Szófelhő » R » 397. oldal
Idő    Értékelés
Csak elgondolkoztam… r> r>Szívem lobogott, r>Mögöttem lég, porzott, r>Vágy kicsit okoskodott. r>Nem, kicsit se mocskoskodott, r>Senki sem akaratoskodott, r>Vágy helyén, folyóparton tobzódott. r>Szerelemben senki nem huzakodott, r>Sőt, az élet közben békésen mormogott, r>Közben senki se, semmit nagyon el nem rontott. r>Így valahogy volt, valamelyest jó életrészlet, r>De az már hol van, mert, nagyon elkallódott, hová lett? r>Ez nem szépített múlt, hanem reális... a beépített. r> r>2018. július 29. – Kustra Ferenc József - A lépcsőzetes versformát én alkottam meg. 12 sorból kell állnia. Az első sor 5 szótagos, majd minden sor egy szótaggal több. Minden 3. sor végén kötelező egy mondatlezáró írásjel! A rímképlet -A. Balra zárt legyen. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 224
Feketül az ég, vihar jő, körben, sok száz kutya ugat, r>Nekem ők ezzel mutatják meg… követendő utamat? r> r>Sötétben nem látó, vaksi szemre nem jön álom? r>Álmatlanul és idegesen fekszem az ágyon… r>Felkelek, kinézek az ablakon, nap utolsó sugarai r>Belevesznek földig lógó esőfelhőkbe… lét sugarai? r> r>A kutyák ugatása átcsap, veszett falkavonyításba, r>Ez a lelkemben lecsapódik… fény utáni visításba. r>Mi legyen, menjek ki egy kutyaólba, nem leszek egyedül? r>Most, akkor induljak? Mi lesz, ha a kutya is szembeszegül? r> r>Ablakon be... vakító villámfény, lelkem megállt... visítani, r>És lám, csak fény kellett, mert a kutyák is megszűntek vonyítani… r> r>Takarják felhők napot, miért takar néha mindent sötétség? r>Csillagtalan és holdfénytelen égbolton reménysugár se ég? r>A csillagos ég sem teljesíti folyton a kívánságokat? r>Van, hogy egyáltalán nem lehet valóra váltani álmokat... r> r>Vecsés, 2015. március 10. – Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 209
Lelenc voltál, de r>Hazahoztunk, családba. r>Szép együttélés. r>* r> r>Egyetlen barát! r>Haláláig hűséges. r>Viszont szeretet. r>* r> r>Hajnal, harmatcsepp. r>Szőrzet. Napsugár szárít. r>Ne félj, lesz kaja. r>* r> r>Lábad elvinne, r>Érzed várnak csillagok… r>Egy család vagyunk. r>* r> r>Mennél, de hová? r>Körülmények kötöttek. r>Maradj, jó együtt. r>* r> r>Szabadság álom… r>Itt nálunk az otthonod. r>Udvar… végtelen. r>* r> r>Láncot nem szeret. r>Gazdi, mindenekelőtt! r>Életét adja! r> * r> r>Kutya, lánc rabja? r>Belső hűség töretlen. r>Könyörgő szemek! r>* r> r>Vad természetű, r>Így futóláncon vakkant. r>Szabadsághiány. r>* r> r>Röghöz kötöttség. r>Hosszú lánc sem szabadság. r>Lánc… szerető szív! r>* r> r>Kutya rabláncon? r>Erős, nem szabadulhat. r>Szabadság vágya… r> r> * r> r>Macska kergető, r>Haragosa, más kutya! r>Póráz rabságban! r>* r> r>Védi a házat, r>Idegenre haragszik. r>Gazdi az isten. r>* r> r>Saját testőröm. r>Szeretet. Idomítás. r>Utcán szájkosár. r>* r> r>Nappal is alszik. r>Éjszaka ébren véd-óv. r>Bizalom szobra. r>* r> r>Vicsori látvány! r>Rettegést kiváltóan… r>Nyáladzó száj. Düh. r>* r> r>Postást utálja. r>Kéményseprőt meg, fogja. r>Családszerető! r>* r> r>Kutya is szeret, r>Néz az okos szemével. r>Rózsaszín nyelv lóg. r>* r> r>Gyermekszerető. r>Működő gyermekjáték. r>Vigyázni nem árt. r>* r> r>Kutyabarátság. r>Kutya morog, ember fél. r>Ez kutya dolga. r>* r> r>Halkan moroghat. r>Figyelmeztet vagy támad? r>Óvatosság jó! r>* r> r>Van szánhúzó és r>Van biz’ őr, meg nyomozó. r>Van vakvezető. r>* r> r>Van kicsi öleb, r>Vadász, meg hegyi mentő. r>Meg farkas ölő! r>* r> r>A fajtisztával r>Kereskednek. Eladók. r>De mily’ a vevő? r>* r> r>A keverékek r>Szívósabbak. Tűrőbb! r>Fajtaváltozat. r>* r> r>Enni napjában r>Egyszer kell neki adni. r>Heti egy szünet. r>* r> r>Csak egyszer eszik. r>Zajt hall! Legott éber lesz. r>Riasztva ugat! r> * r> r>Kutya ugatás r>Nem hallik fel az égig. r>Embernek szól ez. r>* r> r>Másképpen ugat r>Ha éhes, vagy bejönne. r>Éjjel, vonyíthat. r>* r> r>Simogatás vágy. r>Tetszés nyilvánítása. r>Hanyatt fekve vár. r>* r> r>Gyengédséget kér. r>Mindent csak szívvel dönt el. r>Játékos lélek. r>* r> r>Játszani szeret, r>Apportozás, kedvence. r>Dobd, és már hozza! r>* r> r>Örömugatás, r>Ha a gazdi hazaért. r>Hozza, apportfát. r>* r> r>Lélekeredet! r>Becsület szobra: kutya. r>Feltétlen hűség! r>* r> r>Barátság szobra! r>Igaz barát! Érdek nincs. r>Haláláig hű! r>* r> r>A japán kutyus, r>Kilenc évig várt gazdit! r>Állomáson halt… r> * r> r>Nyár. Vakarózik. r>Élősködők. Fürdetés. r>Mint ázott ürge. r>* r> r>Elmenni készül… r>Nem ugat… szomorún néz… r>Simogatást várr>* r> r>Léces kerítés, r>Kitört lécek. Megszökött. r>Gyerek folyvást sír. r> r>Vecsés, 2015. április 19. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban. [Csak akkor haiku a neve, ha kizárólag megszemélyesítetlen természetről szó. Minden más téma = senrjú!] r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 295
A poétáról r> r>Este van, csak ücsörgök önmagamba, r>Karcolgatok még merített papírra. r>A mécsesem álmosan hunyorogni kezd már, fénye gyengül, r>Én is kezdek álmos lenni, érzem is a pillám nehezül. r>* r>Este van, már sötét, r>Ilyenkor írok szépeket. r>Mécses kanóc leég. r>* r>Maradandó szavak, r>Írásjelek, gondolatok… r>Utókor olvas-e? r>* r>Lanyhuló figyelemmel, gyenge, elszökő fény mellett r>Még írok, de gondolatom, nem pallérozott. Feslett. r>* r>Álmosodó aggyal r>Művet ötölni nem lehet. r>Álomlét cunami. r>* r>Még van tán' egy-két szó r>Mit a toll, papírra karcol. r>Emlékeztetőül. r>* r>Megnyugodva fekszek, r>Megmarad vonalvezetés. r>Majd tisztába teszem. r>* r>Holnap lesz, az új nap, r>Új gondolatok, remények. r>Reggel napsütés lesz. r>* r>Nemsokára elalszok, minden keservem elmarad, r>Az idő meg közben, egy szép, új reggelbe áthalad. r>Álmomban bekerülök az új, verses időzónába, r>Ez reggelig pumpálja gondolatokat a lúdtollba. r> r>Ellenállhatatlan erő húz az ágyam felé r>És addig ott tart, míg a Nap magát fel nem kelé. r>Akkor majd rögtön marokba fogom a jó lúdtollamat r>És leírom nektek az éjjel fogant gondolatokat. r>Remélem, jók lesznek, Ti meg majd örültök, r>És jobb, ha most fekszetek és rákészültök. r> r>Vecsés, 2015. június 18. – Kustra Ferenc József - készült: versben és HIAQ –ban… r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 322
Meditálás a napok semmi kuszaságain… r> r>Megbolondult lét! r>Végtelen nagy küzdések. r>Csukott szem mit lát? r> r>Lét, r>Milyen r>Küzdések r>Áldozata? r>Bolond a világ… r>* r> r>Lét a semmiben? r>Minden, semmivel telve. r>Semmi meg üres. r> r>Lét, r>Semmi? r>Megtöltött? r>Semmivel telt? r>Üresen telt lét… r>* r> r>Karnyújtásnyira r>Mi még, nem következett… r>Semmire várás. r> r>Lét r>Várás r>Semmiből… r>Semmi-várás… r>Karnyújtásnyira! r>* r> r>Áthaladt határ, r>A széttépett ködfoltok… r>Gyors ölelkezés? r> r>Lét r>Ködben r>Lépdelő… r>Ködfolt-határ? r>Köd a léthatár? r>* r> r>Álmok lopottak, r>De, az is a semmiből… r>Hulló bilincsek? r> r>Lét, r>Álmok r>Gyűjtője. r>Lét valami? r>Bilincscsörgések? r>* r> r>Tobzódó mi is? r>Megvan! Álmon lovaglás. r>Feleslegesség… r> r>Vecsés, 2017. december 29. – Kustra Ferenc József– Készült: haikuban és apevában. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 282