Idő 
Értékelés 
Értékelés 1942 –ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken…
r>
r>***
r>A periszkóp szálkeresztje mozdulatlanul ült a célon,
r>Von Topp kapitány kígyós szeme rajta volt a préda hajón.
r>
r>Az acélcápa irányító termében teljes csend honolt,
r>Parancsnok hangja is csak néha-néha muszájból hallatszott,
r>Mikor lőelemeket még helyesbített, még pontosított!
r>
r>Az elektromos hajtóművek csak zümmögtek békés, csendes egyhangúsággal,
r>Kapitány parancsa: - Támadáshoz felkészülni! Ő, kezet fogott halállal!
r>Az U-boot már sokszorosan terhes a torpedós halállal,
r>Az alattomos tengeri rém-farkas, beállt… egyhangúsággal…
r>***
r>
r>A gőzős utasai között zűrzavar volt, és ez vad pánikba csapott át!
r>Mindenki megrohanta a mentőcsónakokat, már semmi nem tartott kordát!
r>
r>Látták, hogy a periszkóp kicsit megmozdult! Kapitány így szólt: - A támadás megkezdődik!
r>A hajógépek fékeveszetten dübörögtek, remélték torpedókat elkerülik…
r>A kazán-feszmérők mutatói minden gépegységnél pirosban álltak, bajt kettőzik...
r>
r>A fűtök, izzadva, halálra váltan, sápadtan etették a kazánokat,
r>A lomha teherhajó csak lassan túrta maga előtt a nagy hullámokat…
r>
r>***
r>Von Topp kapitány, várt még néhány, kis, békés pillanatot,
r>Majd kiáltott! – Egyes, kettes cső tűz! Kézzel nyomatékolt!
r>A vetőcsöveket elhagyó torpedók megrázták a hajótestet,
r>Legénység előreszaladt, helyrehozni, megdőlt egyensúlyhelyzetet.
r>
r>A víz felszínén, két buboréksor száguldott a gőzös felé…
r>Szemét a gumipárnára szorítva az eredményt figyelé…
r>Remélte a torpedók betalálnak, nem mennek gőzös mellé…
r>***
r>
r>- Odanézzenek! – üvöltött föl az amerikai hajó mérnők, sápadtan,
r>- Ott jönnek a torpedók, ezek a halál lovai! És lett ő bátortalan…
r>A gőzös, majdnem fölborult, ahogy gyorsan elfordulni akart,
r>De a sors úgy intézte, a két torpedó csak telibe akart!
r>
r>A két torpedórobbanás hangjai nem korrodáltak,
r>A hajó mélyéből, súlyos dörrenések hallatszottak…
r>Széthasadó oldallemezek, fülsértőn csikorogtak.
r>
r>Jobb oldalon a víz szökőkútként fölvágódott a magasba
r>És ott embereket sodort magával, vitte őket halálba.
r>
r>A gépek elnémultak, a gépház-élet véget ért...
r>A Yucatan futása megtorpant, tovább már nem ért…
r>A gőzös igen gyorsan, szinte jobb oldalára dőlt,
r>Belsejéből előhömpölygő gőzzel telítődött.
r>
r>Mindenki össze-vissza, ordítozott, félelmében remegett,
r>A hangzavarba asszony sikoly és gyereksírás keveredett.
r>Tömeggel a tisztek nem bírtak, fejetlenség, megveszekedett...
r>
r>A főgépész Castaneda jelentette: - két találat érte a hajót,
r>Egy kazánházat robbantott, másikat is elmondom, azt, hogy volt, de nem jót!
r>Másik torpedó eltörte a hajógerincet, így az már nem bírja,
r>Bármelyik pillanatban összecsukódhat, hajónkból lesz két darabka…
r>
r>A kapitány rendelkezett: - mindenki a fedélzetre és elhagyni a hajót,
r>A mentőcsónakoknál nőtt a zűrzavar, mindenki tudta… várták már a bakót.
r>
r>A kártyacsapat megkapta a kapitánytól a parancsnoki motorost
r>És vízre szálltak! – Én emberekkel maradok, segítem a sok utazót…
r>A hajó rakterében fékezhetetlenül tombolt a tűz,
r>Látták, hogy ez, az első mentőcsónakot jó messzire űz…
r>
r>Alig voltak ötven méterre a nagyon dőlt a hajótesttől,
r>Mikor hatalmas robbanás rázta meg a roncsot mindenestől…
r>A Yucatan-roncs mélyéből iszonyú tűzoszlop tört a magasba,
r>A lángok majd’ fölértek az égig, és majd beszakadt a dobhártya…
r>
r>Koromfekete füstgomolyag mindent beborított,
r>Közben félelmetesen hangos morajlás hallatszott.
r>A hajó, ettől kettőbe, teljesen kettétört,
r>A robbanás mindenkit -élőt- halálba lökött.
r>
r>A távolodó parancsnoki motorost hatalmas ütés érte,
r>Egy nagy, fém roncsdarab repült, utolérte, így elérte a vége…
r>
r>A becsapódás ereje olyan erős volt, hogy az utasok
r>Magatehetetlenül, kábán estek deszkára... elalélók.
r>A kis, sérült jármű, lassan megtelt vízzel... halálba suhanók.
r>
r>***
r>A kapitány a periszkópban látta, hogy Yucatan fölrobbant,
r>Majd kettészakadva, azonnal elsüllyedt. De, mi volt mi robbant?
r>Utasítást adott: - Föl emelkedni a felszínre!
r>Periszkópmélységből, rögtön fönt is voltak… ízibe.
r>
r>A sűrített levegő sziszegve áramlott -víz meg ki- a tartályokba,
r>A hajótest, nekifeszülve a víztömegnek, emelkedett hullámra…
r>Sivítva futott körbe a toronytető ajtót záró kerék,
r>A súlyos acéllap fölcsapódott, kinyílt, működik... oly’ derék.
r>
r>Von topp körülnézett, mindenhol holttestek voltak,
r>De, látszott, hogy ezek nem csak úgy a vízbe fúltak.
r>Most látta csak, hogy a hajón, utasok is voltak…
r>
r>Utolsónak von Topp is leereszkedett az irányítótérbe,
r>A tenger beömlött a tartályokba, ez már hajó merülése…
r>A tatfedélzetre már futottak föl az első hullámok,
r>Majd az első részt nyalták -mint vulkán- a második hullámok.
r>Fokozatosan víz alá kerültek az antennát tartó bakok,
r>A fedélzeti ágyú, géppuskák, majd a középső lépcsősorok.
r>Végül toronytető vizesedett két periszkópjával
r>És végül a még kitolt rádiós rúdantennájával.
r>
r>A támadó víz, még rövid ideig örvénylett,
r>Aztán a végtelen óceán, elcsöndesedett…
r>
r>Heinrich von Topp kapitány, porosz katonatiszti családból származott,
r>Emberemlékezet óta, felmenői, mind ilyen hivatást választott.
r>Hallgatag, sőt csendes és fölöttébb zárkózott ember volt,
r>Még a zárt tengeralattjáróban is ily’ volt, kimódolt.
r>Számára minden parancs maga a törvény volt… úgy kell megcsinálni,
r>Mindet fenntartás nélkül, maradéktalanul kell végrehajtani…
r>
r>Gondolatvilágát behatárolta szolgálati szabályzata,
r>Az otthon maradt családja feltétlen anyagi biztonsága,
r>Nem utolsó sorban a siker, elismerés utáni hajsza…
r>***
r>
r>Ahol a veszély rémisztett,
r>Ottan halál leselkedett…
r>Ahol a veszély rémisztett.
r>
r>Vecsés, 2017. október 8. – Kustra Ferenc – Készült-John O’Kelly: „Farkasles az óceánon” c. háborús regénye ihletésével.
r>
1942 –ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken…
r>
r>***
r>A szörny a k. h. százhetvenkilenc fok felé közeledett,
r>Harminc méter mélyen jól, csendes-gyorsan közlekedett.
r>
r>Fő fegyverei a gyilkos torpedók voltak,
r>Elől négy, hátul kettő vetőcsövek vártak.
r>A torpedó hat méter hosszú, ötven centi átmérőjű acélszivar,
r>Orrukba elhelyezett pillanat gyújtóval, érintésre robban, hamar.
r>A monstrumot bőségesen ellátták torpedókkal,
r>És élesítendő, ott beszerelendő gyújtókkal.
r>*
r>Csupa fenyegetés
r>És visszafojtott feszültség!
r>Csupa robbantás vágy!
r>***
r>
r>Az amerikai mérnők így folytatta az érdekes ismeretterjesztést:
r>A naszád, először mindig az orrtorpedóival küld végzet-fenyegetést!
r>Általában egyszerre kettőt lő ki a célra, de van, hogy négyet
r>És ezzel van, hogy letudja a támadást, szétterítve a véget…
r>
r>***
r>A szörny fáradhatatlanul rótta-ette továbbra is a mérföldeket,
r>A vezérlőtermet telerakták kezelőkkel, beraktak műszereket…
r>Középen ágaskodott a periszkóp, amely hidraulikusan működött,
r>Szemlencséjén vastag gumipárna, oldalt lévő behajtható karok között.
r>
r>A „tágas” térben a kapitány és csak az első tisztje tartózkodott,
r>De most a jobb oldali nyílásban, a hang lokátoros bekukkantott:
r>- Kapitány úr! Hajócsavar zaja, tizenöt fokon! – jelentette.
r>- Periszkóp föl! – Csattant a parancsnok azonnali rendelkezése.
r>*
r>Csupa óvatosság!
r>Naszád, csupa lopakodás!
r>Csupa vad, cselvetés…
r>***
r>
r>Az amerikai Brookman hajó mérnök tovább is mesélt
r>A lelkes hallgatóságának… a német naszádokról regélt.
r>A németek hajóiparának, sem ereje, sem ideje nincs már rá,
r>Hogy új U-boot típust -modernebbet- fejlesszen, bár a helyzet kívánná…
r>
r>***
r>A szörnyben a parancsnok nem vette le a szemét a gumipárnáról,
r>Miközben csak úgy rámordult az első tisztre: - Mit tud már a hajóról?
r>- Megtaláltam, ez a Yucatan teherhajó… mexikói, semleges!
r>- A hajó lehet, de a rakománya? Egyes, kettes cső… elsődleges!
r>
r>Az orrtérben, hozzáértő, nagyon is szakavatott kezek a munkára mozdultak,
r>A mennyezeti futócsigák emelték a terhűket, tartó láncok csikordultak.
r>
r>A matrózok, utolsó ellenőrzést tartottak,
r>Élesíttették a szerelt pillanatgyújtókat,
r>És betöltötték a szabad csőtorkolatokat…
r>
r>Nehéz, vízmentesen záródó ajtók, már kinyílottak,
r>A külső záró fedelek, a csővégeken… nyílottak.
r>A bugyborékoló tengervíz… csöveket, árasztottak!
r>
r>-Egyes, kettes cső kész! Fő gépész jelentett, közben a szeme csillogott…
r>A monstrum gyorsan közeledő vérszagot érzett, felvillanyozódott!
r>Idegpályái felspannolódtak, azokon finom borzongás végigfutott…
r>***
r>
r>Brookmant a népes hallgatósága, ideges, feszült figyelemmel hallgatta,
r>Ő meg, hogy negyvennégy fő, hogyan is teljesít szolgálatot, részletesen mondta.
r>Hozzátette, hiába ezen matrózok kiképzettsége,
r>A sikerük a torpedóktól függ, milyen a működése…
r>
r>Új és jobb minőségű torpedók kellenének nekik,
r>De az ipar nem képes… így marad ez a régi nekik.
r>Kimondta, hogy ez micsoda felelőtlenség! Négy torpedó az egy célra!
r>Mikor a céljárművet egy is elpusztítja, akkora a rombolása!
r>Mindenki tudja a német torpedók fölöttébb megbízhatatlanok,
r>Jó, ha minden harmadik működik, csak ennyi, amik rendben robbanók…
r>
r>***
r>A szörnyeteg észrevétlenül lopakodott a kiszemelt áldozatához.
r>Támadást a víz alól indított, de ragaszkodott a pozíciójához…
r>
r>Ez a manőver, nagy ügyességet igényelt, irányba kellett állni,
r>Mert a torpedóvető csöveken, nem lehetett semmit állítani…
r>Gyakorlatilag az egész hajótesttel beállva kellett célozni.
r>
r>A torpedó becsapódási szöge, minél inkább közelítette a kilencven fokot,
r>Annál nagyobb volt a valószínűsége, eléri tökéletes, végzetes találatot.
r>A kapitány határozott parancsszavakkal állíttatta tökéletes irányba hajót.
r>***
r>
r>Tudja Mr. Brookman, jó azt hallani,
r>Hogy naszádnak is vannak hibái!
r>
r>- Kár, hogy itt ennek nincs jelentősége, mert itt a csendes-óceánon,
r>A japánok úszkálnak, rájuk kell gondolnunk, bár, nagyon félnivalón.
r>- Tudomásom szerint Mexikó még mostan, semleges, nem kötelezte el magát,
r>Így a japánoknak is, - a genfi egyezmény szerint- kímélni kell a hajóját!
r>
r>Vészjósló, ahogy kiáltás hallatszott! – Periszkóp a vízen! Orr iránytól jobbra!
r>Mindenki odarohant a korláthoz és némán rámeredtek az óceánra…
r>Az amerikai mérnökön is megdöbbenés látszott! Bámult a hullámokba…
r>
r>Brookman elkérte a kapitánytól egy kicsit a távcsövét,
r>Hosszasan kémlelte a vizet, majd kimondta a véleményét:
r>
r>A víz alatt egy német tengeralattjáró lapul,
r>Itt van már a közelünkbe, les ránk... több mint konokul…
r>Szándéka felöl kétség? Egyféleképpen alakul…
r>
r>- Őrültség! – válaszolt a kapitány, - honnan a pokolból veszi ezt?
r>- Évekig dolgoztam a gyárban, ez német periszkóp, látom már ezt.
r>- Képtelenség akkor is! Németek itt? Elhiszi itt valaki ezt?
r>
r>Közben a periszkóp mozgása szemlátomást és teljesen lelassult,
r>Alig borzolta a vizet, várta a gőzöst, orra, arra irányult…
r>A periszkóp tükörlencséje oly' hidegen csillogott,
r>Szemmel láthatóan, halálos fenyegetést sugárzott…
r>
r>***
r>Az U-155 mélységjárón, Heinrich von Topp kapitány dirigált,
r>Fölöttébb óvatos, és tapasztalt parancsnok hírében állt.
r>***
r>
r>A Yucatan fedélzetén nagyon ideges, felbolydult lett hangulat,
r>- Ricardo, szólt a kapitány az első tisztnek és utasítást adott,
r>Rádión azonnal kérjen segítséget! – A hajónk támadás alatt!
r>
r>- Csináljunk már valamit, mert reklamálnak az utasok!
r>De a kapitány nyugodt volt, nincsenek itt kényes dolgok,
r>Hazám semleges… a szállítmányok nem hadianyagok…
r>
r>Vecsés, 2017. október 8. – Kustra Ferenc – Készült-John O’Kelly: „Farkasles az óceánon” c. háborús regénye ihletésével. – „k. h.” = Keleti hosszúság
r>
1942 –ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken…
r>
r>A gőz-teherhajó neve Yucatan, illetősége mexikói,
r>A születése ideje régi, majdnem századforduló eleji…
r>
r>A tehergőzös szépen, teljesen fel volt újítva, jól ment,
r>A kapitány nagyon sietett, űzte, hajtotta a gépet…
r>A kéményéből vastag, sűrű füst gomolygott,
r>Maga mögött így, hosszú, sötét fátyolt húzott.
r>
r>San Franciscóból indult hosszú útra, 1942 februárjában,
r>Rakterében élelmiszerek, gyógyszerek garmadában,
r>Vitt negyven utast is… tengeri háború árnyékában.
r>
r>A Midway szigetek felé mentek és ott kikötöttek,
r>Majd a terv az volt, a Baker szigeteknél is kikötnek.
r>Végállomásnak Sydneyt jelölték, mint végső kikötőnek.
r>
r>Miguel García kapitány a látcsövével hosszan kutatta a láthatárt,
r>De semmit nem látott, de más hajónak, füstnek nyoma sem volt... a nagy semmi kitárt…
r>Félt a japán tengeralattjáróktól, bízott, hogy a hajó, támadása kizárt.
r>
r>***
r>Valahol az óceán végtelen vízében, egy óriási lény úszott!
r>Úgy festett, mint valami gigantikus kardhal, előre araszolgatott.
r>A végeláthatatlan, sötét, nagy-mély víz, itt még ilyet, sohasem látott…
r>
r>Sok ezer kilométert tett meg -rótt le- egyhuzamban,
r>Ám csöppet sem fáradt el, ahogy haladt óceánban.
r>Már a neve kimondása is alapja volt riadalomnak,
r>Így neve helyett, előszeretettel hívták, acélcápának!
r>
r>A szörny, alig várta, hogy préda kerüljön az útjába
r>És ha, ez megtörtént, lecsapott, nem állt fenn habozása.
r>Tökéletes, formált testével, a gyorsaságra termett,
r>Otthon volt a víz alatt, a felszínen, szinte lebegett.
r>
r>Csupa sík áramvonal volt,
r>Csupa fényes síkosság volt,
r>Csupa finoman súrlódás.
r>Csupa dermesztő borzongás.
r>***
r>
r>A teherhajón volt egy magyar utas, Moldway nevű magyar geológus.
r>Nem volt beszédes, a Kanadában született magyar hidrogeológus.
r>Benne volt, és már napok óta egy társasággal együtt kártyázott,
r>Egy francia háborús kérdésére, most először nyilatkozott.
r>
r>***
r>A szörny nyugatról keletre tartott, átlépte már a dátumvonalat,
r>Vagyis a száznyolcvanadik hosszúsági kört… követte útvonalat.
r>
r>Víz alatt a villanymotorok hajtották, növelték a megtett kilométert
r>És így a villamos hajtással is bizony megtett óránként húsz kilométert.
r>Tökéletesen megtervezett testének hossza, elérte: hetvenöt métert.
r>
r>Felszínen, dízel hajtóművei dupla sebességre is képesek voltak,
r>Villanyáramos uszonyai -kívül voltak- csendesen, halkan duruzsoltak.
r>Ez a cápa nem ismert fáradtságot, akár tízezer kilométert úszott,
r>Tartalék levegője, szükségben negyvennyolc órára is elegendő volt.
r>Most, célszerűen periszkópmélységben kellett neki haladni,
r>Így igyekezett észrevehetetlenségével, meglapulni…
r>Lehallgató füleivel, idegen zajok után fürkészett,
r>Periszkópja látómezejével folyvást, körbe-körbekémlelt.
r>
r>(HIAQ)
r>Csupa büszkeség volt!
r>Csupa vég-határozottság,
r>Céltudatossággal…
r>***
r>
r>A szűk társaságban volt magyar, amerikai, francia, angol.
r>Ők álltak össze kártyázni és beszélgetni, főként unalomból.
r>Beszélgettek játék közben, taglalták a háborút, ami landol...
r>
r>Az amerikai, hajóépítő mérnök volt és dolgozott német
r>Tengeralattjáró gyárakban, így ismerte a hajókat… ezeket.
r>
r>Elmondta, ez egy alattomos háború és nagyon kegyetlen,
r>A hajóra semmi nem utal, nem látni, nincs a vízfelszínen.
r>A periszkóp feje, csak egy kicsiny pont a nagy hullámok között,
r>Jó távcső, gyakorlott szem kell, hogy a kereső, észrevegye őt.
r>
r>Ha periszkóp látszik
r>Kétségek tovább fennállnak.
r>Ellenség vagy barát?
r>
r>Az U-boot elnevezés: Az Unterseeboot, „tenger alatti hajó” kifejezés kezdőbetűje
r>És utána van a lajstromszáma, ez együtt a pontos beazonosítás tökéletes kifejezője.
r>Saját köreikben használják a „naszád” megnevezést, mert sok a hasonlóság… a naszádok és közötte.
r>
r>***
r>A szörny továbbra is egyenesen keletnek tartott,
r>A tizenötödik szélességi körnél haladott.
r>A szabályosan formált testét, hengeres, képzett cső alkotta,
r>Mely átmérője, majdnem öt méter elől-hátul vékonyodva.
r>Hihetetlen szilárd fölépítése adta képesség…
r>Csupa törhetetlen acél, vad erő, tudat-kevélység…
r>***
r>
r>Az angol lord visszatért a tengeralattjáró-mesés témájához
r>És kérte az amerikait, kezdjen hozzá a fölvilágításhoz.
r>Kérte, hogy meséljen nekik, erről az igen fura járműről,
r>Mert nekik nincsenek még ismereteik, mint pl., a repülőről.
r>
r>***
r>A monstrum a vízben, rendíthetetlenül fúrta magát előre,
r>A felszíni hullámok nem akadályozták őt, nyakra-főre…
r>
r>A felépítménye, a középre ráépített…
r>Három lépcsős torony mi, magasan emelkedett.
r>Jó magas volt, két embermagasságú lehetett…
r>
r>A tetőn emelkedett magasba a fő-, és légtérfigyelő periszkópja,
r>És itt kapott helyet a rádió, forgó és oly' méretes rúdantennája.
r>
r>Huzalantennáját rögzítették hátul a toronyhoz,
r>Elől az orrtőkén kialakított, direkt kampóhoz.
r>A taton pedig odaerősítést nyert, spéci bakhoz.
r>
r>Van két nagy fedélzeti géppuskája
r>Mi a felépítményt körben uralja.
r>Ez a leghatásosabb felszíni fegyvere,
r>Bizony, körbeforgathatónak lett szerelve.
r>A nyolcvannyolc milliméteres felszíni hajóágyú,
r>A torony előtt lakott és kissé sem volt csendes-bárgyú.
r>*
r>Csupa fenyegetés,
r>Csupa vad kíméletlenség.
r>Maga a borzalom.
r>***
r>
r>Az amerikai Brookman hajó mérnők mesélte tovább:
r>A toronyból egy acéllétra a mélybe vezet alább…
r>Ha a hajóba leereszkedünk rajta sebtében,
r>Ott vagyunk a központi, nagy irányító teremben.
r>Ha a tat felé indulva először hátra megyünk,
r>Először a legénységi hálóterembe érünk.
r>A padozat alatt találhatók, az akkumulátorok,
r>Majd a dízelek, vetőcsövek és tárolókon torpedók.
r>
r>Az irányító teremből menve, előre az orrész felé,
r>Át kell, bújunk szűk nyílásokon, mert út vezet, csak arrafelé.
r>Balra a kapitány fülkéjét megtaláljuk,
r>Jobbra a rádiós fülkéjét megtaláltuk.
r>Ezt követi a tiszti szállás,
r>Padozat alatt, akkuállás.
r>Tovább, elől vannak újabb lanszírozó csövek,
r>Meg a torpedótárolók, mik nem harci díszek.
r>*
r>Ez biz’ félelmetes
r>Jármű, védekezés van-e?
r>Ez sem csodafegyver…
r>*
r>A legsebezhetőbb, ha fent a felszínen úszik,
r>De, ez különleges hajó, folyvást ügyeskedik.
r>
r>Nappal a vízfelszín alatt úszva, jól rejtőzködik,
r>Esetleg periszkóp mélységig, talán emelkedik.
r>Éjjelente meg harci cselekményben bővelkedik.
r>
r>Kevéssé felderíthető, ha a víz alatt halad, észrevehetetlen,
r>Ha, meg a mélyben mozdulatlanul áll csendben, csaknem felderíthetetlen.
r>A legkritikusabb pillanat, amikor felszínt a periszkóp áttöri,
r>Meg könnyen lehet, hogy meglátja egy repülőgép, ami éppen közeli.
r>Ezek a naszádok vészmerülés esetén gyorsan eltűnnek,
r>Tíz másodperces közepes teljesítménnyel, már jól merülnek.
r>
r>Vecsés, 2017. október 8. – Kustra Ferenc József – Készült-John O’Kelly: „Farkasles az óceánon” c. háborús regénye ihletésével.
r>
A mi hazánk része a
r>Balcsi is, vizestől… nádassal.
r>Néha háborgó…
r>
r>Viruló, életteli
r>Az egész táj és a környék is.
r>Horgászok, vízen…
r>
r>Aki már egyszer volt ott,
r>Élete, tele lesz emlékkel.
r>Nagy-nagy fürdések.
r>
r>Parton estefelé meg
r>Koncertek, mulat, kicsi és nagy.
r>Szúnyog és holdfény.
r>
r>Nem baj, ha nincs nyaralónk,
r>Kár... otthonérzetünk azért van.
r>Ez komfortérzés.
r>
r>Magyar tengernek hívjuk.
r>Akik ott vannak, mind így érzik.
r>Mi, hazafiak!
r>
r>Vecsés, 2017. február 15. - Kustra Ferenc József – íródott: senrjon csokorban.
r>
Időm lassan telik, felveszi őszi, aranybarna színét,r>Ki tudja, még mennyi van, és természet kioltja életét.r>Avarszőnyeget alkot a sok fű és leesett falevél,r>És a legszemcsésebb az, amely utolsónak, ki földet ér...r>r>Meghallod-e, hogy éjjel olyan nagyon horkolok?r>Meghallod-e, hogy napközben ordítva hallgatok?r>Meghallod-e, ezt hallgatva csak hallgatnak angyalok?r>Meghallod-e, mikor néha nagyon bölcsen makogok?r>r>Látod-e Te, hogy félelmed árva szót sem érdemel,r>Hogyha már elmentél, nem leszel, a bátorság se kell?r>Úgy tűnik, hogy csak egy elárvult mindenki senkije vagyok?r>Szép szó és önérvényesítés helyett csak sok pofont kapok?r>r>Odakint ömlik az eső, a füvet is tépi a szélr>És biz' olyan bőszülten tombol, hogy nincs neki ellenfél.r>Feketék az eső felhők, az ég folyvást dörög?r>A sáros víz lesz belőle és az... csak hömpölyög.r>r>Lesz-e még, hogy ébresztőt zeng az erdő-mező?r>Lesz-e még, hogy trilla száll, fel hol sok a felhő?r>Foszladozó felhők mögött a Nap kackiásan feláll,r>Aranysugara rést talál, és boldogan rám kandikál?r>r>Lassan? sőt gyorsan múlnak el egymás után a nappalok,r>Jő az éjszaka, abban? előtte a meleg kallódók.r>A fényből bizony nem igen marad? belőle semmi sem,r>Csak elképzelt, teljesületlen? eltékozolt életem.r>r>Ember élete folyamán, éltét, mint önmagát dédelgette,r>Évekig hitt mindent, ősszel meg felismerte, sors jól rászedte.r>Ember fia éveken át hitte, élet jó... de komédia,r>De mikor közelg a halál és felismerés? csak tragédia.r>r>Lesz olyan, hogy többé már nem is hallom meg élet vezényszavát?r>Akkor, mikor a sötétség retinámra fotózza éjszakát,r>Itt bizony nincs ügyvéd, ki megvéd, és én magamat? vádol!r>Sok lehet a bűnöm és a dac az, ami pluszban gátol?r>r>Nekem, ahogy öregszem, ez már több mint érthetetlen,r>És lassan jő az idő? a jövő elérhetetlen?r>Menj, indulj, ha van még neked szükséged új utakra...r>Ha eljött az időd, akkor meg szállj oda... magasba?r>r>Felhők áttetsző árnyéka simogatta erdőt, rétet végig,r>Hanyatló nap sugarával kanyargott, egészen fel az égig.r>r>Még a sötétség végleges beállta előtt,r>Felnézek az égre, hogy még lássam, mielőtt?r>Ritkás felhőkön Hold ezüstős fénye felsejlőr>És mint kínai tusjelek olyan szép sok felhő!r>r>Most még van ezüsthíd és ez csilloghat a sötét éjben,r>Így aztán még lehet pihenve kelni reggeli fényben.r>Várok én még sok-sok oly' napfényes reggelt,r>Mosolygok, hogy mondhassam? a Nap is felkelt.r>r>Vecsés, 2014. május 6. - Kustra Ferenc Józsefr>
