Idő 
Értékelés 
Értékelés Most voltam kint,
r>Hideg van, borzongok.
r>Fehér a hó,
r>Hideg van, borzongok.
r>Rideg a tél,
r>Hideg van, borzongok.
r>Varjak szállnak,
r>Hideg van, borzongok.
r>Van sok ruhám,
r>Hideg van, borzongok.
r>Ez biz’ a tél,
r>Hideg van, borzongok.
r>
r>Vecsés, 1998. december 22. – Kustra Ferenc József
r>
3 éve van háború a szomszédban. Katonák, havonta ezrével fogynak… Kárpátaljaiak is…
r>
r>(3 soros-zárttükrös, hatsoros belsőrímes, önrímes)
r>Te ágyú… Te, nagyot lövő ágyú… mit kilősz az bizony ágyúgolyó,
r>Te ágyú… Te, nagyot lövő ágyú… bizony, véres lesz az ágyúgolyó.
r>Te ágyú… Te, nagyot lövő ágyú… mit kilősz az bizony ágyúgolyó.
r>*
r>
r>(leoninus)
r>Figyeljétek, tüzér ki tüzet nyit és azt bizony nem is kicsit.
r>Az elsütő szerkezetre spárgát köt messze, védett a keze!
r>Messziről jól megrántja a spagócát, kilövi a golyóját…
r>Sok lőporfüst terjeng a levegőben, durranás elmenőben.
r>
r>A tüzér fiatalúr lefekve rángul és a füstsötétbe bambul.
r>Szeme vége üvegessé vált, arcán meg búra vált, értelmet levált.
r>
r>Megjelent az ütegparancsnok, elhatározta: én most ordítok!
r>Mit képzelsz, hogy lefekszel, te szemét? Hallod? Nem tüzér vagy? Mér’ fekszel?
r>Ébresztő föl és kelj is föl! Telefonáltak, hogy megest lőni köll!
r>
r>Szegény fiatalúr önkéntes katona volt, de belőle az élet már kiholt…
r>Már nem mozdul, ruha alól vérzik nyakája, kósza volt a golyó támadása…
r>Parancsnoka maga próbálta fölrázni, de nem ment... lassan, de könnyezve elment…
r>
r>A parancsnok ment és telefonált, a vezető tűzére már hősi halott,
r>Nincs embere, ki madzagot rántson, halál élőre váltson… jól elkomázott!
r>*
r>
r>(HIQ)
r>Háború,
r>Olyan amilyen!
r>Végpróba!
r>
r>Mindenki
r>Ezt nem éli túl.
r>Végpróba!
r>
r>A golyó
r>Megy! Kemény acél.
r>Végpróba!
r>
r>Vecsés, 2025. február 9. -Kustra Ferenc József- Írtam: történelmi följegyzésként az ukrán háborúban 3 év alatt meghalt és megnyomorodott katonák emlékére… alloiostrofikus versformában.
r>
Kérdések a lánctalphoz…
r>
r>(Bokorrímes)
r>Ha majd az élet lánctalpa csak úgy rám hengerül,
r>Kiszakad a tüdőmből, utolsó leheletül…
r>Mit tettem, mit tehettem… csak úgy számadás végül?
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Akkor vajon a vérem fog könny helyett csak úgy csöpögni?
r>Ott nekem ideje lesz, még vehemensen erősködni?
r>Akkor vajon a vérem fog könny helyett csak úgy csöpögni?
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Az élet
r>Lánctalpa nem éltet,
r>Ellenem ez merénylet…
r>
r>Betérhet,
r>Becézget…
r>Keres mentséget,
r>Hallgatja mesédet!
r>*
r>
r>(Senrjú trió)
r>Lánctalp… acélból,
r>Eltapos… milyen célból?
r>Szürke… a célból…
r>
r>Lánctalp… acélból,
r>Lelket tépi… mi célból?
r>Szürke… a célból…
r>
r>Lánctalp… acélból,
r>Szívet szaggat… mi célból?
r>Szürke… a célból…
r>
r>Vecsés, 2021. január 24. – Kustra Ferenc József -íródott; önéletrajzi írásként az életről…
r>
Szeretetben van az áldás,r>Éjsötétben fénylő lámpás.r>Mint sugallat pillanattal,r>Száll a lélek gondolattal.r>r>Test az forma - hordja lelketr>Míg beérik örök kezdet.r>Ember fia sem halandó,r>Mert a lelke maradandó.r>r>Földi léttől elszakadvar>Csillagösvény útja várja.r>Isten fiával a mennybenr>Létezik majd szeretetben.r>r>Szeretetben van az áldás,r>Világítson ez a lámpás.r>Ha szívekben csírja fénylik,r>Földi lét is szebbé érik.
Mint hulló csillag,r>Felvillant egy gondolat.r>Elfelejtette! r>r>Szép emlékeir>Az ég szélcsatornáinr>Szertefoszlottak.r>r>Idegen terekr>Napi ébredésekben...r>Ismeretlenség!r>r>Lélek tükre torz,r>Elferdített valóság...r>Átszellemültség.r>r>Szürke állomány,r>Mint hófödte téli tájr>Kifehéredett.r>r>Neuron útjar>Kopár pusztaságba visz...r>Tudattalanság.r>r>Szeretet-virágr>Szirma szívben még nyílik...r>Hála simogat.r>r>A kór világnapjának margójára.
