Kedvesemnek…
r>
r>(anaforás, háromszoros belsőrímes és 3 soros-zárttükrös leoninusban)
r>Állandó reményemmel a délibáb csodát várva, kapaszkodok ’fűbe, fába’,
r>Állandó reményemmel a csodára várva, belepistulok a várás-lázba…
r>Állandó reményemmel a délibáb csodát várva, kapaszkodok ’fűbe, fába’.
r>
r>(senrjú trió)
r>Kérem Istent, szeressen,
r>Hozzám jó legyen… kedves is még!
r>Tán’ nem délibáb?
r>
r>Kérem Istent, tegyen jót!
r>Jaj! Ruhámat már szél ne tépje…
r>Tán’ nem délibáb?
r>
r>Istenem már jó legyen…
r>Lelkemet már mi sem rongálja!
r>Tán’ nem délibáb?
r>
r>(HIAQ)
r>Álmodok én minden
r>Jóról, szépről, közelségről.
r>Nem ily’ a délibáb?
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Kedvesem, ezt te róttad rám,
r>Így az utam vad makadám…
r>Kedvesem, ezt te róttad rám.
r>
r>(HIQ)
r>Eltűnt vagy
r>Jöjj, újra ide.
r>Mért’ tűnt… vagy?
r>
r>(Septolet)
r>Gyere vissza,
r>Ne szórakozz Cica
r>Vár lelkem vissza!
r>
r>Imádlak,
r>Komállak,
r>Várlak.
r>Úgy hiányzol szobámnak!
r>
r>Vecsés, 2017. június 18. - írtam: alloiostrofikus versformában, önéletrajzi lélek-sikolyként, mert a kedvesem csak úgy elment… itt hagyott.
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>Fölöttébb gorombák az emberek,
r>Udvariasság válságba jutott.
r>Elmélyült a jó-tapintat hiány…
r>Van, akinek eleve nem jutott?
r>
r>A társadalom legyengült, apatikus lett.
r>A rossz, deviáns elemek meg pimaszabbak.
r>Tisztes emberi lét ellen ez oly’ merénylet,
r>Mint a sebesült katona ellen az attak.
r>
r>Vecsés, 2013. június 16. – Kustra Ferenc József
r>
Kutyák játszanak künn az udvaron,
r>Napfény tükröződik az ablakon.
r>Ha kimegyek hozzájuk, örülnek.
r>Játszom is velük és megkergülnek.
r>
r>A Slampec már nagyfiú, vezér lett,
r>Kutyáéknál ez bizony hősi tett.
r>Másodhegedűs lett így a Basa,
r>A Lady meg így lett a Slampec csaja.
r>
r>Örömöm; elfogadnak vezérnek,
r>Ezt így én elkönyvelem sikernek.
r>Az emberek közt ez mit sem számít,
r>Látom, az élet kutyákkal ámít.
r>
r>Vecsés, 1999. június 12. - Kustra Ferenc József
r>
Továbbra is aranyosak a jelző kutyák,
r>Állandóan csak játszanának a nagy maflák.
r>Ma már végleg összebarátkoztunk Slampeccel,
r>Többször odahívtam, rohant-jött logó nyelvvel.
r>
r>Rosszul tudtam, a kutyust nem Slambucnak hívják,
r>Keresztségben Slampecet rég ráragasztották.
r>Gondoltam, aranyos kutya hát megkövetem.
r>Ezt díjazza; gondolja a gazdit követem.
r>
r>Vecsés, 1999. január 3. - Kustra Ferenc József
r>
Hull diólevél,
r>A tél tán’ ellensége…
r>Hajnali hűvös!
r>
r>Levél hull, pereg,
r>Előző ősszel, hogy volt?
r>Hajnali hűvös!
r>
r>Kemény valóság!
r>Levelet, szél sodorja!
r>Hajnali hűvös!
r>
r>Napkorong még él,
r>De, leveleket szárít.
r>Hajnali hűvös!
r>
r>Barátságtalan
r>Az őszi levélhullás…
r>Hajnali hűvös!
r>
r>Levelek könnye
r>Télbe fagyva, igy kopog…
r>Hajnali hűvös!
r>
r>Vecsés, 2015. november 21. - Kustra Ferenc József- írtam, eredeti Basó féle haiku csokorban.
r>