Idő 
Értékelés 
Értékelés Ma van a kedvesség világnapja!r>Jó voltál-e bárkihez ma?r>Volt-e kedves tetted?r>Mire büszke lehet szíved!r>Mondtál-e bárkinek szépet,r>Voltál-e ki más életébe örömöt csempészett,r>hogy rád így emlékezzen.r>Szerettél-e becsülettel,r>Elhalmozva mást kedvességgel!r>Tudod egyszer minden vissztér.r>Tilsztelj meg másokat,r>Légy mindig kedves,r>hogy tükörbe büszkén nézhess!
Télapó gyere már,r>kiraktam a kis csizmám,r>nagyon jó voltam ám!r>Tudod te azt télapó?r>Milyen gyorsan csúszik a szánkó?r>Repültem a domboldalon,r>mint te a rénszarvasszánon!r>Tudod te azt télapó?r>Nagyon gyorsan felnövök,r>és segítek neked!r>Szívesen átveszem a helyed.r>Én is tudom ki a jó gyerek,r>mindig mondja anyukám,r>ne légy rosz fiacskám,r>mert üres marad a csizmám!r>Tudod most már télapó? r>Felnőni csudajó! r>Ha te leszel a télapó!
Miért fáj, ha a szóra nem jön válasz?r>Valahová hívnak, és mégsem várnak? r>Miért fáj, ha a sötét megkaphatja a fényt,r>S Te csak árnyék maradsz, ameddig csak élsz?r>Miért fáj, ha amott mindig a rossz a jó?r>S te hiába igyekszel, maradsz az utolsó? r>r>Ordítsd, a világba, hogy neked ez nem elég!r>Ordítsad, ha fáj, hogy aki hívott, mást ígért!r>Ordítsál hangosan, ahogy a torkodon kifér!r>Ordítsad! ......Súgjad! Egyszer majd célba ér.
Septolet)
r>Ködben vagyok,
r>Emlékezni tudok,
r>Akarok!
r>Nem papolok.
r>
r>Víg vagyok,
r>Ködöt találok!
r>Így nem botorkálok!
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Rosszul aludtam, fölkeltem és elindultam én az erdőbe,
r>De szembetaláltam magam… belementem vak-sűrű, friss ködbe…
r>Rosszul aludtam, fölkeltem és elindultam én az erdőbe.
r>
r>Még bennem van szép az éji álmom,
r>Akkor még nagy napfény volt a tájon.
r>Visszatérnék, az egy szépséges álomvilág,
r>Ez, mi körülölel maga a ködös világ.
r>
r>Emlékemet akartam kergetni a régi, erdei sétányom,
r>Le is akartam ücsörögni, mélázni az erdei tisztáson…
r>Most azonban az lett a helyzet, nem is tudom, hogy "vakon" merre menjek,
r>Biztos, hogy előre van az erdő, de félek, nehogy egy fának menjek.
r>
r>Nem látok semmit!
r>Nem hallok semmit!
r>Autók sem járnak, ködös csend honol,
r>Ez a csend most megtartón, belém karol.
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Jobb lesz nekem, ha emlékeimet a melegben-fotelban élem meg,
r>Az bár nem lesz élethű, de ott a melegben, fával nem ütközök meg…
r>Jobb lesz nekem, ha emlékeimet a melegben-fotelban élem meg.
r>
r>Vecsés, 2020. november 17. – Kustra Ferenc József
r>
Reggel korán piacra mentem és a ködfátyol, mint táncos jól ki is tett magáért!
r>Néha eltűnt, visszahúzódott, ilyenkor a kelő napnak bő helye volt magáért.
r>Én a reggeli pirkadatba néztem, a fejem is jól arra fordítottam,
r>Mire a piacra kiértem, arcon kipirosodtam, pirospozsgás voltam.
r>*
r>(3 soros-zártükrös)
r>Már a piacon kemény, zömök ködfelhő fogadott,
r>Semmivel nem törődött, kicsit sem alkalmazkodott!
r>Már a piacon kemény, zömök ködfelhő fogadott.
r>*
r>(anaforás, 3 soros-zártükrös, önrímes)
r>A köd, a pirkadati napfénytől rózsaszínnek látszott,
r>A napfény velem fúzióba lépett, arcomon látszott…
r>A köd, a pirkadati napfénytől rózsaszínnek látszott.
r>*
r>(Bokorrímes)
r>Bevásároltam, de az utcákban hazafelé, hol volt köd, hol eltáncolt,
r>Ahol nem volt, ott napfelé fordultam, de ködfátyol rendre visszatáncolt.
r>*
r>(Leoninus)
r>Otthon elsőnek a tükörbe néztem, pirospozsgám maradt, ezt reméltem.
r>
r>Vecsés, 2016. december 26. - Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
r>
