Idő 
Értékelés 
Értékelés Hétköznapi pszichológia… avagy a versírás lélektana.
r>
r>(Bokorrímes duó)
r>Hiába ír szűzi kéz, hiába lágy a gondolat-melódia,
r>Sunyin oson, lopakodva tép, minden átrág… idő paródia…
r>Remény sokszor olyasmi, hogy bizony, csak kétesen csillan,
r>Forrását ennek kitapasztalni? Akkor honnan villan?
r>
r>Lágynak tűnő melódiák, üresen konganak,
r>Vadóc futamok, szerencsétlenül csak bénáznak…
r>Ha olvasás közben veszel egy mély levegőt,
r>Közben érzed, ártatlan a lelked, meggyötört.
r>*
r>
r>(Leoninus trió)
r>Persze lopakodva is lehetne verset írni, de minek? Egy torzszüleményt, pl. kinek?
r>Éreztél Te írás közben lelki fájdalmat? Kaptál-e Te mocskolódó rágalmat?
r>Kívánkoztál-e te már messzi fölre? Volt e benned érzés, hogy ezt akkor örökre?
r>Mikor egy újabb sort leírtál, mert alkotsz… éreztél olyt’: nem jó, mert ezzel hivalkodsz?
r>
r>Poéta sorokat írjon és ne rágódjon!
r>Poéta verseljen és szavakkal csencseljen.
r>Poéta vezesd népet, utat mutass, szépet.
r>
r>Állítják a nem javítható ’hívők’, nem gonosz a világ, csak most teret nyert a másság.
r>Én meg üzenem az ’hívőknek’: káosz a világ, és pusztítja emberiséget, kórság…
r>Az emberi társadalmaknak megvan a rendje. Így nem elintézhető: egye-fene!
r>*
r>
r>(senrjon trió)
r>Bármily’ a helyzet nekem
r>Írnom kell! Folyvást és állandón!
r>Lélekfenntartó!
r>
r>Lopakodva irhatok,
r>De azért írok, megjelenjen!
r>Lélekfenntartó!
r>
r>Kevés a jó világban…
r>Alkalmazkodva jeleskedek…
r>Lélekfenntartó!
r>
r>Vecsés, 2016. október 7. - Kustra Ferenc József- írtam; avagy részletek a versírás lélektanából…
r>
(3 soros-zárttükrös)
r>Mártsuk azt a jól hegyezett lúdtollat a kalamárisba,
r>Szinte puhán, halkan koppan, mert nincs is benne semmi tinta…
r>Mártsuk azt a jól hegyezett lúdtollat a kalamárisba.
r>*
r>(bokorrímes)
r>Mártsuk be a kalamárisba nagyon óvva -metszett- lúdtollat
r>Kétes jövő tintájába... írjuk az életszagú sorokat…
r>Hol van a gondolat, van-e valahol -ötletes- ég csak egypárleledző gondolat…
r>Mi egy lelket kivallat… Fehérlik a papír, tükrözi, poéta mit is írogat.
r>*
r>(Leoninus)
r>Talán én is embernek számítok, attól, hogy művészi verseket írok.
r>Hangnemem megjelenik a lélek falán, megy tovább az én szívem falán…
r>Poétaként írok, tisztelettel, az olvasó iránti szeretettel.
r>
r>A múlt a történelem, ezt már tudjuk.
r>A jelen nincsen is, már ezt is tudjuk.
r>A jövő nagy rejtély, mi lesz, nem tudjuk.
r>
r>Vecsés, 2015. március 2. - Kustra Ferenc József
r>
A poéta tenta nélkül…
r>
r>(3 soros-zárttükrös csokor)
r>Erdőt, mezőt álmodnék, felhőkbe nyúló fákat,
r>Madárcsicsergést, békességet és boldog mákat…
r>Erdőt, mezőt álmodnék, felhőkbe nyúló fákat.
r>
r>Úgy mondják; ’teremtő alkotás’ már motoszkál bennem,
r>Lehet, hogy mi a fejemben mozog leírom… nekem…
r>Úgy mondják; ’teremtő alkotás’ már motoszkál bennem.
r>
r>Föl is másznék hosszú-magas létrára, hogy jól körbe nézhessek,
r>Hátha fönt is lennének új gondolatim és nem nehézkesek…
r>Föl is másznék hosszú-magas létrára, hogy jól körbe nézhessek.
r>
r>Holnapra bizony már nem lesz meg a mai ma,
r>De a reggel majd mondja, megérkezett a ma…
r>Holnapra bizony már nem lesz meg a mai ma.
r>
r>(Bokorrímes duó)
r>Írnék én legott verset, mert poéta vagyok, vagy mi a szösz,
r>De a tentám kifogyta magát, ez jelzem is a sorsnak: kösz.
r>Uram, most adj erőt, mert el kell mennem egy üveggel venni,
r>De tentára nincsen pénzem, így bizony, nem is kell megvenni.
r>Az én küldetésem, hogy írjak, mert a népek tőlem ezt bizony várják,
r>Sokan szeretik, amit írok és ha olvasnak, ez nekik boldogság.
r>Nem fussa egy üveg tentára, mert már nyugdíjas vagyok,
r>Én igyekszem és hátha megoldás, hogy alkalmazkodok…
r>
r>Későig elmélkedek és belealszok… reggel meg nagyon megdöbbenek,
r>Hogy új napra ébredtem, vissza is emlékszek tentára, de nincs... kesergek.
r>Erőm nincsen, hogy felugorjak, igy csak a sorsomon hosszan elmerengek.
r>
r>
r>(Senrjon trió)
r>Tenta nélkül mivé lesz
r>A nem létező életterem?
r>Tenta hiány van!
r>
r>Fogom tollam, megnézem,
r>Tenta nélkül nő kicsiségem?
r>Tenta hiány van!
r>
r>Az élet nem szerethet,
r>Mert akkor igy nem bánna velem!
r>Tenta hiány van!
r>
r>(leoninus duó)
r>A mai nap se különb, mint a már elmúlt sok többi, képzelem, milyen lesz a hétvégi…
r>Jobb híján és bölcsen megvárom nyugdíjat, abból valahogy kitépem a tenta árat…
r>Csak Neked írom meg, hogy a tenta hiánya, újításra sarkall e hét pár napjára…
r>Grafit cerka az van nekem több is, kihegyezem és igy meglesz a szükségmegoldás is!
r>
r>Jól kitaláltam, de estefelé oly' hűvös az este, hideg fénnyel mennek ’levesbe’…
r>Ablakomon még tülekedné befelé a hűs a fénnyel, redőnyt leengedem, kéjjel…
r>
r>Vecsés, 2015. február 21. - Kustra Ferenc József – íródott alloiostrofikus versformában.
r>
Tinta-kéket hint szemembe a tó,r>Tükre morc-felhőt küldő varázsló.r>r>Fény-nyelő ármány sebesen közeleg,r>Kabát alól gyorsan szökik a meleg.r>r>Lépteim szaporák, alig bírom szusszal,r>Felmordul az ég is, ilyesztget mumussal.r>r>Ostorát bőszen villogva csapkodja,r>Belém mar a szél, kalapom kapkodja.r>r>Mire haza értem, bőrig áztam éppen,r>Vacogó futó-túra lett az élményem.r>r>Észrevétlen érkezett, hopp...semmivé foszlott.r>Nevetett a nap rajtam, ez volt ma a bojkott.
Egy koldusr>Kéreget.r>Nem kér eget,r>Csak szelet kenyeret!r>r>Jézus egetr>Ígért annakr>Ki kéregetr>Éhezi az Isten-Kenyeret.
