A csend csak szitál, mint az őszi eső,
r>Csak van, de nem-igen fergeteges ő…
r>A legszebb pillanatban is dühöngenek virágtörő viharok,
r>Olyat, csak szemedbe ne lássak soha… amit kibírni nem bírok…
r>
r>(apeva)
r>Dúl
r>Vihar
r>Fenn s bennem,
r>Szememben könny;
r>Tudod… fáj nagyon.
r>
r>(Kínai versforma: 7-7-7-7 szótag, „Zhuzchici” = Rímképlet a, a, x, a
r>Éppen megtörik a csönd,
r>Háború van, odafönt,
r>Ölelj át, harag helyett,
r>Míg lelkem könnye elönt.
r>*
r>
r>(Halmazrímes)
r>Sokoldalú még a lelkem, de már a vibrálása csökkenőbe,
r>Kóstolgat nyomoronc élet, szenvedek, mint tetű zsírosbödönbe.
r>Minden perc olyan, mintha nagy-dühöngőn, virágtörő lenne,
r>Ha odaérne a nővő gaz, volna, amit leverhetne.
r>
r>Fény
r>Nélkül,
r>Rögös út
r>Az életem.
r>Elvész reményem.
r>
r>Vigasztalj, hogy ne fájjon,
r>Elérjen régi álmom,
r>És boldog legyek még ma,
r>Tudom már, meg nem bánom.
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Egy újabb krónika van köznapin kialakulóba,
r>Nekem folyvást, havas-esőlé folyik be a nyakamba…
r>Egy újabb krónika van köznapin kialakulóba.
r>
r>Nem
r>Vigasz
r>A szó, ha
r>Annál több nincs.
r>Kiút nem dereng…
r>
r>Annyi rossz történt velem,
r>Segíts, hogy ez jó legyen.
r>Írj szépet verseskönyvbe,
r>Ugye, nálad van helyem?
r>*
r>
r>Érzem, hiányzik a lelkemről, szeretve-simító kéz melege,
r>A meztelen hátamon lehetne a kontakt, mesés egyvelege…
r>Istenem, ha már megszabadulhatnék a gonosztól…
r>Megszabadulnék a bús életmúlttól, a mocsoktól?
r>
r>Kéz
r>Kézben,
r>Arcunkon
r>Mosoly, már csak
r>Ennyit szeretnék…
r>
r>Tegyük zsebre a múltat,
r>Kezembe fognám ujjad,
r>El sem engedném többé,
r>Míg bennünk a tűz gyúlhat.
r>*
r>
r>Hetvenegynél érzem, már kevéssé tüzes bennem a vágy,
r>Még nem tudom, de bizony meglehet, hogy vár már a bonc-ágy…
r>Vívódok elmerengve... fölfelé kerülök, vagy netán lefele,
r>Bár lehet, hogy sehová és akkor fölmerülhet… ejha; nofene…
r>
r>Vecsés, 2019. április 1. – Mórahalom, 2019. július 30. – Szabadka, 2019. szeptember 6. – Kustra Ferenc – A verset én írtam, a kínai versformákat Farkas Tekla. Az apevák; Jurisin (Szőke) Margit munkája. A címük: Kiút nem dereng…
r>
A közeledő tél…
r>
r>Nem is küldött üzenetet a tél,
r>Pedig tudta, hogy ember tőle fél.
r>Hideg előre jött… ez már a tél?
r>
r>Hideg ölel át,
r>faggyal ad csodát,
r>hűti szíved forró szavát.
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>A tél-korai hajnal, vékony köddel takaródzik,
r>A fákon nagy varjúsereg a ködben tollászkodik…
r>A tél-korai hajnal, vékony köddel takaródzik.
r>
r>A tél, még csak lassan jövögető, mint tántorgó részeg
r>És mi tudjuk, ha kijózanodik, bizony, nem lesz félszeg.
r>Ködtől már nem látjuk az eget... át nem látható réteg.
r>
r>Téli hajnalon köd sóhajt,
r>megsúgja, mit óhajt,
r>szeretetnek fejet hajt.
r>*
r>Aztán úgy tűnik, miközben jön, józanodik,
r>Süvítő és hideg szélvihar tolakodik…
r>Az égbolt a felhők mögött alakoskodik.
r>
r>Elveszik-e a remény?
r>Puhul-e a csepp, kemény kezén?
r>Élet telén.
r>*
r>Ez a tél, lehet, hogy nagyon keménykezű lesz,
r>Mint egy képzett mesterember, ért a torzképhez...
r>*
r>(Fél haikulánc)
r>Titkolt szorongás,
r>Támad-e a „keménykéz”?
r>Üzenet nélkül?
r> Szeretet fájdalmat olt.
r>Tiszta lélekben nincs folt.
r>
r>*
r>Titkolt szorongás,
r>Nem csap-e be üzenet?
r>Csak úgy letámad!
r>Lesz még boldogságálom,
r>Lesz holnap, a világon.
r>*
r>Titkolt szorongás,
r>Egyből oly' vad hideg jön?
r>Mindent hó borít?
r>Lesz még nyári délután,
r>Napfény a vihar nyomán.
r>
r>Vecsés, 2018. július 29. – Mórahalom, 2018. augusztus 18. – Kustra Ferenc József– a verset, meg a 3 soros-zárttükrös –t és a fél haikuláncot én írtam. A 10 szavasokat és a tankák versét szerző-, és poéta társam Farkas Tekla.
r>
(3 soros-zárttükrös)
r>Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület,
r>Támadóra kapcsolt a hideg és egy nem kis vihar is kerekedett...
r>Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület.
r>
r>A szél azt nyögte, voltatok a nyárban már éppen eleget,
r>Mit gondoltok megbolondultam és hoztam nektek meleget?
r>A szél azt nyögte, voltatok a nyárban már éppen eleget.
r>
r>Mintha otthon lett volna, úgy dühöngött a vihar,
r>Mintha megcsalta volna egy szélroham… mit akar?
r>A viharban voltak nagy szélrohamok,
r>Mint tangóharmonikában akkordok…
r>
r>Volt szélroham, kecsesen buja,
r>Volt szélroham, kedvesen tunya…
r>Jött olyan, ami süvítve dudorászott,
r>Jött olyan, mi a tántorgásra rászokott…
r>Lecsapott a kecsesen gyors sapkalekapó,
r>Lecsapott a kecsesen gyors, morcos-harapó...
r>Volt ott, táncoló,
r>Volt ott ballagó…
r>Fújt bizony, árokba is beugró,
r>Fújt bizony, lassan, majd' el is múló…
r>Járt arra, ami a kopasz kutya szőrét borzolta,
r>Járt arra, ami a sírásót a gödörbe dobta…
r>Többen is összefogtak és lelassítottak egy tehervonatot,
r>Többen is összefogtak és felhasítottak, tető vonulatot…
r>Volt, amelyik szoknyák alatt nagyon kutakodott,
r>Volt, amelyik, erőszakosan ott malackodott…
r>
r>Éjjel a mély-sötét felhők, igencsak alacsonyan szálltak,
r>Szinte, mint egy pelerin… hideggel mindet beborigáltak…
r>Éjjel a mély-sötét felhők, igencsak alacsonyan szálltak,
r>
r>Még a téli reggelnek sem sikerült kibontakoznia,
r>Még a szürkés-sötétkék szín, volt eme táj uralkodója…
r>Még a téli reggelnek sem sikerült kibontakoznia.
r>
r>Ahogy a nap kezdett aktívabban kukucskálni,
r>Kiderült, zúzmara vont be mindent, ezt már látni…
r>Hó is esett, az is itt-ott mindent betakart,
r>A falakon nem tapadt, ott zúzmara takart.
r>***
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Hosszú útról érkeztem, ott még úszkáltam langy tengerbe’.
r>Telet nem remélve... itthon, majd megvett isten hidege.
r>Hosszú útról érkeztem, ott még úszkáltam langy tengerbe’.
r>
r>Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek.
r>Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek.
r>Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek.
r>
r>
r>Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek.
r>Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek.
r>Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek.
r>
r>Hóvihar tombolt... pedig, a tél még csak akkor érkezett.
r>Meleg szoba, meleg ruha, kesztyű, kendő, sál is kellett.
r>Hóvihar tombolt... pedig, a tél még csak akkor érkezett.
r>
r>(10 szavas)
r>Még jó, hogy télen nadrágban járok,
r>Nem hiányoznának hideg ficánkok…
r>
r>Vecsés, 2017. november 30. – Szabadka, 2018. szeptember 29., Az első részt (versben és 3 soros zárt-tükrösökben) én írtam, alá a 3 soros zárt-tükrösöket és a 10 szavast, szerző,-és
r>poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A vegyes címe: Meglepett a tél
r>
A dalbanr>A bluesbanr>A ritmus isr>Zavarbanr>Mert ott lapul r>A hajlamr>Mikor a csend isr>Énekelr>r>A zener>A bluesr>Mikor a harmónikar>Nyúzr>A dobpergésr>Lezúzr>A csend isr>Nyugtalanr>r>A bluesbanr>A zener>Méltó helyr>A csendrer>Mikor a ritmusr>Halkan r>A dalbanr>Csendről énekelr>r>A csendr>A mozdulatlan r>Rendr>Ha ütemetr>Teremtr>A bluesbanr>Énekel.
Levelet küldeni manapságr>Nem divatr>Kit is érdekelner>Ilyen iratr>Mikor az idő sürgetr>Várni kell a postárar>Hát igen...r>Ciki dolog lett ez mára.r>r>Íméled az kell hogy legyenr>Különben elveszel r>A mátrix hegyenr>Egy kis boxba tömörödver>Belefér a lényed tükre.r>r>Felhőben a fiókodr>Hol leveledet tárolodr>S ha megeredne az esőr>Térerőben az esernyőr>Az íméled nem ázik elr>Ha jól működik a szoftver.r>r>Neved lehet anonimr>Aliasz vagy pszeudonimr>Levelezhetsz bárkivelr>Csak elég legyen a hitelr>Mert márar>Öt G-n nyomul az üzenetr>Csak bírja el majd a hardvered.r>Szerverek közt fenn az égenr>Új világ van kiscipőbenr>Hol időt s teret átugorhatszr>És akárhányszor feltámadhatsz.r>r>Karosszékben üldögélver>Száguldhatsz az űr peremérer>Akár a fényr>Oly sebesenr>A kvarkokkal is versenyre kelr>Gondolatodr>Álmodhatod a világod.r>r>Így hát nem kell márr>A papírlevélr>Mert az üzenetr>Bárhol elérr>Azonnal r>Zsebedben a telóddal.