Anyába is lehet csalódni…
r>
r>Egy vén huncut lett vagy talán más az élet?
r>Én magam azt hiszem gonosz, mert mivé lett…
r>A szép és boldog gyermekkorom… sok-sok év
r>Nyugalma és biztonsága, volt boldog rév…
r>
r>Budapest, 2000. július 15. – Kustra Ferenc József – önéletrajzi írás.
r>
Én esdek rendszeresen, de kérem, meghallgattatik-e?
r>Én, amit belefoglalok, az kérem, megtéttetik-e?
r>Az én imába foglalt kéréseim, nem hallgattatnak meg?
r>Az én hithű esdéseim, lehet, hogy nem is tétetnek meg?
r>
r>Vecsés, 2014. október 4. - Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
r>
Régóta figyelem a sorosomat, mint a lét-nagyurat!
r>Utál engem, mint rabomobil sofőrje, lovas kocsikat…
r>Régóta figyelem a sorosomat, mint a lét-nagyurat.
r>
r>Van saját navigátora, hogy célt, engemet nehogy tévesszen,
r>Hogy lélekkínzásokat, örömmel tegye, jó hosszan élvezzen…
r>Megfogott engem, hogy életítélet végrehajtóm lehessen.
r>
r>(Senrjon trió)
r>Alakulása nekem…
r>Semmi megy csak egyenes úton.
r>Bánatoskodok!
r>*
r>Látszólag egyenesen
r>Haladni becsapás, ámítás.
r>Bánatoskodok!
r>*
r>Az élet nem fürj húsi,
r>Inkább, nagy döghús a dögkútból.
r>Bánatoskodok.
r>*
r>
r>(Apeva)
r>Gyors
r>Meglét.
r>Születés.
r>Életút meg
r>Eredménytelen.
r>*
r>
r>(Bapeva)
r>Szülés.
r>Megjöttem,
r>Ordítottam.
r>Már éreztem én
r>Ezt nem kellett volna…
r>Körülnéztem, jó nem volt…
r>De az akaratom... sem volt
r>Homlokomon meg pech lovagja!
r>Mibe fogjak mi, ha nem sikerül?
r>Barát sincs, csak nagyjából ellenfelek.
r>*
r>
r>Tettel állandóan korhol az élet,
r>Hogy ki ne szabaduljak,
r>Folyton fényezi kemény ketrec-létet.
r>
r>Az élet, maga az elviselhetetlen lét,
r>Faramuci, maga szabályozza a létét!
r>Valami kén', gondoltam saját víziómra,
r>De ez nem jön, megteszi így ócska vízóra!
r>
r>Nagyon vágyok, hogy jól megszűrt tiszta vizet öntsünk életpohárba,
r>De vajon megoldható-e az utolsó előtti végórákban?
r>
r>Eljátszom a köd-nélküli láthatatlant,
r>A lelki gond nélküli kis csomagtalant…
r>
r>Vecsés, 2020. november 10. – Kustra Ferenc József – Alloiostrofikus versformában íródott.
r>
Galád a lét
r>És miben lét
r>Fejezi ki, hogy mi a lét,
r>Így tudod, a lét miben lét.
r>
r>A létedet Te éled, neked kell megfejtened
r>És talán magadtól is neked kell megmentened...
r>
r>Vecsés, 2014. április 26. – Kustra Ferenc József
r>
Turi Pista családunk tagja,
r>Van több orvosi szakvizsgája.
r>Harminc évig volt körzeti orvos,
r>Most a legjobb reumatológus.
r>
r>Jó fej a doki, igen szeretjük,
r>Mint embert is felettébb kedveljük.
r>Kár, hogy nem találkoztam vele máma,
r>Oly’ felüdülést jelent társasága.
r>
r>Rendelőnk, igazgató főorvosa
r>És rheumathológus főorvosa.
r>Betegen is öröm hozzá járni,
r>Mindig szívből segít meggyógyulni.
r>
r>Egyik érdekes régi esete,
r>Az Annus néni székrekedése.
r>Ha három napig állt benne széke,
r>Szíve verte magát nagyon félre.
r>
r>Jajongott a család, hívták mentőt,
r>A Pistát tisztelték, mint megmentőt.
r>Pedig aztán nem irt fel csak hashajtót,
r>De panaszt megszüntette, gyorsan, legott.
r>
r>Játszottam nyomozót Rendőrségen,
r>Vele voltunk halottszemlén, ketten.
r>Fölöttébb szerettünk együtt dolgozni,
r>Ha tehettem, intézkedtem: őt hívni!
r>
r>Jól eligazodik orvoslásban
r>És mint főnök az igazgatásban.
r>Rokonok, beosztottak szeretik,
r>A betegek istenként tisztelik.
r>
r>Igen jó ember az isten adta,
r>De neki is van egy nagy hibája.
r>Cigizik, dohányzik, láncdohányos,
r>Nem számít, ki a passzív dohányos.
r>
r>Ne bántsuk őt, alig van hibája,
r>Köszvényére nincsen diétája.
r>Pedig magának tudná csinálni,
r>Igaz, azt be is kéne tartani.
r>
r>No és még egy utolsó megrovás,
r>Igen szereti a sört nem vitás.
r>Ezt már csak azért rójuk fel neki,
r>Köszvény a sört, bizony nem szereti.
r>
r>Igen sok sakkozás és olvasás,
r>Kedvenc főétele a babgulyás.
r>Igen érdekesen eszi lelkem,
r>Közben bagózik, mi nagyon mérgem.
r>
r>Szeret utazni, mi dicséretes,
r>Bejárta Ázsiát, mily’ érdekes.
r>Korea, Thaiföld, oh, mily’ helyek,
r>Élmények maradók, érdekesek.
r>
r>Művelt, okos, világlátott ember,
r>Mi vitte erre rá, tán a kényszer?
r>Belső igénye van mindezekre,
r>Ritka ember, mily’ sok az ő esze.
r>
r>Mi csak Pista bácsinak nevezzük,
r>Ebből is láthatja, hogy szeretjük.
r>Jó így nekünk, kellemes a család,
r>Maradj velünk soká, ne légy galád
r>
r>Pista bácsi.
r>
r>Vecsés, 1997. május 9. – Kustra Ferenc József- íródott kedves és szeretett hozzátartozómról.
r>

Értékelés 

