Idő 
Értékelés 
Értékelés Uszály úszik,r>Súlya húzza.r>Lassan haladr>Vizes útja.r>r>Vizes az útr>ÁR emeli,r>Uszályosnakr>Kedvét szegi.r>r>Kedvét szegi r>Az ár vize,r>Jól jönne tánr>Egy sztráda ide.r>r>Vizes sztrádar>Kikövezett,r>Hát ez az útr>Hová vezet?r>r>Lépcső vezetr>Már felfelé,r>Sima folyásr>Lett a múltté!r>r>A múltté lett r>Öreg meder,r>Útját álljar>A gátrendszer.r>r>A gátrendszerr>Már szokványos,r>Víz-liftezikr>Az uszályos.r>r>Az uszályostr>Mútja húzza,r>Fáj a szíve,r>Emlék zúzza.r>r>A bősi vízlépcső-rendszer egy egész régió életét változtatta meg (a természet,és minden élőlényével együtt). Hogy mennyire jó vagy rossz...vitatható, de nem természetes!r>r>Dunatőkés, 2024. április 26.
Ködös, párás hajnalon, várom virradatot,
r>Éjszaka, álmomban… már nem, nyilatkozatot.
r>De útmutatást várok a jövőre nézve,
r>Hogy ne nézzek bele… a jövőbe, félve.
r>
r>Véres alkonyon, tudom jó nagy szél várható,
r>Aztán ha szellő fújna csak… az is ámító.
r>Nem hiszek már az ilyen csacska, kis mesékben,
r>Életem másként alakult, nem mint… mesékben.
r>
r>Járom a göröngyös, sáros, lejtős utamat,
r>Én hiába hívom álmaimban, Uramat.
r>Megyek, rugdosom a göröngyöt, fáj a lábom,
r>Nekem miért adtál ennyi göröngyöt… fájlom.
r>
r>Keskeny úton sarat kikerülni nem lehet,
r>Sok kérdésemre, bizony van nem szűrt felelet.
r>Utam, mint folyó, megvan, de kimosott, elfolyt,
r>Ez egy valós tudat, felismertem, már nem fojt.
r>
r>Véremet mostam, kövek között elmosta víz,
r>Folyó elmossa azt, miben ember igen hisz.
r>Sokszor rosszul, rosszul döntöttem, biz’ ez lehet,
r>Folyó elfolyt, visszacsinálni, mit sem lehet.
r>
r>Vecsés, 2006. január 1. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
r>
Az én nagypapám negyvenegy éve a szívemben él,
r>Még csak akarnom kell, térdére vesz és jókat mesél…
r>Az öreg, kemény Jenei, nagyszerű nagypapa volt,
r>És fiatalon, mint huszár, Galíciában harcolt.
r>
r>Örültem, ha láthattam, puszit nyomtam orcájára,
r>Még jól emlékszem a nagy, fehér huszárbajuszára.
r>Oly’ nagy ember volt, boldogság volt közelében lenni,
r>Kisfiúként jó volt vele lenni, a szavát inni…
r>
r>Még most is örülök, hogy az unokája lehetek,
r>Látom őt, hallom hangját… tanácsot nem kérhetek.
r>Szerettük egymást… elment végleg, már tanácsot nem ad.
r>Itt állok egyedül… velem szemben rosszakaró had…
r>
r>Vecsés, 2003. június 1. -Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
r>
Új szemszögből az Ukrajnai háború… TV mindent mutat… készül az atomháború?
r>
r>(leoninus csokor)
r>Hallom, hogy nagyobb körben haldoklik a csend, közben még szipog, így esend.
r>Épphogy elég messze vagyunk a háborútól, az háborús országtól…
r>A sok lövedék már olybá' fölaprította a békét, a mindenkit… azt a kiskését…
r>A háború bűnei is sebzik életeket, fekete kosok nem értik ezeket!
r>
r>(senrjú csokor, félhaiku-lánc mintára)
r>Fekete kosok
r>Tele vagytok nagy sebbel…
r>Nincs feloldozás.
r>
r>Fekete kosok
r>Nincs oly’, feloldozástok…
r>Lelketekben sem.
r>
r>Ha nincsen felhő, a Hold ezüst fénnyel operál, de ezzel halált is citál.
r>Fekete kosoknak mindegy, van-e felhő vagy holdfény… ezek mind kemény legény…!
r>Tudják, ők megmondják dollár milliárdokért, de vajon mit tesznek az életekért.
r>Semmit! Ezt úgy lehetne orvosolni, hogy egy hétre, be kellene öket sorozni…
r>Nem lehetne senkivel kapcsolatot... aki nem éli túl, az kap zipzáras zsákot!
r>Bizony népek lelkének jót tenne, főleg, ha többé nem kell, zsákos halottnak lenni…
r>
r>Fekete kosok
r>Csend agonizál… Lövés!
r>Ez idegőrlő.
r>
r>Fekete kosok
r>Fronton, felmentés… halál.
r>Halottnak mindegy.
r>
r>Járókelők csak nézik, hogy egyet megint visznek, de ha nem hozzák vissza a dzsinnek?
r>Az EU- ban vészes-terjedő háborús pszichózis, lehet a kosok közt narkós is?
r>Ezen nagyokosok... látszik, világháborút akarnak, fokozását a harcoknak!
r>Az általam gyűlölt háború, atomos lesz, hetven perc... összes ember halála lesz!
r>Fekete kosok mondják, ők túlélők… föld alatt. Nem tudnak kijönni! Nem túlélők…
r>
r>Fekete kosok
r>Lövészárokban: tudat?
r>Hallod az átkod?
r>
r>Fekete kosok
r>Bele döglötök pénzbe…
r>Ez biz’ jár nektek!
r>
r>Sok marha fekete kos! Ha minden fertőzött a földön, hogyan is jössz ki pincédből?
r>Én most felvilágosítalak, hogy éhen haltok, mielőtt kijönnétek pincéből.
r>Akarjátok vagy sem, ti is átmentek… de többé nem szabadultok nagy semmiségből.
r>
r>Kínai versszak- „Vágyódás délre”: 27 szótag, 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet= xaxaa (x = szabad)
r>Halnak a
r>Rablott katonák.
r>Halál nem fent kaszával…
r>Irt titeket katonák.
r>Nincs már… katonánk!
r>
r>(Senrjú trió, félhaiku lánc mintára.)
r>Gyűlölöm halált!
r>Az étkes-éhes halált!
r>Fiainknak vég!
r>
r>Gyűlölt háború!
r>Fiú halál… sorozza!
r>Fiúknak végük…
r>
r>Gyűlöllek, kosok!
r>Fiú meghal! Gazdagok!
r>Fiút pénz öli!
r>
r>Vecsés, 2024. máj. 7. –Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális és igaz, háborús- történelmi helyzetéről. Naponta látjuk, TV híradóban a videókat kendőzetlenül! Meg látjuk a háborús uszítók beszédeit is… az atomháborúra!
r>
A pokol délceg,
r>Csak áll a kínpad mellett!
r>Engem fektet rá.
r>*
r>Csak lebegek a lét felett
r>És körülvesz a nagy ármány.
r>Élem idegen életem,
r>Nem is véd esőtől párkány.
r>*
r>Kemény göröngyök,
r>Majd kívülről kopognak…
r>Hamuvá leszek…
r>
r>Vecsés, 2005. április 28. – Kustra Ferenc József- Versben és senrjúban.
r>
