Égen, gyúl sok csillag!
r>Házunkban… béke, szeretet.
r>Gyertyalángban, angyal!
r>
r>Áldjuk Krisztusunkat!
r>Éljük újra szenvedését…
r>Most van a karácsony.
r>
r>Holdfény… csak világít!
r>Éjjel, angyali fényekkel.
r>Kis Jézus… megszület!
r>
r>Vecsés, 2023. december 15. - Kustra Ferenc József – vers a karácsonyról: senrjon trióban.
r>
(Senrjú csokorban)
r>Az angyalvárás
r>Csendje, békésen hullik.
r>A nagyharang üt!
r>*
r>Szűz Mária jön
r>Pásztorok térdepelnek.
r>Gyertyaláng… lobban.
r>*
r>Szenteste, béke
r>Szigete. Lassan éjfél.
r>Igehirdetés.
r>*
r>Este, csend mélyül…
r>Legszentebb éjszaka jön.
r>Jézuska, mienk!
r>*
r>Csillagpor-fényben
r>Gyertya lobban, szív dobban.
r>Kis Messiás él!
r>*
r>Ha gyúlnak gyertyák,
r>Kinyitjuk az ablakot.
r>Együtt így várunk…
r>*
r>Angyalok jőnek,
r>Tesznek kötelességnek…
r>Együtt igy várunk…
r>*
r>
r>(senrjon)
r>Majd köszöntünk Kis Jézus,
r>Míg le nem égnek a kis gyertyák...
r>Együtt igy várunk!
r>
r>Vecsés, 2023. december 14. – Kustra Ferenc József - íródott a karácsony hithű várása okán… senrjú csokorban és senrjonban.
r>
Eljött a karácsony, a fa díszeleg a szobába
r>Ködös éjszaka hozta a szentestét, be, lakásba.
r>Napfény, vette az irányt nyugat felé,
r>Elmegy, mert este már a hideg lelé.
r>A mi fánkon a kis csengettyű, az Isten hangja,
r>Ezen jött el ide hozzánk, esti ajándékba.
r>A szeretet útján a zene nem rekedt kolomp
r>De e szeretet a lelkekben szólhat, mint doromb.
r>
r>A fánkon, míg a gyertyánk oly’ lassan csonkig ég
r>Magunkban pergessük le múltunkat egyszer még,
r>Később, este már a Hold nevet be az ablakon,
r>Nézem… kihunyó gyertyafény táncol a falakon...
r>Kint sikít a vágtató szél, és a semmibe múl
r>Álmunk, vágyunk él, a haragunk már semmi, elfúl.
r>Ez talán az év legszebb ünnepe
r>Szívünk szeretettel legyen tele.
r>
r>A fa körül csillogó szemek halmaza, vágyakozón,
r>S gyermek, felnőtt körbejárja, várva… oly’ álmodozón.
r>Estefelé már, egyre feszültebb a várakozás,
r>De alakul az ünnepi hangulat és így már csodás.
r>
r>Kik, nem szeretnek, azok a kiüresedők,
r>Legyünk hát mi tán' inkább, boldogságkeresők.
r>Karácsony-este a boldogság madara ide száll
r>Szeretetünk csendjén, lelkünkben nagy nyugalmat talál.
r>
r>Rokonságod körében e napon, békülj ellenséggel,
r>S a boldogságot megleled, szeretetben, teljességgel.
r>Lehetnek bár üres szavak és fájhatnak a nappalok
r>De, szeretetben csillagjaid fent égben nem balekok.
r>
r>Madár reppent fel, jeges-hideg égben,
r>Most falevél, nem hull alá a térben.
r>Igaz szeretet csak terjedjen a légben,
r>Az igazság szava ne vesszen a régben...
r>
r>Vecsés, 2012. december 11. – Kustra Ferenc József
r>
Volt gyertyája, de annak a lángja is csak úgy, megfagyott
r>Az erdei nylon sátorban hol, mint hajléktalan lakott.
r>Csak egy szakadt doboz volt az asztala,
r>És pár –ellopott- fenyőág volt rajta.
r>
r>Tengette az életét, mint kivert kutya,
r>Jött a vad hideg, megfagyott, nincs már útba.
r>Karácsony szép estéjét ő… nem érhette már meg,
r>De mi őrizzük –egy embertársunk emlékét- meg!
r>
r>Vecsés, 2013. december 21. – Kustra Ferenc József
r>
Repüljön magasra a
r>Béke fehér galambja.
r>Szárnyaljon az égbe a
r>Boldogság kék madara.
r>
r>Legyen ez egész évben,
r>De főleg karácsonykor,
r>Mert bizony ez az ünnep a
r>Szeretet gálája… akkor…
r>
r>Legyen mindenki udvarias
r>Egymással, férfiak a nőkkel…
r>Szeressék egymást mindig és hűen,
r>Éreztessék gyerekkel, időssel.
r>
r>Az Úr is csak szomorúan néz…
r>A szeretet a legnagyobb kincs,
r>Mivé lesz a teremtett világ, ha
r>Emberek szívében szeretet nincs?
r>
r>Karácsonyt várjuk egy éve,
r>Készülőnk hónapok óta,
r>De vajon szívünkbe a szeretet
r>Óh, lehetne, hogy állandó volna?
r>
r>Karácsonyra ideszáll szeretet angyala,
r>Úr küldi, szívünket szeretettel telítse…
r>Emberek, fiuk, lányok, ifjak és öregek,
r>Kapcsoljátok szívetek szeretet vételre…
r>
r>A szeretet a mosoly szépségében sejlik
r>Az ölelés őszinte melegében rejlik.
r>A szeretet naggyá, gazdaggá tesz
r>És ki így él, az koldussá nem lesz.
r>
r>Figyeljük belül, boldogok vagyunk-e
r>Szeretetre a szívünk kinyílik-e…
r>Másnak, mi is segítsünk átélni ezt az érzést,
r>Szívünk képessége segíteni e szép érzést.
r>
r>A fény, a szeretet a szívünkben, lelkünkben van,
r>Jóban, rosszban, az egymás iránti barátságban.
r>A fánál a mosoly a legszebb dekoráció…
r>Szeretet lángja perzseljen, mint detonáció!
r>
r>Repülj, ereszkedj le ránk
r>Boldogság kék madara,
r>Töltsd ki a karácsonyunk
r>Béke fehér galambja.
r>
r>Legyenek, óh, csak… szép szavak,
r>Durvaság, ne legyen… semmi!
r>Szeressük egymást emberek!
r>Merjünk tán’ boldogok, lenni…
r>
r>Vecsés, 2010. december 20. - Kustra Ferenc József
r>