Enyém lehetne, minden, ami szép kerek e világon,
r>Papírra írva, hosszan sütkérezne a boldogságom.
r>Lelkemből már kiszakad az oly' szépen összecsengő rím,
r>Lúdtollam csak írja-írja, de van mikor neki is kín.
r>
r>Van, hogy hamvadnak az árnyak, van, hogy estére elfutnak a fények,
r>Nálam a valóság, a könyv lapjain lehet, hogy jól rejtett tények…
r>Van, hogy hamvadnak az árnyak, van, hogy estére elfutnak a fények.
r>
r>Van, ki állítja a szegényes gúnya is öltöztet,
r>Van sugárzása, de ide a szerencse nem csenget…
r>Van, ki állítja a szegényes gúnya is öltöztet.
r>Van sugárzása, szegénység izgalomba nem pörget.
r>
r>Én a lúdtollamat bizony szamuráj kardként forgatom,
r>Így aztán le tudom írni az elfajzott akaratom…
r>Betakarom diadalom,
r>Átharapom, elhadarom,
r>Elzavarom feladatom…
r>A disznó lúdtollam éles kardként forgatom,
r>Ledobott egy pacát, ezt persze nem akarom…
r>
r>Rémalakok lehetnek a nyitott kapumon beosonó árnyak,
r>Én meg az ablaknál állva hosszasan nézem, de nem tudom… várjak?
r>Rémalakok lehetnek a nyitott kapumon beosonó árnyak.
r>
r>Sorstalan az életem, sorstalan a sorsom,
r>Üzent is már életem, sorstalan a sorsom…
r>Sorstalan az életem, sorstalan a sorsom.
r>
r>Életemben a motor olaj, egy téma és a vers megírása,
r>Életemben az olvasóim szórakoztatása, ha nincs mása…
r>Életemben a motor olaj, egy téma és a vers megírása.
r>
r>Tanító lennék? Én írom lelkem gondolatát,
r>Tanító lennék? Én megírom a haza szavát.
r>Tanító lennék? Hosszan nézek egy szép banyát.
r>Tanító lennék? Nagyon tisztelem az atyát…
r>
r>Igyekszem a verseket művészi színvonalra felemelni,
r>Igyekvőn írok, hogy nagy kérdésekre jókat tudjak felelni,
r>Igyekszem a verseket művészi színvonalra felemelni.
r>
r>Vecsés, 2015. december 29. - Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
r>
(3 soros-zárttükrös, önrímes)
r>Ó, ember, mond ki vagy és hová tartozol?
r>Ha senki nem vagy, úgy mond hová tartozol?
r>Ó, ember, mond ki vagy és hová tartozol?
r>*
r>(Septolet)
r>Ó, énbennem
r>Van félelem,
r>Nincs értelem…
r>Bűnös késedelem?
r>
r>Jelenben ész
r>Jövőt remélsz,
r>Múlttól félsz?
r>*
r>(Senrjon)
r>Múltad nélkül semmi vagy,
r>Legföljebb csak bús, kivagyi vagy…
r>Öntagadó vagy!
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Ha nem lenne múlt, biz' nem születtél volna meg,
r>De megszülettél, így tenmagad vagy fergeteg…
r>Ha nem lenne múlt, biz' nem születtél volna meg.
r>•
r>Jövőbe menni minek, ha nem is tudod megfogalmazni?
r>Múltból fakadsz! Identitásod nem tudod megfogalmazni?
r>Mi vagy Te? Születésekor már el is veszett ember?
r>Szedd össze magad, légy élő múltadból való ember!
r>
r>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös, önrímes)
r>Ember! Ne bámulj csak visszafelé, mert nem arra mész!
r>Ember! De tartsd a szemed a múltadon, mert onnan mész…
r>Ember! Ne bámulj csak visszafelé, mert nem arra mész!
r>*
r>(Bokorrímes)
r>Ember! Légy ember, állítólag annak születtél.
r>Ne degradáld magad, balga, ha már ember lettél!
r>Tudd a konkrét helyed, ha már a Földre születtél!
r>*
r>Emberfia, légy inkább alapos, pedáns, mélyen hova tartozó,
r>Ne higgy az olyannak, ki erős erények híján, vadul szajkózó!
r>Emberfia járd a magad botladoztatón rögös útját, fáradhatatlanul,
r>Ne állj be tömege-sorába csak, hogy mégse láss semmit, végeláthatatlanul.
r>
r>(3 soros-zárttükrös, önrímes)
r>Te oktalan, identitás hiányos utad, illatos út a semmibe…
r>Légy ember, tartozz jó-öreg identitásodhoz, ne higgy nékik semmibe…
r>Te oktalan, identitás hiányos utad, illatos út a semmibe.
r>
r>Vecsés, 2021. február 27. – Kustra Ferenc József - az identitás megléte vagy hiánya is dolgozik…
r>
Van ki, még azért harcol, mert nincsen is átok?
r>
r>Búm a súlyos bánatom,
r>Mert életszépséget nem látom!
r>Létem… átkozott.
r>*
r>Emberek, nem viccelek
r>Nem passzió-lehetetlenség…
r>Átkozott létem!
r>*
r>Vagyok: hetedíziglen…
r>Mit követett el ősi ősöm?
r>Átkozott létem!
r>*
r>Hetedíziglen létem
r>Mit tehet bűnben elveszettért?
r>Én mér' kárhozok!?
r>*
r>Bűntörténet ideje:
r>Ezerhétszáz nyolcvankilencben…
r>Tudás nem oldoz…
r>*
r>Megátkozóm… most tán' jobb
r>Sorsú mennyekben? Engem figyel?
r>Vissza nincs átok…
r>
r>Vecsés, 2023. december 7. – Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként! {El is tudom mesélni a történetem: de 2-3 óra legalább! Bizonyíték hegyeim vannak…}
r>
Vers és haikuíró vagyok,
r>És úgy tűnik, most már maradok.
r>Mindig vannak új tanítványok,
r>Tanítom őket, fiúk-lányok…
r>
r>Vecsés, 2017. március 18. - Kustra Ferenc József – íródott: a www.magyarerő.hu
r> felhívására a fényképem mellé, amikor ott is publikáltam. (Önéletrajzi írás)
r>
mert az a poéta szívlapátja…
r>
r>Gyertyám lobogó fénye igen eltorzította,
r>Kisimított, elfödte, sőt, jobban kirajzolta
r>A méreteket, mélységeket, mint alak-forma…
r>
r>Nem látszik a szám szélén, hogy tükörtojást ettem,
r>Az sem, hogy az előbb jó forró gyógyfürdőt vettem…
r>De látszik, hogy a pennámat kezembe szereztem.
r>
r>Árnyékomban nem látszik sem szeretet, sem gyűlölet,
r>De látszik, mint fényjáték… oly’ változatos az élet.
r>Az sem látszik, hogy létem ilyen 'szakadt rongy', miként lett!
r>
r>Falon, árnyékom le-föl, jobbra-balra ugrál, kisebb és nagyobb is vagyok,
r>Mert izgek-mozgok… erre megaktiválnak a legnagyszerűbb gondolatok.
r>Szerencsére ezekben nincsen hiány, kezemben a pennával, alkotok.
r>
r>Vecsés, 2022. október 30. – Kustra Ferenc József
r>