Idő 
Értékelés 
Értékelés Görbe utcán, görbék a fények,
r>Görbe fényekben görbén nézek…
r>Hah! Látom jó görbék a lények…
r>
r>Ti, ne sírjatok, ha nagyon gondtalan mosolygok!
r>Én már a Fénnyel, eredete felé ballagok…
r>Csókokkal csendben lefedem, a szíveteket.
r>Hagyok nektek, soha nem múló szeretetet.
r>
r>Engemet mindig is becsaptak igéző álmok,
r>Így az én álmom, már csak csendes, hűlő zsarátnok
r>Az enyém, már csak a méla csend...
r>Énnekem, ez már nem is esend.
r>
r>Amikor vijjogva csikorog a fék, az maga a pillanat!
r>Ekkor jelenik meg a rémség, mint viharos éji virradat!
r>Nyílhegy, ha a páncélba belefúródik,
r>Abból bizony, fájós, mélás csend adódik…
r>
r>Ha vége a harcnak, még a csatadal is elül,
r>És a győztes, ha van, a csenddel, ülve szembesül.
r>Én már békét akarok, csatáztam eleget,
r>Éreztem már sokszor hideget és meleget.
r>Persze, lehet, hogy a csendnek csak dilettantizmus a fegyvere,
r>Neki nincs megérzése, de akkor hit, hogy lehet az ereje?
r>
r>A végtelen csendet a kormozós éj is elnyeli,
r>Szólhatna hozzám a végtelen, de ezt ő nem teszi.
r>Láttam, hogy immár a bölcs hajnalt is csak megkergeti.
r>
r>Csendben elmúló méltóság körbe kavarog a porban,
r>De miért szomorkodjak? Lámpáim, alkonyulnak sorban…
r>
r>Szeretnék még én neszező nádasban járkálni,
r>Ott én lennék a csend… és egy zsombékon pihenni.
r>Egy kis csendben alvás után,
r>Csendben elillannék, sután.
r>
r>Méla csendben egy tisztáson ülni a padon,
r>De nem ott, ahol életveszélyes a vadon.
r>Ott az értelem sugara, a katasztrofálisban megtörhet,
r>És ez már akkor, nem visszaverődése a törött tükörnek.
r>
r>Vecsés, 2015. február 21. –Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
r>
Csapdám részemre a piar>mert kocsmárosnak vagyok fia.r>A bort literként vedelem,r>bánatom így kezelem.r>r>Ki van gyomrom és a májam.r>szinte mellemig ér az állam.r>De sajnos én még mindig iszok,r>s fülemben az ördög vihog.
Semmi sem történik hiába.r>Még egy lehullott levél is, r>mely lebeg egy tó felszínénr>szerepel a nagy táncba.r>r>Az életek jönnek s mennek,r>akár a gyors holdfázisok.r>Megtelnek-e kelyheinkr>mielőtt a halál kopog?r>r>Nincs olyan, hogy véletlen,r>minden fel lesz számolva.r>A legkisebb léptünk is r>új ajtót nyit valahova. r>r>Sorsunk felett uralkodunk,r>de jó tudni merre vezet.r>Kik és mik is vagyunk?r>Tétovák vagy istenek?
Fürgéskedik egy
r>Kósza villám, hevenyül…
r>Lecsap precizül!
r>*
r>Társak követik,
r>Fénykardként biz’ levágnak!
r>Precizeskedők!
r>*
r>Egész hadtest jön!
r>Pengeélek reszeltek.
r>Precíz élük van!
r>*
r>Erdei rozsdás
r>Foltok, már rettegnek is!
r>Sárga… fölmentés?
r>*
r>A friss levelek
r>Is éghetnek villámtól.
r>Gaz… erőszakos!
r>*
r>Mindenki vágyik,
r>Villámcsapást megúszni!
r>Fénykard, bőn suhog!
r>
r>Vecsés, 2022. június 25. – Kustra Ferenc József – íródott; senrjú csokorban.
r>
Írásba adott hétköznapi pszichológia: hogyan tovább…?
r>
r>A saját káoszom, örvénylik, mint egy vödör víz,
r>Próbálok magamon nevetni, de ez nem egy kvíz…
r>A saját káoszom, örvénylik, mint egy vödör víz…
r>
r>Káosz az életem, amit főztem ehetem,
r>Kínos helyzet, nincs nevethetnékem.
r>
r>Csend.
r>Nevet
r>A káosz.
r>Kínos érzés.
r>Én nem mosolygok.
r>
r>Én nem mosolygok.
r>Kínos érzés.
r>A káosz
r>Nevet.
r>Csend.
r>*
r>
r>A káoszomat egy örvénynek kellene szétfolyva egyben tartani,
r>De örvényemet, a rend káosza akarja kiegyenesíteni.
r>
r>Káoszom rendre szeretném utasítani... lehetetlen,
r>Rendem káoszba hever, életem értelmetlen.
r>
r> Nincs
r>Élet.
r>Rendem sincs,
r>Reményem sincs.
r>Vesszek nyugodtan.
r>
r>Vesszek nyugodtan.
r>Reményem sincs,
r>Rendem sincs.
r>Élet
r>Nincs.
r>*
r>
r>A rend is káosz, annak, ki ezt nem-igen kedveli,
r>És lehet, hogy kínjában a vizet magára önti.
r>
r>Káoszos rendem terhét nehezen viselem,
r>Főztömet nem lesz könnyű megemésztenem
r>
r>Csak
r>Káosz
r>Ami van.
r>Megülte már
r>Gyomromat régen
r>
r>Gyomromat régen
r>Megülte már…
r>Ami van
r>Káosz
r>Csak
r>*
r>
r>Már véglegesen ki kellene simítani életemet,
r>Már ráncosra vasaltam az egész rongyos-szakadt létemet…
r>Már véglegesen ki kellene simítani életemet.
r>
r>Végső ideje rendbe szedni viharverte életem,
r>Hátra maradt időm... békében élhessem.
r>
r>Most.
r>Sima
r>Mindenem,
r>Megteszem már
r>Életemmel is
r>
r>Életemmel is
r>Megteszem már.
r>Mindenem
r>Sima
r>Most.
r>*
r>
r>Árokparton kidobtam már minden fékemet…
r>Szédülve élem örvény-káosz életemet…
r>Árokparton kidobtam már minden fékemet.
r>
r>Vecsés, 2018. február 7. – Szabadka, 2018. március 26. – Mórahalom, 2018. június 10. - Kustra Ferenc – a verset és a 3 soros-zárttükrös –öket én írtam, a 10 szavasokat Jurisin Szőke Margit (a 10 szavasok címe: ”Káosz az életem”). A tükör apevákat írta: Farkas Tekla.
r>
