Idő 
Értékelés 
Értékelés Hanyatt esett napr>Arca dühében izzik,r>Kivörösödött.r>r>Ablakhoz tapadtr>Rozsdás levelek könnye,r>Elmúlást sirat.r>r>Méltóság fájar>Tócsának vizébe lép,r>őszi alkonyon.r>r>Suttogó ester>Fekete árnyék oson,r>Felhő-vonulás.r>r>Csillag szemű égr>Őrzi lucskos föld álmát...r>Éjjeli műszak.r>r>Lassan jár a Hold,r>Vigyázó tekintettel...r>Föld felügyel-ő!
Víz tükrében galagonya, s csipkebokor tüze ég,r>Mélyen ível a folyóra korhadozó öreg stég.r>Búcsút int a forró nyárnak, mindkettőnek közelg vég,r>Emléküket megőrzi majd Földnek lelke és az ég.r>Rendre forog az időnek láthatatlan kereke,r>Minden évszak büszke lehet, meg a maga szerepe.r>r>Ősz köszönt ránk nektár ízzel, tarkaságok serege,r>Színkavalkád közepette lehull a fák levele.r>Rázza a szél a friss paplant, elteríti szerteszét,r>Narancsos-nyár imádkozza morcos ősznek kegyelmét.r>Vénasszonyok huncutkodnak, a hőst musttal itatják,r>Megrészegült izzó szemmel nap sugarát kicsalják.r>r>Bekerül biz a sok termény, mire az ősz elgurul,r>Minden szorgos magyarokra letekint az ős turul.r>Oly mesés itt a természet, nincs is hozzá fogható,r>Összes évszak kíméletes, kellemesnek mondható.r>Rege szarvas csoda táját ölelik a Kárpátok,r>Megvédik zord éghajlattól, ősi földet áldjátok.
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>(3 soros zárttükrös)
r>A félrenézés nem old meg semmilyen gondot!
r>Azzal elhatárolódsz, halmozod a mocskot…
r>A félrenézés nem old meg semmilyen gondot!
r>
r>(6 sorosban)
r>A pletyka vonalán kerítőket kerüld, ha jót akarsz,
r>Mert a pletyka maga a mocskolódás. Nem szükségeled…
r>A pletykázók nem tisztelnek, Te azért tekintélyt akarsz?
r>Nincs,
r>Mert a lényege, ha kipécéztek, jól kitolnak veled.
r>
r>Ne nyújts alkalmat, ha tudod, ésszel, hogy mikor, mit akarsz.
r>
r>(Senrjon)
r>Rájöttél, hogy becsaptak?
r>Neked is hazudtak! Te légy bölcs…
r>Ne magyarázkodj!
r>
r>Vecsés, 2018. december 14. – Kustra Ferenc József
r>
Hangulattalan poéta-történet
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>A tollam, bőszen rója a csend sorait, ahogy fekszik az asztalon.
r>Nem tudom, mi legyen, még nincs elől papír… munka-kész íróasztalon...
r>A tollam, bőszen rója a csend sorait, ahogy fekszik az asztalon.
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>Át kellene már ültetnem a gondolatokat a tollamba,
r>És papírra vetni, egy fölséges, verses mondanivalóba…
r>Meg kellene örvendeztetni a kedves olvasókat,
r>De, most nem találom a megfelelő gondolatokat.
r>*
r>
r>(Senrjú)
r>Gondolathiány
r>Ami fájdalmat okoz.
r>Sok, más probléma…
r>*
r>Bajok sarcolják
r>Az elmémet, folytában.
r>Lecövekeltem.
r>*
r>Poéta is csak
r>Emberből van, ha igaz!
r>Összeszedettség.
r>*
r>Nem lehet sorson
r>Túllépni, az, az élet.
r>Kire, mi róva…
r>*
r>És kikapcsolni?
r>Ki mondja, képmutató!
r>Nem övé… való!
r>*
r>
r>(10 szavas)
r>Mese nincsen, valahogy összeszedem magamat,
r>Megyek és idehozom az írólapokat.
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>Hú-hú… de jó, beugrott az első értelmes gondolatom.
r>Egyből minden jobb, rögtön terjed bennem a jó hangulatom.
r>Az új versem címe: „A csend sorai”, ezt akkor megírom…
r>
r>Vecsés, 2018. július 9. – Kustra Ferenc József
r>
Bús fürdőruha,
r>Úgy szeretne dolgozni.
r>Strand is már hideg.
r>*
r>Avarpaplanban
r>Élvezem puhaságot.
r>Levélreccsenés.
r>*
r>Ősz jött pőrén, mélázgatnak múlást súgó
r>Lomb-mocorgások, és az éppen lehulló
r>Csillagok távoznak mennyei létünkből,
r>Nálunk meg lesz avar-takarás levélből.
r>Megzizzen nyomukba a part menti nádas,
r>Szellő dala becsapós, mert mézes-mázas.
r>*
r>Eső hidegül,
r>Arcomon őszi a víz.
r>Szürke az égbolt.
r>*
r>Fák is vetkőznek,
r>Bokrok már meztelenek.
r>Győző, kóró-lét.
r>*
r>Szelek már zúgnak,
r>Arcon ver őszi eső.
r>Vizes cipőben…
r>*
r>Est is már hűvös.
r>Takaró alatt alszok.
r>Kutya, házában.
r>*
r>Hideg hajnalok,
r>Ködpárásak a mezők.
r>Már nem sétálok.
r>
r>Vecsés, 2014. október 5. – Kustra Ferenc József– íródott, versben és senrjú –ban.
r>
