Idő 
Értékelés 
Értékelés Kérdezhetném, voltam-e én himpellér?
r>Nem, mint ahogy nem voltam én vincellér.
r>
r>Vagyok-e én egy kiöregedett huligán?
r>Nem, mert gyermekként másképpen nevelt az anyám.
r>
r>A kulisszák mögött voltam-e gigoló?
r>Voltam e én sármos, mert, ha nem, úgyis jó?
r>
r>Nem voltam pernahajder nem volt rajtam bajusz...
r>Miért lettem volna… no, egy kicsit gézengúz...
r>
r>Nem voltam satnya lókötő,
r>Pikírt és piperkőcködő
r>De voltam én kévekötő.
r>
r>Jampi sem voltam, ez bíz' nem az én életstílusom,
r>A kérdés csak az: voltam-e kakas a szemétdombon?
r>
r>Vecsés, 2014. március 1. - Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
r>
Keresem az Északnyugati Átjárót,
r>Mint az életbeli egyetlen folyosót.
r>Kitörés lehetőségét, keresem... várkaput,
r>Mert, ha nem találom meg időn belül, úgy kaput.
r>
r>Az Átjárón túl biztosan van Kánaán
r>De legtöbbünk nem jut oda csak az álmán.
r>Itt a letarolt puszta síkján már fű sincs,
r>Mert mi aranyásók várjuk, lesz-e ott kincs.
r>
r>A nagy keresésben már sokan elbuktak,
r>Voltak olyanok is, kiket elárultak.
r>Ha meggondolom, mikkel nézek még szembe,
r>Felmerül, belebukok lehetőségbe?
r>
r>Nincs rakoncám, mire rátámaszkodhatnék,
r>Sőt szekerem se, miről körülnézhetnék.
r>Kilátásomat takarja kóró erdő
r>És ez olyan, mint fövő húson a fedő.
r>
r>Ki az ki elmondhatja, a jövő mit hoz,
r>Merre lehet menni, tán az Átjáróhoz?
r>Keresem az Északnyugati Átjárót?
r>Eddig még nem találtam csak halálhágót.
r>
r>Vecsés, 2002. január 25. - Kustra Ferenc József
r>
Szép az idő, harsoghatna a trombitám… ha volna.
r>Nagyon messzire láthatnék… ha még szemem oly’ jó volna.
r>De, ember-fia, ha megöregedett… már csak minden ’csak volna’.
r>
r>Vecsés, 2014. szeptember 28. – Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.
r>
Minő dőre dolog, derűre jön ború,
r>Végleg megy el a kedvünk és jön reá bú.
r>Tizenhat huszonöt, mindjárt üt az óra,
r>Már biz' nem lesz Calypso, holnap virradóra.
r>
r>Most beszélget B.Tóth még egyszer Jakubcsekkel
r>És együtt sztoriznak, a szép emlékekkel.
r>A Laci előkotort mindenkit, régit,
r>Hogy mondja el utólag, ha van sérelmit.
r>
r>Nem talált olyan kollégát, ki szólt volna,
r>Rosszat, kellemetlent, és most utószóra.
r>Hallgatók is csak révednek vakvilágba,
r>Nem értik, ki lökte Calypsot, a poklába.
r>
r>Két hete írta újság, megszűnik adónk,
r>Pedig ez egy nagycsalád, az összetartónk.
r>Sok betelefonáló hangja elcsuklott,
r>Hallottam, szpíker meg, hang nélkül zokogott.
r>
r>Fantasztikus volt, nagycsaládi, emberi,
r>Ez már hit volt, modern vallás és világi.
r>A Calypso hajó, ma, tizennyolc harminckor
r>Végleg kiköt, többé nem fut ki… semmikor.
r>
r>Meleg volt, emberi, családias… tényleg!
r>Tizenkét és fél év után ennyi… végleg?
r>Kinek állt érdekében ezt megszüntetni?
r>Nem tudom, de tudat, nem hagy már nyugodni.
r>
r>Nap közben ez volt a totál élvezetem,
r>Ha bajom volt vagy baj ért, a pihenésem.
r>Nem lesz több játék vagy érdekes interjú,
r>Majd egyedül leszek, mint karón a varjú.
r>
r>Hat éve egyszer beszéltem a Dombival,
r>Meséltem, hogy jártam az újfunlandival.
r>Utána meg beszéltem a testbeszédről,
r>Mint kommunikációs lehetőségről.
r>
r>B.Tóth most is jó-pofizik, talán helyesen,
r>De hallom hangján, búcsúzik, véglegesen.
r>Előjön, megelevenedik a régmúlt,
r>Ma este fél hétkor lesz... a Calypso régmúlt.
r>
r>Jók voltatok fiuk, lányok, és Calypsosok,
r>És Ti hallgatók, családom is voltatok.
r>Családom! Hátha jobbra fordul a sorsunk,
r>Hátha lesz egyszer új Calypso… bizakodjunk!
r>
r>Vecsés, 2001. november 30. - Kustra Ferenc József
r>
Suttognak az esti fények,
r>Elbujkálnak, mint a kémek.
r>Csodaszép a Balatonunk,
r>Családtag, ő a mi tavunk.
r>
r>Fény játékát hullám tőri,
r>Emlékét csak szemem őrzi.
r>Zöld szivárvány a víz színe,
r>Tőri; hal háta ezüstje.
r>
r>Nap sárga és szivárványos,
r>Sötétlő fénye talányos.
r>Vízfelület tükör sima,
r>Rossz idő biz'… nem lesz már ma.
r>
r>A fények csak sutyorognak,
r>Lassan-lassan elalszanak.
r>Tó és halak csendesednek,
r>Emberek is hazamennek.
r>
r>Ülők és nézem e szépet,
r>Közben meglelem békémet.
r>El is szunnyadok békében,
r>Igaz álom tengerében.
r>
r>Tengerünk e szép Balaton,
r>Szeretjük őt, nagyon-nagyon.
r>Ő hazánknak az ékköve,
r>Utódok… jövő őrzője.
r>
r>Természet kell jövőhöz
r>Szépséget őrizni maradón…
r>Társunk… természet!
r>
r>Majdnem csak
r>Rajtunk múlik lét…
r>Őrizzük!
r>
r>Vecsés, 1999. június 27. - íródott versben, senrjúban és HIQ -ban.
r>
