(HIQ szellem, csokorban)
r>Magyarnak
r>Lenni… születtem!
r>Honfiság.
r>
r>Anyanyelv
r>Mit kaptam… legszebb.
r>Hazafi!
r>
r>Magyar nyelv
r>Zengeti lelkem…
r>Hazámért.
r>
r>Magyarság
r>Áldott állapot.
r>Haza fő!
r>
r>Anyanyelv
r>Ismertető jel.
r>Jó helyzet!
r>
r>Büszkeség
r>A magyar létem.
r>Honfiú.
r>*
r>(tíz szavas)
r>Ha beszélek, zengő a magyar hangzás…
r>Ez mienk, nincs más…
r>
r>Magyar nyelven mesélek el viccet,
r>És még ehhez, csak írástöredéket!
r>
r>Kisfiúként, mindenhol nagyon magyarul tanítottak,
r>Jól tették, épülésemre, sikeresek voltak.
r>
r>Szívemben lelkesen gyakorolom a magyart,
r>Lelkemben lelkesen gyakorolom a magyart!
r>
r>A világban sok élő író volt,
r>Véleményük, fölöttébb ismeretes volt.
r>
r>Örömöm, hogy a Kárpát-medencében élhetek,
r>És hogy nektek nagyban művészkedhetek…
r>*
r>(Bokorrímes)
r>Tudatos, kell, igen nagy ügyességi
r>Anyanyelvemen szép verset írni.
r>
r>Én azonban igyekszek, ehhez felnőni,
r>Magyarságom igy is igyekszik feltörni.
r>
r>Értem én, hogy ez magyarság kifejeződése,
r>Igyekszem is sikerüljön a felfejlődése…
r>Vecsés, 2022. október 17. – Kustra Ferenc József- írtam: a ’HAZA’ jegyében.
r>
(Bokorrímes)
r>Magaddal hoztad a hideg iránti érdektelenséget,
r>Tömegkívánsággal kapcsolatosan... nemtörődömséget,
r>Meg a vizet nagyon keményre fagyasztó lelketlenséget?
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Ó, te tél, előre törsz a téli hideg hídján,
r>Kíméleted nincs? Ennek Te rendesen vagy híján…
r>Ó, te tél, előre törsz a téli hideg hídján.
r>*
r>(Senrjon csokor)
r>Repülő lett az idő,
r>Nem számít kit akarunk, ő jő!
r>Ilyen ez a tél…
r>
r>Már évek óta telet
r>Még csak nem is láttunk, most vajh’ lesz?
r>Ilyen ez a tél…
r>
r>Azt a kacifántosát,
r>Mikor meg a naptárba megjött…
r>Ilyen ez a tél?
r>*
r>(senrjú csokor)
r>Csípős szellő itt
r>Játszik velünk, hideg hol?
r>Ilyen ez a tél…
r>
r>Nem voltam senki,
r>Nem is lettem én senki…
r>Ködben, köd nélkül!
r>
r>Mi sem szikrázik,
r>Ha nem párja a hideg…
r>Ha nincs, minek köd?
r>*
r>(haiku csokor)
r>November útja
r>Már beleér a jégbe.
r>Hószállingózás.
r>
r>Rögök sötétbe
r>Burkolództak, megfagytak.
r>Erdő hóban áll.
r>
r>Erdő, vastag hó
r>Alatt, mint ami kihalt.
r>Téli álomban…
r>
r>Vecsés, 2020. március 5. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában!
r>
Míg ezen versemet írom… sőt, vastagszik.
r>
r>(Septolet)
r>Utcán hó,
r>Ablakpárkányon jó,
r>Gyerekeknek jó,
r>Szánkózható hó!
r>
r>Jégvirág üvegen,
r>Látás kellemetlen,
r>Sőt, lehetetlen.
r>*
r>Száz méterre vonat,
r>Kiad füttyhangokat,
r>Tetején vastag hótakaró,
r>Lehulló.
r>
r>Hó, hulláskor neszez.
r>Kötelez
r>Valakihez.
r>*
r>Vendégem jött régen látott,
r>Emlék… mállott.
r>Vágyott,
r>Osztott,
r>Írott.
r>
r>Idefele, recsegett hó…
r>Kandalló!
r>Hősugárzó…
r>*
r>Vonat füttyentés hallik,
r>Állomáson, hó vastaglik.
r>Beszélgettünk,
r>Meséltünk…
r>Cseréltünk.
r>
r>Nagy füles-sapkádban,
r>Már mennél hóviharban?
r>*
r>Állomás tornácán
r>Vonatra várván,
r>Hóvihar tálcán…
r>
r>Hó esik,
r>Recseglik,
r>Vonat késik?
r>Itt volt… emlékszik?
r>*
r>Régi ismerősöm Marinka,
r>Örültem látva…
r>Kikísértem kapuba.
r>Ment nagy hóba…
r>
r>Hó,
r>Nem műhó,
r>Elcsússzantó…
r>*
r>(3 soros zárttükrös)
r>Nem volt rajtam hócsizma, toporogtam a papucsba,
r>Jólesett énékem fehér vastag hó, recsegő-szép zaja…
r>Nem volt rajtam hócsizma, toporogtam a papucsba.
r>*
r>(Sedoka)
r>Kicsit esik is.
r>Engem nyugtat hóesés,
r>Serceg, hallani mesés.
r>
r>Ég, hullajt pelyhet.
r>Fönntartja a recsegést,
r>Hallgatom… ezt a mesést!
r>*
r>(Tízszavas)
r>Hó, mint ismeretlen angyal, repdes szépen,
r>Nem csúsztam el jégen…
r>
r>Vecsés, 2020. október 30. – Kustra Ferenc József- írtam: ismeretlen szerző a „Hóesés neszez” c. verse átirataként.
r>
Ó, de ravasz a tél…
r>
r>(3 soros-zárt tükrös)
r>Reggel kinéztem tiszta ablakomon,
r>Éreztem rögtön a hideget, fájón…
r>Reggel kinéztem tiszta ablakomon.
r>
r>(Bokor rímes)
r>Nem mozdult, mért is, talán eltörte a lábát?
r>Deres a beton, azon elcsúszhatta lábát?
r>Szerintem az jár igy, aki elkezd ravaszkodni,
r>Meg is érdemli… micsoda dolog igy bejutni?
r>
r>(3 soros-zárt tükrös)
r>Fájdalmas nyögése selymesen selyem sima,
r>Lenge-hideg szellő csak fújja ide-oda…
r>Fájdalmas nyögése selymesen selyem sima.
r>
r>Felhő nincsen igy korán reggel,
r>Mindent látok még csillagfénnyel…
r>Felhő nincsen igy korán reggel.
r>
r>(HIQ)
r>Igy jár ki…
r>Más udvarában…
r>Szab. sértés!
r>
r>Most mi lesz?
r>Tavaszig marad?
r>Lét halad…
r>
r>Vecsés, 2024. november 23. -Kustra Ferenc József- írtam: évszakváltásra, alloiostrofikus vers-formában.
r>
Hah! Nálunk esett,
r>Rögvest lett minden havas…
r>Csendes hóhullás.
r>*
r>Szellő hideg volt,
r>Jól be kellett öltözni.
r>Csendes hóhullás.
r>*
r>A reggel csúszott,
r>Jegesek voltak utak…
r>Csendes hóhullás.
r>*
r>Élt hamar-gyorsan
r>A hótakaró! Jó volt!
r>Csendes hóhullás.
r>*
r>Élt, ahogy tudott,
r>El is olvadt egy éjjel.
r>Langyuló idő!
r>*
r>Gumicsizma volt
r>Reggelre kikészítve…
r>Nagykabát le jött!
r>
r>Vecsés, 2017. november 24. -Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban.
r>

Értékelés 

