(Bokorrímes)
r>Minden reggel vajh' egy új élet kezdet,
r>De még az is kérdés, ad élet estet?
r>Meg az, hogy vajh' mikor végzed életet?
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Éltemen a szótlan ábrándok néma csimbókként lógtak,
r>Már belefáradtak, nem lesz se szép. se jó… lám, halódtak…
r>Éltemen a szótlan ábrándok néma csimbókként lógtak.
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>Ha a csend a harmónia, akkor őt látom, itt ül a sötétben,
r>Világit is nekem rendesen, a felhőtlen sötétség mélyében.
r>E szerint csak haladok tovább a nem rög nélküli, de nem végtelen pályán,
r>Nézem előttem a vágányt, de érdekes, hamar vége, összeér a vágány…
r>*
r>
r>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös, négyszeres belső rímes, önrímes)
r>Ahogy haladunk előre, a vad szél egy homokviharral vesz körbe,
r>Ahogy haladunk előre, a vihar, rohan velem és így előre…
r>Ahogy haladunk előre, a vad szél egy homokviharral vesz körbe.
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>A holnapba már nagyon figyelek, tekingetek inkább csak visszafelé,
r>De sehol nincsen már megnyugvásom, sikamlós lejtőn csak csúszok lefelé…
r>A holnapba már nagyon figyelek, tekingetek inkább csak visszafelé.
r>*
r>
r>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös, háromszoros belső rímes)
r>Az életvonatomat fölszereltem rézkilincsekkel, azt fogdosom,
r>Az életvonatomat fölszereltem vad rémmesékkel, nem tagadom…
r>Az életvonatomat fölszereltem rézkilincsekkel, azt fogdosom.
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös, önrímes)
r>Az életem nyers, hűvös hangja részletezi, az életem csődtömeg,
r>Mondjuk a boldogság is öreg, nagy hiányom, lelkem facér csődtömeg…
r>Az életem nyers, hűvös hangja részletezi, az életem csődtömeg.
r>*
r>
r>(Senrjon duó)
r>Van-e kicsi világnál
r>Gyertyafény sötétjében élet?
r>Öreg, nem látja!
r>
r>Van sötét-harmonikus?
r>Imbolygó gyertyafény, ily’ sötét?
r>Öreg, mit láthat?
r>*
r>
r>(Sedoka – két katauta)
r>Öreg boldogság?
r>Nyers válaszhang csak recseg…
r>Rohanó sínvég recseg!
r>
r>Boldogság öreg?
r>Recsegő, nyers, hűvös hang…
r>Sínvégen szembejön hang!
r>*
r>
r>(HIAQ- Fél-haiku lánc-szerűen)
r>Utad a vég felé
r>Nagy gőzfogyasztással lohol.
r>Lokomotív bírja!
r>*
r>
r>(senrjon duó)
r>Utad a vége felé,
r>Előbbre hozza… akar véget!
r>Lokomotív húz!
r>
r>Utad a vége felé
r>Egyre fárasztóbb... jobban lejtős…
r>Lokomotív húz!
r>
r>Vecsés, 2019. június 19. – Kustra Ferenc József
r>
Vázlatosan a láthatóról…
r>
r>(bokorrímes)
r>Folynak a könnyeim és mindet felperzseli a sáros föld…
r>Fogynak a könnyeim és rögtön mind elnyeli a sáros föld.
r>Könnytelen vagyok már, de nem könyörtelen
r>Könnytelen vagyok már, nem szeretettelen.
r>Szeretetteljes vagyok, de ezt senki nem becsüli…
r>Szeretetteljes vagyok, de ezt senki nem igényli…
r>*
r>
r>(HIAQ)
r>Szépre-jóra vágyni?
r>Enélkül éltet leélni…
r>Szépre-jóra vágyni?
r>*
r>
r>(bokorrímes)
r>Az emberi szeretet, már elzarándokolt
r>És talán nem hagyott a lelkekben hírmondót!
r>Hova-merre mehetett vajon? A lakatlan életsivatagba?
r>Vagy kóborolva ellátogatott a szomszéd borszőlő lugasba?
r>*
r>
r>(HIQ)
r>Ó, lélek!
r>Talán elveszek?
r>Jaj, félek…
r>*
r>
r>(bokorrímes)
r>Élet is elment,
r>Semmi jó nem lett.
r>Szeretetem kinek?
r>Nem kell már senkinek…
r>*
r>
r>(anaforás, bokorrímes)
r>Sivár pusztaságom, sírva körbejárom,
r>Sivár pusztaságon, nekem… igajármom.
r>Sivár pusztaságom, bánat generátorom,
r>Sivár pusztaságom, sírva akad torkomon.
r>*
r>(anaforás, négyszeres belső rímes, bokorrímes)
r>Szép életem mára már, mint halál kultúrája…
r>Szép életem mára már halál hívó dudája…
r>Szép életem mára már, mint halál kultúrája.
r>
r>Vecsés, 2019. április 21. – Kustra Ferenc József
r>
Rügy fakasztó langyr>Csalfa, settenkedő szél. r>Flóra-kábító.r>r>Egy bátor virágr>Ösztöneire hallgat.r>Kíváncsiskodó.r>r>Szirmot ereget.r>Szépsége korai báj.r>Fagy veszély még tart.r>r>Jeges szél jöhet,r>Hósapka virít csúcson.r>Aggodalom él!r>r>Maci-kuckóbanr>Még édes a szunnyadás.r>Hőség a vekker.
Fekete éj fénytől mentes,r>Sűrű pára nagyon testes.r>Baglyok hangja repeszt csendet,r>Huhogják a sötétséget.r>r>Szitál a köd, nedve cseppen,r>Remeg az ág, néha reccsen;r>Szellő surran a fák között,r>Vagy egy szellem sürgönyözött.r>r>Alig szuszog a föld teste,r>Holdtalan ég - balszerencse;r>Baglyok hangja repeszt csendet,r>Felkísérik szálló lelket.
Kering a Föld, s vele a kor,r>De az idő nem forog;r>Messze visz az égi vándor,r>Csöpp létünkkel elrobog.r> r>Fátyolos lesz kedves emlék,r>Fotókon egy pillanat.r>Élet adta lelki-termék,r>Amíg őrzi a tudat.

Értékelés 

