Én mind belső ajtó, Borsika,
r>Vágyok külső ajtót, Te vagy a’.
r>Szívünk ravatalon,
r>Életünk asztalon.
r>Rabok vagyunk sőt, egymás rabja…
r>
r>Ülők a kis előszobában,
r>Majd’ megőrülök vágyódásban.
r>Ha legalább itten
r>Kezem fogó lennél…
r>Lehet én vagyok rabságodban?
r>
r>Forró én szívem, Tied jeges,
r>Nekem ez ám, nem fergeteges…
r>Mit sem tudok rólad,
r>Beágyaztad ágyad.
r>Nincs! Hiába volt ígéretes…
r>
r>Vecsés, 2021. október 11. –Kustra Ferenc József– íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>Az éveink elfogynak,
r>De, hogy mennyi van, senki (miért?) nem mondta.
r>Végleg le, mikor fogynak?
r>Tán’
r>Elvész, vagy újrakezdődik évek sora?
r>
r>Halál szól; biz’ nem fognak!
r>
r>Vecsés, 2017. május 31. – Kustra Ferenc József
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>Egy éles vitában, ’azt, hogy hülye…’ nem kell a másik szemébe mondanom,
r>Legföljebb akkor, ha ráhúztam a szavakra… ami egy hibátlan kondom.
r>Viszont a heveny sértettséget kiengedni a palackból, igen célszerűtlen,
r>Mert a hevenység növése fokozza ellenségeskedést… elkerülhetetlen.
r>
r>Ha a másik egy kemény vita során csak azt bizonyítja, hogy ő a valaki,
r>Akkor nem célszerű diplomatáskodni, finoman, de kezdeni kell támadni.
r>Persze tán' nem megfelelő a kevésbé önsérülést okozó eljárásnak,
r>Bár nem jól tűrhető, hogy mi legyünk a vesztesei… egy nagy mentális rontásnak.
r>
r>Figyelemmel kell arra lenni, hogy ezt csak valakivel egy esetben folytatjuk,
r>Vagy a párunk és igy már hányadik? Ha már a sokadik… erőt ne alkalmazzuk…
r>A sokadik hitvitát átélve, nyilvánvaló, hogy a másik áldozata vagyunk,
r>Mert mindig úgy végződik, hogy nem mienk az utolsó -és lehet, hogy nyerő- szavunk!
r>
r>Tudd, hogy vannak orvosi elmebetegek és vannak, nagyon sokan hétköznapiak!
r>Ki vitatkozik, beleköt másikba, uralkodna… gondolat labirintusának.
r>Az ember agyát bőszen befolyásolja környezete és nagyban az akarata,
r>Meg téveszméi, butasága és tárgyi tudása végtelen méretű hiánya.
r>
r>Az sem elhanyagolandó, hogy alig vannak párok, akik ’megtalálták a párt!
r>Az emberek lakva ismerik meg egymást, de ez sem biztos! Ha ő nem a régvárt…
r>Az emberek tíz évente változnak, személyisége kissé vagy nagyon… változott,
r>Ezt maguk nem ismerik föl, de eztán úgy fognak viselkedni, mint rosszra változott.
r>
r>Vecsés, 2023. szeptember 9. – Kustra Ferenc József- írtam: mindenkinek tudatébresztőként… a tárgyi tudás birtoklása felé haladás útjára vezetésként.
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>A fenyőfa gyökere a föld alatt megy, de vízszintesen… ő igy megy,
r>A fa hús meg rendelkezik vérrel, látni, érezni… ragad. ’Gyanta hegy’…
r>A fenyőfa gyökere a föld alatt megy, de vízszintesen… ő igy megy.
r>*
r>(Bokorrímes duó)
r>Embernél titok csak addig titok, míg egyedül tudja!
r>Ha már elmondta valakinek, akkor már nincs titokja…
r>Ha másnak is elmondta, pletyka már népnek az közszája.
r>
r>Kinek az lelke, az agya a titkok háza, az már többé nem léphet hátra!
r>Azért is vigyázni kell, mert embernek ember a farkasa, van is farkasa…
r>Tolatva menni, az elbukás és ott már előlép az gaz farkasa
r>Annak meg ilyenkor a fontos, hogy rosszat tenni is kell… jó hamarja!
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Ó, Te titoktudó, ha kőben botlászol el, miben más, ha árokba béesel?
r>Az árok biz-a… jajra nyitja szádat, kő meg méretes duzzanatot ráprésel…
r>Ó, Te titoktudó, ha kőben botlászol el, miben más, ha árokba béesel.
r>
r>Ha Te a titkod elmondod, akkor azt a szívedből kell kitépni,
r>Saját titok házad meg, súlyos árulásban fog összeomlani…
r>Ha Te a titkod elmondod, akkor azt a szívedből kell kitépni.
r>*
r>Leoninus)
r>Fenyőfa gyökérzete, a földfelszín alatt, ott nő, ahun eddigelé is haladt!
r>Nekije ’vére’ azért folyik folyvást bőségesen, mert titok őrző… oly’ hevesen.
r>Tudd, a hátrafelé araszolás, maga tán’ a hazaárulás… ha neked nincs más?
r>Ha a rejtett titkokat nem őrződ, magad vagy a végbe vezető úti mérnököd…
r>*
r>(HIQ)
r>Titkokat
r>Emberek őrzik.
r>Ember vagy?
r>
r>Farkasok
r>Lesnek rád mindig!
r>Ember vagy?
r>
r>Tiszta szív
r>Nem árulhat el!
r>Ember vagy?
r>
r>Vecsés, 2025. 01. 22. -Kustra Ferenc József- írtam: „Vadai Ágnes; Titok c. verse,” (2003.10.08.) mint ötletadó ihletésével. (Katonaként és bűnügyi nyomozótisztként is többször titkos nyilvántartásba kerültem.)
r>
Az élet, amit átad, az maga a komédia,
r>És hiába vizsgálod, ez bizony nem vásárfia…
r>
r>Nincs más lehetőséged, mint tanulj meg komédiázni,
r>Az élet komikus oldalán, csúszkálva leszánkázni…
r>*
r>Élet, talán vicc?
r>Mit számít, hogy fogjuk fel?
r>Amit kirótt sors!
r>*
r>Az ember tehet,
r>De teszi-e… eleget?
r>Bánja, hogy nem eleget?
r>*
r>Életcsalódás…
r>Mit tudsz erről, hogyan volt?
r>Vagy csak gondolod?
r>*
r>Bárki, még saját életében is lehet tudatlan,
r>Mert nem tudhatja, hogy mit intézett a tudattalan…
r>Ez attól függ, hogyan kezeled, amid van tudatban.
r>
r>Lehetsz te szép, csúnya, szőke, fekete vagy barna,
r>Hogy intézed élted, akaratlan, vagy akarva?
r>
r>Persze a fránya saját körülmények,
r>Amitől másként alakulnak létek…
r>Lehet, nem is tőled vannak a tétek?
r>
r>Te örök komédiás! Menj csak az utadon,
r>Jó, ha hatökrös szekér visz tovább utakon…
r>Merengj a kanyarulaton, és bűntudaton.
r>*
r>Létérdek nagyon,
r>Tovább élni halálig.
r>Biz’ nem minden vicc.
r>*
r>Körülményeid,
r>Állnak, mint totemoszlop.
r>Kardoddal suhints.
r>*
r>Folyvást szerepelsz, ott az élet színpadán,
r>Hiszed, nem vagy függönyhúzogató talán?
r>*
r>Zenélj szájharmonikán, vagy fésűvel,
r>Üsd a taktust, földön a fűfésűvel.
r>*
r>Boldogság kapu
r>Ha nyitva van, osonj be!
r>Élvezd életed!
r>*
r>Úgyis, csak az lesz,
r>Mi sorskönyvedbe írva.
r>Múltban lapozhatsz!
r>
r>Vecsés, 2015. december 31. –Kustra Ferenc József- Versben, senrjú -ban és 10 szavasokban…
r>

Értékelés 

