Idő 
Értékelés 
Értékelés Ámor múlattába r>Egy sisak aljába r>Nefelejcset űltetett, r>r>Kit saját kezével, r>Az élet ízével r>Nyájasan öntözgetett. r>r>Lám, a kedves Hébe r>A bajnok szívébe r>Mely hatalmat vehetett.r>
Oh, lyányok észre nem vett csapatja, r>Kihagyott asszonyok, r>Meg nem vásárolt drága hetérák, r>Óh, minden rendű némberek tömegje, r>De nagyon szomoru vagyok, r>De nagyon szerelmes. r>Mások gyűrölték nyoszolyátokat, r>Mások pecsételték le szájatok r>S boldog igát r>Testetekre mások erőszakoltak, r>Mások, mások, nem én. r>r>Óh, induló nők, r>Szerelmetes gyanakvók, r>Rövid szoknyákban s iskolás könyvekkel, r>Kik megálmodjátok r>Gyönyörűségét a szabadulásnak, r>A Mindennek, Egynek és Egyetlennek r>S kik itt nőttök vén szemem előtt r>Adó, nagy nőkké, r>Kik csak tévedésből lehettek enyéim, r>Mert nőnek az ifjú férfiak is r>S aki kóstol belétek, r>Mások, mások, nem én. r>r>Óh, nagyszerű Szerelem, r>Minden nőnek szerelme, r>Borzasztó Lehetetlen, r>Bolond álom-beszéd, r>Nő, minden nő: r>Szemem s derekam fázik, r>Ha rátok gondolok r>S kis uccákon párosan r>Járnak a szerelmesek: r>Egy nővel minden betelik r>S az okos hímek olyan boldogak, r>Mások, mások, nem én.r>
Fiatalember, húszesztendős, velem egyidős r>Szép szeretőjét nagyon szereti r>Ugy szereti, épp mind medrét a folyó, amelyikben a halak is lebúnak az r>iszapba, ha elfáradtak r>Csak símogatja és nagyon szereti r>Ha virágot kap, mind odaadja, a kenyeret is odaadja, nem szegi meg maga r>Fölolvassa neki az újságot, megvárja, amíg elalszik, aztán elalszik ő is r>Tüzet rakni is segít és fütyörészve vágja föl a fát r>Ha volna szeretőm, én is nagyon szeretném r>Éppen mint a medrét a folyó.r>
Szép, ősi szó, mámoros messze illat, r>Távoli akkord, fájó és örök, r>Beárnyékozod borús álmainkat: r>Égi követ liliomok között. r>A végzet voltál vesztett ifjúságom r>Szent tavaszában: élet és halál, r>Bús életem és gyönyörű halálom r>És elhagyál! r>r>Emlékezem reád vigíliákon, r>Könyvek és könnyek és borok között, r>Ha elkerül a béke és az álom r>S az elmúlás rút váza rám zörög. r>Emlékezem és nem fáj már az élet, r>Emlékezem és nem fáj a halál: r>Szelíd arkangyal, nyilad erre téved r>És eltalál!r>
Töredék r>r>r>1 r>r>Mi légyen egy sohajtás s lágy tekintet, r>Mi egy olvadó szív forró csók hevén, r>S reád epedvén hogy ha lyányod intett, r>Ez álom, e merengés, s vágy, s remény? r>S szelíd keserv és boldog könnyeinket r>Cythere hív ölében zengem én, r>Fűzz, ó Camoena, szárnyat énekemnek, r>Cypris virági nálad is teremnek. r>r>2 r>r>Vigan, mint Eos, s mint az estpirúlat, r>Mosolygó csendben száll olykor dalom, r>Fellengve majd, miként sas, égben múlat, r>Ismét borongva jő, mint sírhalom: r>De szép alakján sem vad láng nem gyúlad, r>Körítve tőled égi nyúgalom, r>Sem csüggedésre nem dől, s gyötrelmében r>Eped, mint égi lyány, keggyel szemében. r>r>3 r>r>Ne múzsa, lantod reszkető hurjára r>Ne jőjön semmi durva, semmi rút, r>Szennyetlen áll a gráciák oltára, r>Hol nyitva minden szépnek van az út. r>A tiszta költő fűzhet csak hajára r>Örökre hervadatlan koszorút, r>Melyet remegvén szűz kezek fonának r>Ékességül pirúló homlokának. r>r>4 r>r>Még Chronus élt, s Olympnak boltozatja r>Víg istenek sorával volt tele, r>És Heliósnak fénylett arculatja, r>S bájjal fogadta el Thetis kebele. r>Oltártok állt, ó Chronus nagy magzatja, r>S szép keblü Héra, s tisztelt Cybele, r>S mosolyga még, a szent italt kelyhébe r>Habozva töltvén, rózsaszájjal Hébe. r>r>5 r>r>E szép koron rengett elő Cythére r>Vén óceánnak kék hullámain, r>Aranyhaj, melyhez csapkodó hab ére, r>Sötétesen simúlt el vállain, r>Epedt szemérem ült tekintetére, r>Félénk mosolygás lengett ajkain, r>S lebegve száll a partra kellemében, r>S öröm tenyész körűlte, mint keblében. r>r>6 r>r>Szép, mint pályája kezdetén Auróra, r>Keggyel teljes, mint Luna jön elő, r>Nyílt szívvel minden szépre, minden jóra, r>Az égbe gráciák közt hág fel ő. r>Minden tekintet száll a lankadóra, r>Mindent utána vonz egy bájerő, r>De tisztán áll a Charis istennéje, r>S csak némán leng a kívánság feléje. r>r>7 r>r>Mind boldogok, kik itt az égben vannak. r>Mond s földre szálla kísérőivel r>A földlakónak, a boldogtalannak r>Nyugtot szerezni lágy érzésivel: r>S itt, kik felé remegnek és rohannak, r>Oltárán változólag fogja fel, r>Dereng azokban egy szelíd indúlat, r>S e vad csoport emésztő lángra gyúlad. r>r>8 r>r>Azok felett, mint hajnal csillagzatja, r>Jelen meg a derűlő szeretet, r>Ezekre villámként csap lángozatja, r>És öszvezúz reményt és életet. r>Ott a jövendőt rózsa közt mutatja, r>Útadba szór itt csak tövíseket, r>Mert tiszta hely a gráciának honja, r>S elvész, kitől segédét félrevonja. r>
