Idő 
Értékelés 
Értékelés (LIMERIK csokor)
r>Én biz’ úgy szeretlek még, Margó!
r>Emlékszel, kirúgtál… Ez volt jó?
r>De nem feledhetlek,
r>Úgy csinálva élek…
r>Adnék egy nagy ágyat, ha az jó.
r>
r>Ne hidd, hogy szívem még érted fáj!
r>A múlt csak egy régi, színes báj.
r>Az emlékek szállnak,
r>Vissza sosem járnak.
r>Ágyad egyedül tiéd... nem fáj.
r>
r>Semmit nem tettem, Te ellened,
r>De utat szakítottad… élted?
r>Sorsban együtt veled,
r>Tetted… az eleged.
r>Te voltál mindenem, átélted?
r>
r>Én nem akartam így... de féltél.
r>Élet sodort, mentem – nem jöttél.
r>Vártalak sokáig,
r>Nem jött válasz máig.
r>Elfogyott a remény, s Te néztél.
r>
r>Idő torzít, eb tovább ugat…
r>Sors olyan, hogy nem mutat utat…
r>Vágyam tovább pezseg,
r>Hevem, még hentereg…
r>Boldoggá tennélek, az… utad!
r>
r>Őrülten… szerettelek, kérlek!
r>Messze sodortak hideg éjek.
r>Távol vagy, én vártam,
r>De elhalt a vágyam...
r>Most is fáj... valahogy túl élek.
r>
r>Vecsés, 2022. november 22. – Siófok, 2025. március 29. -Kustra Ferenc József– írtuk; romantikus LIMERIK csokorban - a páratlanokat én. [Joachim Ringelnatz (1883–1934) ’Én úgy szeretlek már’ c. verse, kétszerzős átirataként. Fordította: Mucsi Antal-Tóni műfordító] A párosok; szerző-, és poétatársam Gránicz Éva munkája.
r>
Megkereslek, Eleonóra!
r>Imám száll, reggel virradóra.
r>Én-magamé legyél,
r>Lelkemért, te tegyél.
r>Egész nap imádkozok, Nóra!
r>
r>Hallom hangod, mily' édes óhaj,
r>Szívem lágyan csak érted sóhaj…
r>Lelkedet megértem,
r>Válaszom remélem:
r>S talán nem lesz már többé óhaj!
r>
r>Szerelmetes Eleonóra!
r>Húzhatnálak én takaróra?
r>Ölelném derekad,
r>Simogatnám hátad.
r>Vacsiznánk együtt, virradóra?
r>
r>Ó, drága szívem hívó szava,
r>Lelkem tőle lángra kap még ma!
r>Öled, vágyam álma,
r>Ne késs soká, drága.
r>Várok reád a holdsugárba’!
r>
r>Szerelmetes barátom Nóra!
r>Télen lelöknélek a hóba’…
r>Rád vetném magamat,
r>Hogy mentsem arcodat.
r>Szerelmedet imádnám Nóra!
r>
r>Ó, kedves barátom, ne félj hát,
r>Szívedre vár boldogság… tehát?
r>Birkózzunk a hóban
r>S nem csak hébe hóban.
r>Szerelmem tiéd, ne aggódj hát!
r>
r>Vecsés, 2019. augusztus 10. – Siófok, 2025. március 24. – Kustra Ferenc József- írtuk: romantikus LIMERIK csokorban. A páratlanokat én írtam, a párosakat szerző-, és poétatársam: Gránicz Éva.
r>
Kincs a hagyomány,r>Elődök tisztelete.r>Lélek-gazdagság!r>r>Nemzet vagyona,r>Összetartozás jegye.r>Érték-növelő!r>r>Generációkr>Szellemi ékessége.r>Kultúrapillér!r>r>Jövő záloga,r>Éltető tapasztalat.r>Gyógyító erő!r>r>Ősi örökség r>Misztérium fonala...r>Tanító-mester!
Ha szorít, szúr nyelvem s kasom,r>Zsibong és fáj a bal karom,r>Friss levegőm meg nem kapom,r>Pánik ül majd az agyamon.r>r>A veríték buggyan, árad;r>Hideg a bőr, s belesápad.r>Ezer tőr döf, orvul támad;r>Szorongással elme lázad.r>r>Ha PéQéTé közt majd az eReSr>Íves lesz és nem egyenesr>Szívem se lesz tágas-eresr>S tán az időm is végleges...r>r>Totojázni itt nem lehet,r>Ismerd fel a vészes jelet,r>Gyors segítség menthet heget,r>Vagy ez lesz a végső kenet,r>S öröklétbe válthatsz jegyet...
Csont van csak, hús nincs.r>Míg tűr a nép ez jó hír.r>Szólt Un a sztár úr.r>Egy hon van csak mi ily szép,r>Itt had jól véd, rács is ép.r>r>Nagy célt lát a párt,r>Bölcs az úr itt, mint egy szent.r>Rab lesz mind ki árt!r>Vonz az elv míg hű a párt,r>Nincs itt lánc mert a kör zárt.
