Idő 
Értékelés 
Értékelés A pataknak kócos partján r>Réce riad, torka harsány.r>Fű és a sás eltakarjar>Csemetéket jól álcázza.r>r>Ősi fáknak lombja alattr>A napsugár kissé szakadt,r>Levélzetnek rejtekébenr>Megrekedt a szellő éppen.r>r>Tükör vizén a folyamnakr>Nyárfa pihék lubickolnak.r>Tündérrózsa ringatózikr>Sárga irissszel mártózik.r>r>A távolból kakukk kukkant,r>Fáknak ágán harkály koppant.r>Olykor csobbant a farkávalr>Egy rabló hal a zsákmánnyal.r>r>Térdig érő vízben járvar>Fehér gém is épp vadászna.r>Veszélyt sejtett személyembenr>Felrepült hát nagy sebesen.r>r>Madárdaltól zeng az erdő,r>A békesség bennem megnő.r>Természetben egy kis túrar>Minden bajra legjobb kúra.
Nem fáj már semmi,r>Földi lét végére ért-r>Beteljesedett.r>Túlléptél az anyagonr>Lelked szárnyal szabadon.r>r>Nyugodj békében,r>Mindig Ember maradtál-r>Emlék bennünk él.r>Szívekből a szeretetr>Csillag ösvényen vezet.r>r>Öröklét kezdetr>Mennyeknek tárt kapuja-r>Megüdvözülés.r>Földi létnek az árar>Világosság Világa.r>r>Gyertyánknak fénye,r>S gondolatunk feléd szállr>Égi utadon.r>Várnak már kik elmentek,r>Mennyországba vezetnek.r>r>(Íródott egy kedves rokon emlékére...)
Poéta a viharban…
r>
r>Fénylő villám, gyűröttre karcolja az eget,
r>Én meg fölszólok: villám, velem ezt nem lehet!
r>Erre egy nagyot csattan megint és zumek, lecsap,
r>Ijedtében kilöttyenti a misebort a pap.
r>
r>Talán az Isten így kommunikál velünk?
r>Ha igen, akkor haraggal bánik velünk…
r>Remeg a kutyám is, bebújt az asztal alá,
r>Roppan szélroham besuhant az eresz alá.
r>
r>Eső meg? Úgy elkezdett most vadul zuhogni,
r>Mintha várná a Noé bárkáját érkezni.
r>Megint csattant fejünk felett, egy fényesen nagyot,
r>Kutya felvonított, biztosíték meg lekapcsolt.
r>
r>Sötétben is tudtam, hogy hol van gyufa, a gyertya,
r>Gyorsan beletettem égve, egy üvegpohárba.
r>Ceruza akadt a kezembe és villám ötletem támadt,
r>Lejegyeztem nektek mind, ami villámlásnál belém áradt.
r>
r>Vecsés, 2015. július 28. – Kustra Ferenc József
r>
Szerelmünk akadálya
r>Folyton jöszik felénk, meg belénk.
r>Vágy-gerjedelem!
r>
r>Földrengésként jön, de mi állunk,
r>Szív erősebb, mint minden gátunk.
r>*
r>
r>Szeretetünk nagy-nagy hév.
r>Sors nem egyezkedik, de kontráz.
r>Gerjedelmünk nő!
r>
r>Szívünk vadul tombol, nem pihen,
r>A sors játszik velünk, - kegyetlen.
r>*
r>
r>Egymás lelkében lenni,
r>Csuda szépség, mint réti pipacs.
r>Gerjedés győzzőn!
r>
r>Pipacsban lángoló fény vagyok,
r>Gerjedelmünk, - tiszta csillagok.
r>
r>
r>Vecsés, 2025. május 13. – Siófok, 2025. május 14. -Kustra Ferenc József- írtam -romantikus- senrjon trióban. Alá a -romantikus- tanka-szerű verset, hogy a versszak tanka-szerű legyen: szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta.
r>
Ő intézte a női lovasnapot... Lesz még ő bárónő...
r>
r>Ügetve vágtatok a lovam hátán, sokak várnak már a vártán…
r>Én vagyok, mint gróf a környék ura, igazi, nem hamis és buja.
r>Vannak itt messzebbről jött grófok és grófnők, urak, nem bábok.
r>*
r>Ügetve vágtat lován a gróf, ő a környék ura.
r>Csodálják, a tekintete súlyt hord, parancs a szava.
r>Ügetve vágtat lován a gróf, ő a környék ura.
r>**
r>Az én családom a környék tulaj-ura, gazdagságom: az ezres gulya.
r>Grófnőm meg ügyeli a kerti földeket, dolgoztatja a cselédeket.
r>Velük jó kapcsolatba van, sok a munka, de mindenki eszik naponta.
r>*
r>Az ő családja gazdagsága: eme ezres gulya.
r>Grófnő a cselédeket dolgoztatja, sok a munka.
r>Az ő családja gazdagsága: eme ezres gulya.
r>**
r>Én most megyek a női lovasnapra, de itt nem lesz ok semmilyen borúra!
r>Míg elvoltam intézőnőm volt az irányító, egyben volt az elme-világító…
r>Ő a nő-poéta társam, butaságot pusztító… versek írására lázító.
r>*
r>Én gazdasági intéző vagyok, az irányító,
r>A poéta társa lettem, az elme világító.
r>Én gazdasági intéző vagyok, az irányító.
r>**
r>Már látom várakozókat… meglátott a női főbíró… ó, sikoltozásokat!
r>Már látom poéta-társ intézőnőmet, szerzek neki bárónői címet, késztet.
r>Közeledek, nő a zsivaj-lárma, lovak várnak, tapodnak, indulunk versenynapnak…
r>*
r>Főbíró sikolt, poétám vár, látom már a lármát.
r>Bárónői címet kapok, mert késztetem... szíve tárt.
r>Főbíró sikolt, poétám vár, látom már a lármát.
r>
r>Vecsés, 2025. április 12. – Siófok, 2025. április 13. -Kustra Ferenc József- írtuk a női lovasnapokra tisztelettel. Én írtam a leoninust! Szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta: a három soros zárttükrös versszakokat.
r>
