Idő 
Értékelés 
Értékelés Szőke hajam már kibontom a szélnek r>De arcomat mosolyba takarom r>A hiába várt csókok igazát r>Elbocsátja az asszony-hatalom. r>r>Rózsákból rakni mindig-égő máglyát r>Jól csókos tűzimádó tudna csak r>Hát elbocsátlak csókos csóktalan, r>Már lángot hívőbb kezek gyujtsanak. r>r>Megosztozunk most iker életünkön r>Tiéd a vágy, enyém a szerelem r>S kihullsz belőlem, mint az üstökös, r>De emlékcsillag száz marad velem.
Visszaadok én mindent, r>Ha visszaadni lehet, r>De nem adom vissza r>A szemed. r>r>Belőlem fognak nézni r>Téged és egy kék tavat r>S mit a földön nézni r>Még szabad. r>r>Visszaadok én mindent, r>Ha visszaadni lehet, r>De nem adom vissza r>A szemed.
Éjjelenként sokszor rajtam üt a gond, r>hogy messzebb vagy, mint valaha remélted, r>és szívem elszorul, r>hogy olyan nagyon hiába szeretlek, r>és lassan, lassan meg kell halnom érted. r>r>Mikor remegő árnyak elsusogják: r>lehet, hogy szemem többé sohse láthat, r>hogy minden elmulik, r>szerelem, hűség: te is elfelejtesz - r>akkor úgy elfog, úgy elfog a bánat. r>r>Sajnállak akkor Téged s magamat, r>sajnálom akkor szép gyermeki múltam, r>s szeretnék édesen r>átsimulni egy naiv imádságba, r>mit hajdan, titkon anyámtól tanultam. r>r>Akkor borzongva, kábult félelemmel, r>összetett kezű imára térdelten r>zokogok, zokogok, r>s kisikoltam a néma éjszakából: r>Miatyánk Isten, ki vagy a mennyekben!
Nehéz, nehéz a szivem, r>Rajta csügg a szerelem, r>A szerelem bánata, r>Roskadozok alatta. r>r>Sem éjem, sem nappalom, r>Egyre csak gondolkodom, r>Csak arról gondolkodom: r>Gondolsz-e rám, angyalom? r>r>Hogyha neked nem kellek, r>Ne kelljek én senkinek; r>Ha te nem szeretsz engem, r>Az isten se szeressen!
A szív érez, a szem kutat, r>Szép lány szerelméhez utat. r>A szív dobog, a szív sóhajt r>Ha a lány távol nincsen, r>A szem ellesi az óhajt: r>-Mit kívánsz édes kincsem? r>r>Ha eltűnik a szerelem, r>A szív kérdi: - Mi lesz velem? r>Önző szív! magára gondol r>S csakhamar életre kel. r>S nem gyötrődik semmi gondtól, r>Hisz gond nélkül válik el. r>r>A szem, ha nincs vis-a-vis-ja, r>Rejtett kincsét előhíjja, r>S mosogatja gyötört lényét, r>De ez már mit sem segít, r>Vissza nem kapja a fényét, r>Ha elsírta könnyeit.
