Hétköznapi pszichológia… Akcióban már az egész világ… <br> <br>(senrjú) <br>Új akció van! <br>Vásárolj, oly’ sok pontért! <br>Vedd… mit akarunk! <br>*** <br> <br>(leoninus 10 szavasban) <br>Minden olcsóbb lett, ma már muszáj, ami tegnap csak kellett. <br>* <br>(leoninus) <br>Csábít a szó s ragyog a csalfa akció… s ha kosarad már tele... úgy jó! <br> <br>Vecsés, 2025. június 26. – Siófok, 2025. június 26. Kustra Ferenc József- írtuk kétszerzősként a hétköznapokról. Én írtam a senrjút, Gránicz Éva szerző-, és poétatársam írta a leoninusokat. <br>

Volt itt egy zápor, az mosta egy kicsit a ráncosan öreg arcomat, <br>És mivel hosszan esett, az esővíz jól beáztatta öreges ráncomat… <br>Volt itt egy zápor, az mosta egy kicsit a ráncosan öreg arcomat. <br> <br>Volt egy zápor, simított arcon, <br>Ráncaim mélyén csend lett nagyon. <br>* <br>Mikor elállt, az esővíz pára, meg a sóhajaim szinte köddé váltak, <br>Kabátom öreg zsebei meg likasok, hittem, hogy láncaim elhulltak… <br>Mikor elállt, az esővíz pára, meg a sóhajaim szinte köddé váltak. <br> <br>Eső elállt, sóhajom vele szállt, <br>Zsebemből minden terhem... s láncom hullt. <br>* <br>Nagy hó volt már, bakancsom már majd’ talp nélküli, el ne hagyjam, <br>Gondoltam is valahogy lezárom, de még nem most jaj, el ne hagyjam… <br>Nagy hó volt már, bakancsom már majd’ talp nélküli, el ne hagyjam. <br> <br>Nagy hóban járok, bakancsom foszlik, <br>Talpam alól… út is kopik. <br>* <br> <br>Vecsés. 2024. október 23. – Siófok, 2025. július 2. Kustra Ferenc József- írtuk: két szerzősnek alloiostrofikus versformában, Gránicz Éva szerző-, és poétatársammal. <br>

Nagy remény, hogy már jöszöl, Ilon, <br>Remény, hogy itt leszel állandón… <br>Ha fogod a kezem, <br>Kissé vesztem eszem. <br>Én visszasimogatom… nagyon! <br> <br>Megyek, szívem oly lágyan dobban, <br>Mint tavasz, ha csókot lop halkan. <br>Karodban pihenek, <br>Álmodban ott leszek. <br>A szerelmünk nő csillagokban. <br>* <br>Reményem, hogy végleg itt leszel, <br>Szeretünk majd, nagy szerelemmel. <br>Engedd, csókoljalak, <br>Meg puszilgassalak. <br>Boldogságban itt, velem leszel. <br> <br>Hiszem, együtt leszünk míg élünk, <br>Szeretetben, míg napra kélünk. <br>Öröm, egyetértés, <br>Szívünknek kísértés. <br>Örökre Veled, míg csak leszünk. <br>* <br>Úgy vágyom már, simítson kezed, <br>Meg azt is, simítson a lelked… <br>Talán egy pár leszünk, <br>Ez lesz oly’ jó nekünk! <br>Csak rád vágyok és élni veled… <br> <br>Szívemnek féltett, legszebb álma, <br>A lelkem titkos, édes vágya. <br>Én lelkem, Te lelked, <br>Mindig együtt veled. <br>Bízom benne a sors megadja! <br> <br>Vecsés, 2025. június 13. – Siófok, 2025. június 14. Kustra Ferenc József- írtuk: két szerzős versnek, a beteljesüléséről LIMERIK-ben. A páratlanokat én írtam, a párosokat Gránicz Éva szerző-, és poétatársam. <br>

Látunk egy régi háborút és fölütötte a fejét a majdnem háborús világhelyzet… <br> <br>Kínai: „Vágyódás délre”: 27 szótag „Yijiangnan” 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet = xaxaa (x = végtelen) <br>Volt idő, <br>Házunkban csend ült. <br>A régről mesélt apám, <br>Anyám almát hámozott. <br>Ég is velünk volt. <br>* <br>Gőz lebeg, <br>Leves illat szállt. <br>Gyerekzsivaj mindenhol. <br>Az élet még szelíd volt, <br>És béke honolt. <br>* <br> <br>(Leoninus duó) <br>Gazdagok már a háború közepén osztozkodnak. Hogy halálokért felelősek… nem foglalkoznak! <br>Gazdagok ugyan mit osztanak el? Az újjáépítést, hogy sokkal jobban gazdagodjanak el? <br>Értem én őket, de mi lesz a rengeteg árvával? Ugyan mi lesz a magára maradt sok anyával? <br>Mi lesz az egyedüli, férfi nélkül élni kénytelen nőkkel? Hogy győzik le magukat lelki betegséggel? <br> <br>Mindennap, minden TV mutatja a háborút és vannak szakértők, akik kínosan elmagyarázzák borút! <br>Mindennap szakértők is sajnálkoznak, de mint hozzáértők megoldást ők sem javallanak… <br>Ja! És mi van, mi lesz azokkal, kik földönfutók lettek, aki Európa páriái lettek… <br>A háború folyik, felelősök bele sem gondolnak, még hányan halnak meg, míg vége a harcoknak… <br>* <br> <br>Kínai „(erős)vágyakozás” „Ku- xiangsi” – 7, 3, 3, 4, 5, 7, 3, 3 Rímképlet = axaxaxxa (x = végtelen) <br>Szétlőtt ház... bőg egy baba. <br>Némaság, <br>Csend arra. <br>Csak szél felel, <br>Anyja is néma... <br>Katona térdig vérben. <br>Otthon... hol? <br>Mi sorsa? <br>* <br>Ablak mögött asszony sír. <br>Nincs kinek, <br>Szólna már. <br>Fia múltját, <br>Zúzza szét a kor. <br>Csatát túlélte egy test. <br>Sírna ő, <br>De nem mer. <br> <br>Vecsés, 2023. július 5. – Siófok, 2025. június 11. -Kustra Ferenc József– íródott: kétszerzősként a világ, az emberiség jelen történelmi -háborús- helyzetéről. A leoninust én írtam, a kínait: szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta. <br>

Az azúrkék tán' a boldogság színe? <br>Az ott fenn a pilóták játékszere? <br>Szabadon csak repkednek, mint madár, <br>Az ő életvágyuk teljesült már. <br> <br>A madárnál, felhőnél gyorsabbak, <br>Mint a villám, le és fel… cikáznak. <br>De marad a kérdés; szabadok-e? <br>Fejük felett… a kabin plexije. <br> <br>Vecsés, 1999. február 20. – Kustra Ferenc József <br>