Az életem nem egy kétlovas -úri- hintó.
<br>Az életem nem egy négylovas -úri- hintó.
<br>Az életem nem egy hatlovas -úri-hintó.
<br>
<br>Az életem nem egy nyitott kétlovas -királyi- hintó.
<br>Az életem nem egy nyitott négylovas -királyi- hintó
<br>Az életem nem egy nyitott hatlovas -királyi- hintó.
<br>
<br>Az életem, nem egy új egylovas -földműves- stráfkocsi.
<br>Az életem nem egy új kétlovas -földműves- stráfkocsi.
<br>
<br>Az életem nem egy, egylovas -gazdálkodó- gumikerekes kocsi.
<br>Az életem nem egy, kétlovas -gazdálkodó- gumikerekes kocsi.
<br>
<br>Az életem nem egy ’román forma’, egylovas, pőre, -közhasznú- gumikerekes kocsi.
<br>Az életem nem egy ’román forma’, kétlovas, pőre, -közhasznú- gumikerekes kocsi.
<br>
<br>Az életem, nem azonos -még csak szegényeket segítő- szamaras kordéval sem.
<br>Az életem, nem azonos -még csak szegényeket segítő- kétrudas kordéval sem.
<br>
<br>Az életem nem azonos, még egy egylovas -meleg-téli- hószánnal sem.
<br>Az életem nem azonos, még egy kétlovas -földesúri- hószánnal sem.
<br>Az életem nem azonos, háromlovas -szibériai- trojkával sem.
<br>*
<br>
<br>Az életem azonos, mint egy riksa kulié, riksa nélkül.
<br>Az életem azonos, mint ki él, siker és szeretet nélkül.
<br>
<br>Az életem olyan, mint azoké, akik nem kéredzkedtek…
<br>Az életem olyan, mint azoké, akik már átmennének…
<br>
<br>Az életem olyan, mint egy pislákoló csonkgyertya lángja, köd nélkül sem látszik.
<br>Az életem olyan min egy ló, szekér nélküli versenyfuvaros... csak bajlódik.
<br>
<br>Az én életem olyan, én adtam szeretetet, ennek mindig kárát láttam... eleget!
<br>
<br>Vecsés, 2023. augusztus 25. -Kustra Ferenc József- íródott; anaforás-alloiostrofikus versformában, öntanulmányként, önéletrajzi írásként!
<br>
Az orosz fronton harcoltak…
<br>
<br>Orszjannyikova orvos százados a szolgálatban megsebesült.
<br>Nappal, teherautón indult egy egészségügyi zászlóaljtól,
<br>Ő elől a sofőr mellett ült, hátul meg nyolc sebesült feküdt
<br>És egy szanitéc ült, aki felügyelt, az útra odakerült.
<br>
<br>A teherautó kereke leengedett, pótkereke nem volt,
<br>Így sofőr nekiállt szerelni, megjavítani, gumit ragasztott!
<br>Egy sebesült hadnagy jobban volt, a teherkocsi hátsó szélén ült,
<br>A többiek a ponyva alatt voltak, volt ki feküdt, volt ki felült.
<br>
<br>Tánya állt, nézte, kereket a sofőr és a szanitéc, hogy szereli
<br>De elunta és leült a nyitott ajtónál a gépkocsi hágcsóra.
<br>Forróság volt, az ajtónak támaszkodott... meleg átment a vállába.
<br>
<br>A sofőr a hátsó kerék mellett hevert, csavarkulccsal a kezében,
<br>Szembe az erdőből németek jöttek elő, puskával és serényen.
<br>Tánya a háta mögé nyúlt, készültségi, német géppisztolyt kikapta,
<br>De, ott valamiért ülve maradt, németeket szemből megsorozta.
<br>Az egyik, már egészen közelre odaszaladt, gránátot dobott a kocsi felé,
<br>De a sorozat lekaszálta, a gránát meg odagurult a hátsó kerék élé.
<br>
<br>Hangos robbanás hallatszott a teherautó alól,
<br>Az meg is emelkedett, Tányát ledobta a hágcsóról.
<br>
<br>Ahogy felkelt a földről, nagyon kába volt, nem tudta, hogy hol is van,
<br>Aztán lehajolt, felvette a géppisztoly… érezte fájdalma van.
<br>Fájt a feje, az arca de, a nagy fájdalom a hátában van.
<br>
<br>A közelben három német feküdt, mind sok vért eregetett,
<br>A sofőr is még ott feküdt, a feje körül vér terjengett…
<br>
<br>Épp' jött arra egy Studabaker, mindenki kórházba került,
<br>Tányáról kiderült a gránátból, szilánk hátába merült.
<br>A szilánk alulról fölfelé átütötte a hágcsót,
<br>Majd hátul, a tüdő és a vese közé becsapódott.
<br>
<br>Sebesülése, csak éppen középsúlyosnak minősült,
<br>Így mehetett műteni… a kórházból, hamar kikerült.
<br>
<br>Vecsés, 2016. március 7. –Kustra Ferenc József- Konsztantyin Szimonov: „Az utolsó nyár” c. háborús regénye ihletésével…
<br>
Az orosz fronton harcoltak…
<br>
<br>A csoport egészségügyi nővére, nem sajnálta a kötszert.
<br>A katonák meg, bár fogyóban volt, németre ontották lőszer!
<br>
<br>A németek már nyilván parancsot kaptak,
<br>Meg kell semmisíteni az oroszokat…
<br>Az aknavetőből, egy-két percenként lőtték közéjük, aknákat.
<br>Fogyasztották az orosz katonákat és gyártották a hullákat.
<br>
<br>Már az idős nővér is régen holtan, ott feküdt a fövenyen.
<br>Állandó aknatűzbe belefárad az ember, öregesen.
<br>
<br>Nyikulin úgy képzelte, a hajnal meghozza a menekvést,
<br>De, a pirkadat a németeknek hozta el a cselekvést.
<br>
<br>Nyikulin körbe kúszta a körkörős védelemben lévőket,
<br>Ellenőrizte, hogy ásták be magukat, védte a fekvőket.
<br>Ástak ásóval, tőrrel, csajkával, csattal, homokban gödröket.
<br>
<br>Egy ép aknavetőjük volt, még éppen egy akadt,
<br>De hozzá, tartalékban aknájuk már nem maradt.
<br>Látta, hogy a sebesültek szeméből, könny fakadt.
<br>
<br>A nővért meg különösen sajnálta, már nem is volt egészen fiatal,
<br>Egész nap vigasztalt, kötözött, sínberakott... nem érte meg, mi diadal.
<br>Aztán jött hozzá egy akna… mintha nem is lett volna... elvitte, viadal.
<br>
<br>Sajnálta az elesett hadnagyot, aki volt még fiatalka,
<br>Szinte gyerek volt, de a háború poklait, már végig járta…
<br>Ő vette maga mellé, hogy legyen, a csoportnak híradósa.
<br>
<br>Nyikulin bánatosan feküdt, Druty partján a katonákkal együtt…
<br>Ha nem volna háború, lehetne a feleségével egyebütt...
<br>Két akna között, agyából még ilyen gondolat is előkerült.
<br>
<br>A katonák a folyóparton feküdtek, nyolc aknavető lőtt rájuk,
<br>De bátorságuk maradt, önvédelmi ösztön volt egyetlen mentsváruk.
<br>
<br>Már két napja ott hasaltak, az aknák megölték a sebesülteket,
<br>De jött a hajnalpirkadat és kezdődő ágyúzás lepte meg őket!
<br>Megindult feléjük a felmentő hadsereg, a németekre lőttek!
<br>
<br>Vecsés, 2016. március 5. –Kustra Ferenc József- Konsztantyin Szimonov: „Az utolsó nyár” c. háborús regénye ihletésével…
<br>
Az orosz fronton harcoltak…
<br>
<br>Kirpicsnyikov tábornok, telefonon jelezte,
<br>Hogy a két felderítő csoportja már elérte
<br>A Druty partját és ez az átkelés lesz a léte.
<br>
<br>Az egyik rádiójelzést adott,
<br>Aztán végleg csend lett, elhallgatott.
<br>Később, semmi életjelt sem adott.
<br>
<br>A másik megerősítette, hogy a Drutynak túlpartjára ért,
<br>Ott egyesül a partizánokkal, másik egység, oda nem ért.
<br>Ennek okát, most találgatják, de még nem lehet tudni miért.
<br>
<br>Annak a csoportnak az összes negyven tagja közül,
<br>Amelyik bejelentkezett, de többet nem szólt végül,
<br>Három óra múlva fele feküdt, sebesüléstül.
<br>
<br>Sebesültek is ott feküdtek, a kis zsebkendőnyi térségben,
<br>Nem védve a német aknatűztől, alacsony bokrok tövében.
<br>Többen voltak, aki másodszor sérültek, a védtelenségben.
<br>
<br>A veszteségek folyvást csak nőttek, a németek tüze nem gyengül,
<br>Katonák tudták, reggel támadás, helyzetük ellehetetlenül.
<br>Várták volna a segítséget és bíztak benne, hihetetlenül.
<br>
<br>A zászlóalj rádiót, mit egy híradós hadnagy kezelt,
<br>Egy akna telibe találta... halott hadnagy nem felelt.
<br>A zászlóaljban ezt nem tudták, ott a hangulat... jegelt.
<br>
<br>Egy törzsőrmester, másik rádióval a hadnagyot felváltotta,
<br>Immár egy óra múlva… eszméletlenül feküdt, nem átallotta…
<br>A soros parancsnok, Nyikulin őrmester lett és ő beváltotta...
<br>
<br>Már az ő vezetése alatt verték vissza a közvetlen támadást,
<br>Mi a folyó felől jött, szüneteltetve a nagyon sűrű aknázást…
<br>Az utolsó azonban telibe találta az állványos géppuskást.
<br>
<br>Három golyószóróval tüzeltek rájuk a németek,
<br>Géppisztolyaik fényére lőttek mert, azok tűzfészkek…
<br>
<br>Vecsés, 2016. március 1. –Kustra Ferenc József- Konsztantyin Szimonov: „Az utolsó nyár” c. háborús regénye ihletésével…
<br>
munka lefolyása…
<br>
<br>(leoninus)
<br>A szemével fényképez, mit kezében a pennával készletez.
<br>Mit így leír, fényképnek is jó, ha a nézésére alkalmas az olvasó.
<br>Mit kell vagy lehet, meg örökíti egy, vagy több oldalon s az már viríti.
<br>Tintája lehet kék vagy zöld, netán világos… vagy almazöld.
<br>Néznivalót készítheti tussal, mint japánok, ha vannak hozzávalók.
<br>Ami este jó volt, lehet álmában rossz volt, kifakult… hova-tovább elavult.
<br>Másnap persze akár átírni is lehet, ha még aznap nem dolgozott eleget.
<br>Következő nap, már mosolyoghat is, ha tényleg tetszik neki… csakis.
<br>
<br>Vecsés, 2016. május 31. - Kustra Ferenc József
<br>