A múló időben
<br>Vigaszt is kéne nyújtani,
<br>Nem csak posványban tartani.
<br>
<br>A múló időnek
<br>Törölni kéne már rosszat,
<br>Nem pedig nyújtani hosszat.
<br>
<br>A múló időnek
<br>Gyógyírként kéne működni
<br>És sikert kéne ömlengni.
<br>
<br>A múló idővel
<br>Már meg kellene újulni,
<br>A sikert előre tolni.
<br>
<br>Budapest, 2000. július 9. –Kustra Ferenc József– íródott: anaforásban.
<br>
Születéskor az ember ajándékot kap,
<br>Az élet és a halál közé ráadást,
<br>Senyvedős, rövid-hosszú életet, mire pap
<br>Azt mondja, ez nem az igazi, éld oldalvást.
<br>
<br>Ebből az egészből, csak egyetlen igaz;
<br>Vissza kell adni, ha eljött már az idő,
<br>És kinek rövid lett, annak az, nem vigasz,
<br>Hogy mit letöltött, az nem elvetélt idő.
<br>
<br>Az enyém elvetélt, nem is kértem volna,
<br>Apám, anyám azonban meg nem kérdezett.
<br>Enyém; meglett ember rezignált mosolya,
<br>Hogy apám, anyám fölöslegesnek nemzett.
<br>
<br>Budapest, 2000. augusztus 8. – Kustra Ferenc József
<br>
A szerelemről…
<br>
<br>Édeském már régen megbeszéltük,
<br>Hogy szeretjük egymást, eggyé leszünk...
<br>Édeském már régen megbeszéltük.
<br>*
<br>Én főként vágyok birtoklásodra,
<br>De, nem, mint gyermek homokozóra…
<br>Én főként vágyok birtoklásodra.
<br>*
<br>Ó, ha mindig simogathatnálak,
<br>Melléd lépnék és puszilgatnálak…
<br>Ó, ha mindig simogathatnálak.
<br>*
<br>Úriember többet nem részletez,
<br>De e helyzetben… nem-igen fékez…
<br>Úriember többet nem részletez.
<br>*
<br>Gyere drágám már csókolnám kezed,
<br>Titokban folyton lesném a kebled…
<br>Gyere drágám már csókolnám kezed.
<br>*
<br>Ha kéznél lennél, elvenném szádat,
<br>Mindennap boldoggá tenném… mádat...
<br>Ha kéznél lennél, elvenném szádat.
<br>
<br>Édes, szerelemtől ne fossz minket,
<br>Remélem, nem úgy ismersz, mint linket...
<br>Édes, szerelemtől ne fossz minket.
<br>
<br>Budapest, 2020. augusztus 9. – Kustra Ferenc József – Íródott 3 soros-zárttükrös -ben és eme versformát én öntöttem szabályos versformába. Úgy kell olvasni, hogy az első 2 sort egyben, majd a 2. és 3. sort is egyben. Aztán értékelni a kétféle mondanivalót…
<br>
Boldog homokszemcse oly' gyorsan görög a játszótéren,
<br>Felismerte, már fújta erre a szél, nem olyan régen.
<br>Fújta őt mindenfele, nem akad fel ily' semmiségen.
<br>
<br>Aztán csak jön egy nagy gép... összeszedi társaival,
<br>Elviszik és felhasználják egy háznál, vályogfallal,
<br>Hogy embereket melegítsen agyag-sár alappal.
<br>
<br>20 év múlva…
<br>***
<br>
<br>Lakónegyed épül, betonból. Buldózer jön,
<br>Lebontja a homokszemcse otthonát, rögtön,
<br>Majd, új élet perspektívát kap… felemelőn?
<br>
<br>Felajánlják neki új életet és kimossák az agyagot,
<br>Viszik, társaival jól megtöltik a nagy szállító-szalagot,
<br>Aztán meg sem állnak, ővelük töltik homokóra számlapot.
<br>
<br>Mily’ boldog, hogy megint az embert szolgálja,
<br>De most egy kisgyerek lesz a kisgazdája,
<br>Kinek még mit sem mond, az óra számlapja.
<br>
<br>Kisgyerek első nap már leverte a homokórát,
<br>És társaival együtt, söpörték az óra morzsát.
<br>De homokszem boldog, visszakapta mozgás-világát.
<br>
<br>Vecsés, 2015. július 6. - Kustra Ferenc József
<br>
Költészet – versírás… a poéta
<br>
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>Nagy költő akarsz lenni?
<br>Sokat kell érte tenni…
<br>Nagy költő akarsz lenni?
<br>
<br>(Bokorrímes)
<br>Az ilyen először az ajtó mögül kopogtat befelé,
<br>Majd a lelkét akarja teljesen kitárni mindenfelé…
<br>Végül a lángoló elméjét kínálja a másik felé.
<br>
<br>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
<br>A poéta ujjainak nem kell, hogy nagyot játszanak az ’ongorán,
<br>A fekete billentyűje maga a lúdtolla, húzza a papírján,
<br>A fehérek meg egyben… írás alkalmas hatalmas fehér papírján.
<br>
<br>A költészet maga a megfogalmazás,
<br>Valamit elmondani, az mindig más-más.
<br>A bút sugárzó csend, a vidámságért eseng,
<br>Ettől meg még a legnagyobb jókedv is bereng.
<br>A lélek is egy vidámabb napért feszeng
<br>És ha bekövetkezik, akkor már dereng.
<br>
<br>Fogalmazni szépen kell, mint ahogy a hullócsillag száguld,
<br>Ha megvan és megdicsérnek utóbb, akkor bámuld, sőt ámuld.
<br>Pongyola nyelvet ne használj, mert esztelenséged, kitáruld…
<br>
<br>Tudol Te magyarul jól, rendesen?
<br>Ha hiányod van, viseld csendesen,
<br>Pótold, tudj már magyarul rendesen.
<br>
<br>Bátran kritizáld magad,
<br>Majd javítsd is meg magad,
<br>Tedd jobbá te, Tenmagad.
<br>
<br>Kellő komolysággal vállald föl a fájdalmas magány témát,
<br>És azért mert valamit nem tudsz, ne főzd főzelékké tésztát.
<br>Kellő komolysággal írjál a szerelemről, másoknak is kedvence,
<br>Ha még nem megy, akkor meg -igyekezz- ne úgy csinálj, mint aki elveszve.
<br>
<br>Virágos domboldalról írhatsz vastag téli havat
<br>És nem baj, ha tövébe írsz egy kis befagyott tavat.
<br>
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>Oroszlánketrecbe zárt indulatokról is mindenképp írhatsz,
<br>De hős légy -írás gladiátor- harcolj, mert sikerből kimaradsz…
<br>Oroszlánketrecbe zárt indulatokról is mindenképp írhatsz.
<br>
<br>A versek maga a kultúra-költészet birodalma,
<br>Ide ki belépsz, dolgozhatsz, mint egy teve sivatagba.
<br>Légy mély tisztelettel a versek, olvasók, mások iránt,
<br>Írni magadnak és másiknak ez már tőled meg kívánt.
<br>
<br>Ujjad a fekete lúdtollal a fehér papíron betűket rajzol,
<br>Paca meg ne legyen, -íráson folt- mert az maga egy súlyos karambol.
<br>
<br>Ne feledd, hogy minden vers megírásakor különös gondossággal kell eljárni,
<br>Nem úgy van az, hogy a szavakat lehetőséged van, mint pelyvát egymásra hányni.
<br>Ne feledd, hogy minden vers megírásakor biz' különös gondossággal kell eljárni,
<br>A versírás kemény és komoly, felelős munka, gondolatokat ki kell munkálni.
<br>
<br>Tanuld meg, hogy neked sincs jogod biz' mindenhez, nem vagy Te az Úristen,
<br>Szabad verset így nem írhatsz, az nem vers, így ehhez nincs jogod semmi sem.
<br>Én is tudom, hogy manapság értéktelenség a divat, mindenki csinál, amit akar,
<br>De ez nyűg álláspont, mert a poéta jót akar írni, sőt nagyon maradandót akar.
<br>Egy szép gondolat, az lehet érdekes és jó is, de az írásban, ha nem rímmel
<br>Az a szép gondolat végül mégis kisiklik, mert a versek ismérve nem stimmel.
<br>
<br>Végül persze én is tudom, hogy nem vagyunk sem rokonok, sem jó-barátok,
<br>Csinálj, amit akarsz, de kéne, hogy adj magadra… Szememet vetem rátok.
<br>
<br>Vecsés, 2021. május 15. - Kustra Ferenc József - amikor az emberek még beszélgettek egymással… persze remélem, hogy a poéták beszélgetnek és még eszmét is cserélnek!
<br>