Biztonságos távolságból a roppant pusztítás<br>Nem olyan szörnyűséges, borzasztó ártás.<br>Képernyőkről szemlélve sántít...az igazság csámpás.<br>Népek előtt pislákol hamis illúzió, látszat-lámpás.<br><br>Sokasodnak a tervezett, gyilkos harc-terek,<br>A lufi duzzad, de még örülnek a partnerek.<br>Úgy tűnik, most a profit biz nő, szép kerek.<br>Még jól taposnak a monstrum-szerkezetek.<br><br>Dunatőkés, 2024. május 3.

Sápadó Vénusz,<br>Fénye botladozik már.<br>Hajnal-hasadás!<br><br>Nyirkos fű mosdat,<br>Folyó parti izzadtság.<br>Ébredés vacog.<br><br>Nádirigó fütty<br>Fényt keleszt...ég pirkadó,<br>Bíbor-sáv dereng.<br><br>Víz párát lehel,<br>Hűs leple lassan úszik.<br>Illata terjeng.<br><br>Mocorog a táj,<br>Bíbor alatt sárga sáv.<br>A nap felébred.<br><br>Nyirkos levelek<br>Csillognak. A fényt gyűjtik.<br>Foto-szintézis. <br><br>Sugarát szórja,<br>Pezsdül a lét buborék,<br>Hangok pattognak.<br><br>Éled az árnyék,<br>Napkorong emelkedő.<br>Foton felhevít!<br><br>Harang kong, hangja<br>Messzire száll. Reggel van.<br>Vidék felébredt!

Már dereng,<br>Hűvös pára leng.<br>Csendesen hajnalodik,<br>Természet még békésen alszik.<br><br>Szellő édes álmát ringatja,<br>Süvítés nem izgatja.<br>Gőzölgő folyó...<br>Bujdosó.<br><br>Ég alján<br>Pislant táj tatján<br>Bíbor színű napsugár.<br>Álmot űz a gyors, pezsdülő ár.<br><br>Madarak hada ébresztőt zeng,<br>Harmattal illat terjeng...<br>Mi lesz ma a tét?<br>Friss, új lét?!<br><br>Torlódás,<br>Utcákon zúgás...<br>Indul a városi kas,<br>A siető tömeg hatalmas.<br><br>Onnan ide, innen oda lót,<br>A nép...van ki csak cipót<br>Venne; falatot...<br>Nem jachtot.<br><br>Naponta<br>Az ember dolga<br>Megalkuvás kenyérért,<br>Kényszer szolgája jólétéért.<br><br>Megtervezett a függőség-lét;<br>Bársonyos csapda terhét<br>Szabad polgár visz<br>Önként...hisz?!

Életfeladvány… <br> <br>Haláltól félni? <br>Élőként félni, miért? <br>Az élet része! <br>Minden idő eltelik, <br>Mit a bánat megeszik. <br>* <br>Vajh’ végleges-e? <br>Vajh, van-e konkrét oka? <br>Az élet része! <br>Átkozott bűn megragadt, <br>Örökre rajtam maradt. <br>* <br>Lélek is hal-e? <br>Reinkarnáció van? <br>Az élet része? <br>Lelkem, kereszténységem, <br>Tartja egyszerű kérdésem. <br>* <br>Én nagyon bízok, <br>Hogy van visszajövetel… <br>Az élet része? <br>Visszajövetelt várok, <br>Nincs az utamban árok. <br>* <br>Ha tudod, nézzed <br>Magad, hátha lesz új lét… <br>Mivel jössz… gyalog? <br>Igazságot keresek, <br>Az biztos, hogy nem esek. <br>* <br>Más testébe, hogy <br>Születsz bele? Ez kérdés. <br>Mi az igazság? <br>A testemet akarom, <br>Tudom, hogy visszakapom. <br> <br>Vecsés, 2014. július 30. – Arad, 2023. augusztus 17. - Kustra Ferenc József – senrjú csokorban <br>rövid meditáció: életről, halálról, feltámadás egy módjáról… Alá a tanka verset írta: Ghica Izabella Iasmina szerző-, és poétatársam <br>

Látunk egy közeli háborút, mert fölütötte a fejét a -lassan már- világháborús világhelyzet… <br> <br>(leoninus csokor) <br>Híreszteli világ újdonsült ura, győzelme... világbékének záloga. <br>Pedig az ő területe a juhakol, ott uralkodik… vagy csak mindenhol? <br>Tömik a bankjába a vezérkosi fabatkát, de nem tenyészt sárgarózsát… <br> <br>(10 szavas csokor) <br>A világ nagyja hírt terjeszt, <br>Gondolja, valaki majd békét ereszt. <br>* <br> <br>Rózsa, rózsa, rózsabimbó, nézz már kicsit körül, tudd a rendszeredben sok a csaló. <br>Ha lenne lovad az istállódba, már átrúgta volna őket francos másvilágba. <br>Tudod, hogy hány katonád élete lenyugvó? Pedig nem kérik: élettakarodó’. <br> <br>Csalók, a világ kegyetlen bolondítói, <br>Rablók, más vagyonának szoros markolói. <br>* <br> <br>A hatalmasok vannak és nőnek pénzvágyak, de véresen gyilkos ösztönök közt laknak. <br>Ha kell ezek a pénztőkéért halnak… ha meg halál odaért, másokra mutogatnak… <br>A vágy, őserő, az ösztönerő pénzért magasztos, gazdagságért, háborúért folyós. <br> <br>Pénzért élnek, véresen, szívtelenül ölnek, <br>Vágynak többre, a világért jöttek. <br>* <br> <br>A bombák azok, rendre, folyton-folyvást zuhannak. Már vannak kazettások és robbannak… <br>Civilek is elhullanak, hosszú harc alatt, lassan már fabatkát sem kapnak fű alatt. <br>Menekülne nép tömegével. Főleg férfi az utazó. És bizony még ők halódok. <br> <br>Zuhannak, próbálnak szaladni, mindenestől esnek, <br>Akartak, de végül sikertelenül menekülnek. <br>* <br> <br>Közbe nézve látjuk, eme világ milyen… jobban odafigyelve kitűnik, semmilyen. <br>Már gyártanak Afrikában új háborút, mi aztán mindenfelé elviszi a borút… <br>A háború csak szélesedik, a gazdag meg gazdagodik, ekként terebélyesedik! <br> <br>Mindenki látja, mégis segítség nem érződik, <br>Csak újabb háború érkezik. <br> <br>Vecsés, 2023. augusztus 7. – Arad, 2023. augusztus 19. -Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális- történelmi helyzetéről. És egész nap láthatjuk, TV híradókban a videókat is… Leoninust én írtam. Szerzőtársam: Ghica Izabella Iasmina: a 10 szavasokat. <br>