Idő 
Értékelés 
Értékelés Nap röpkén ragyog,
<br>Csak fut, várom alkonyom.
<br>Itt az alkonyom…
<br>*
<br>Szinek fakultak,
<br>Szemem tükre homályos.
<br>Dicsfényem nincsen.
<br>*
<br>Szerepem vége…
<br>Világ, sohasem tapsolt.
<br>Koronám nem volt.
<br>*
<br>Örömtelen lét,
<br>De, sorsom nem vádolom.
<br>Van békességem…
<br>*
<br>Simulok léthez,
<br>Harcos kedvem, már elmúlt.
<br>Halállal… alku.
<br>
<br>Vecsés, 2014. július 20. – Kustra Ferenc József- Dellamama: azonos c. versének senrjú átirata. A szerző engedélyével. Önéletrajzi írás.
<br>
Ma nálunk leszakadt az ég
<br>Fujtójaként esett a jég.
<br>Zuhogott, mint őserdőben,
<br>Eláztam testben, lélekben.
<br>
<br>Vecsés, 2013. június 7. - Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.
<br>
Elrohan a cudar élet, megnő a múlt,
<br>Mit én gondolok, az már bőven elavult.
<br>Jó sorsom van? Nem érzem, vagy alig-alig.
<br>Saját sorsom érzem egészen halálig.
<br>
<br>No, de hogyan tovább? Ezt bizony, nem tudom…
<br>Ezért saját sorsomra nagyon haragszom.
<br>Tudom, hogy a személyiségképem avult,
<br>Így a sorsom mindvégig, rosszul alakult.
<br>
<br>Vecsés, 2002. április 30. – Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.
<br>
A hatalmon lévő kevély urak,
<br>Mint a középkori nagy várurak…
<br>Ezen urak engem eltipornak,
<br>A lelkemen végig gyalogolnak…
<br>
<br>Nagy tüzem volt, nagy máglyaként égett,
<br>Nem fogadnak be, de mért, mi végett?
<br>A nagy tűznek ma már csak hamva van,
<br>Már nincsen semmi jó a sorsomban.
<br>
<br>Budapest, 2000. augusztus 23. – Kustra Ferenc József
<br>
Vitorlás hajó volnék, de vitorlám szakadt
<br>És szellő sem rezdült.
<br>Szelném én a vizet, de bizony helyben maradt
<br>Lelkem és megrendült.
<br>
<br>Fölismerem, a vitorlások kora lejárt,
<br>E hajó már nem sikk.
<br>Szakadt gályák, lékkel küzdenek, sok-sok rabbal,
<br>Izzadtságon siklik.
<br>
<br>Globalizált fogyasztói társadalomba,
<br>Evezni nem lehet.
<br>Mert a nagyok, liberalizmus hívek hada
<br>Fújja a vad szelet.
<br>
<br>Elveszejtik végleg, értékőrző hagyományt,
<br>Lekopaszítják a létet.
<br>Összeveszejtik ősi, régi családokat,
<br>Bizonytalanítsák létet.
<br>
<br>Én ehhez már nem alkalmazkodok.
<br>Én csak úgy a lét szélén surranok.
<br>Társaimmal együtt elhamvadok,
<br>Történelemből… kihullajtatok.
<br>
<br>Vecsés, 2005. január 22. – Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.
<br>
