Gyötörnek a gondolatok,<br>Belakok ha haza jutok.<br><br>Napok óta csak koplalok,<br>Magyarosat álmodozok.<br>Bográcsban főtt jó gulyást,<br>Tejfölös csirke paprikást.<br>Mindenféle jó falatok...<br>Már csak erről álmodozok.<br><br>Mikor külföldön dolgoztam,<br>Biz ott én jól le is fogytam.<br><br>A magyar ész nem lekvártól vág,<br>És erőt is csak klassz kaja ád.<br>Bejgli, kalács csak desszertnek jó,<br>Szaftos étel után...vállalható.<br>Főmenünek gyenge fogás,<br>Az én honomban ez nem szokás.<br><br>Azóta ha messze megyek,<br>Csomagomba kolbászt teszek.<br><br>Dunatőkés, 2024. május 19.

Felhő szűri Hold<br>Sugarát tó tükrébe,<br>Lábát lógatja.<br>Hullám villan szemembe,<br>Emléket hoz szívembe.<br><br>Tó vizében ég<br>Szívem lángja...csepp emlék,<br>Szél szárít könnyet.<br>Vérünkben az őseink,<br>Lelkemben emlékeink.<br><br>Kapocs nem szakadt,<br>Közös élmény megmaradt.<br>Összekovácsolt.<br>Ifjúság szép emléke,<br>Kísér hozzád mennyekbe.<br><br>Unokatestvér,<br>És legjobb barát voltál.<br>Feledhetetlen.<br>Hiányod szívembe mar,<br>Bánat nem illan hamar.<br><br>Itt ülünk ketten...<br>Hisz veled beszélgettem.<br>Mécsesem úszik.<br>Láng, emlék ring tó tükrén,<br>Ide jártunk...te meg én.<br><br>Csendes az este,<br>Hold fürdik tó vizében.<br>Csobban a fénye.<br>Égbe száll sok gondolat,<br>Úr hallja csak hangodat!<br><br>Dunatőkés, 2024. május 21.

Vágyom közeled, édes Flórám! <br>Ölelve, hátad simogatnám… <br>Szerelmetes lelkem, <br>Kívánt egyetlenem. <br>Élvezném jelenléted, Flórám! <br> <br>Valahogy most szívemben érzem, <br>Elmerengek egy semmiségen, <br>Tán szerelmes vagyok? <br>És a hold fenn ragyog? <br>Furcsa, de újra, úgy, mint régen... <br> <br>Puszit nyomnék homlokodra; ám <br>Közben szép arcod simogatnám. <br>Karolva sétálnánk, <br>Egymást megpuszilnánk… <br>Élvezném jelenléted… úgy ám. <br> <br>Itt volna ő, hisz tudom, szeret, <br>Megfogná szorosan kezemet. <br>Tán szerelmes vagyok? <br>És a hold fenn ragyog... <br>Úgy volna, ahogy régen Veled. <br> <br>Lelkemben érezlek, én Flórám! <br>Ha itt lennél, becézne a szám… <br>Én üdvösségedet <br>Nyerhetem? Végletet… <br>Diadalmas kell legyek, Flórám! <br> <br>Sétálunk csak mi édes-ketten, <br>Szeme pajkos, vágyó e percben, <br>Én szerelmes vagyok! <br>És a hold fenn ragyog! <br>Senkit, soha így nem szerettem. <br> <br>Vecsés, 2019. március 10. – Mórahalom, 2020. január 12. - Kustra Ferenc - Romantikus LIMERIK csokor, amiben a páratlanokat én írtam, a párosakat; szerző,- és poétatársam Farkas Tekla. <br>

Életkérdésekről, versben és apevában <br> <br>Molyrágta már ez az élet, <br>Molyirtótól büdössé lett. <br>A régi télikabátom is már moly járatokkal telt, <br>Hallom, most is buliznak… az életem meg eltelt… <br> <br>Kopott rongyos lét, <br>Nem épp nagy tét. <br>Élni még? <br>Csakis <br>Kín. <br> <br>Itt <br>A vég. <br>Miért bújsz? <br>Állj ki elé! <br>Úgyis rád talál. <br> <br>* <br>Én nem voltam és nem vagyok egy szekrényben, <br>Ha, akarhattam, kint lehettem a tűző napfényben… <br>így visszanézve, akkor miért volt életem idétlen? <br> <br>Fényt <br>Épphogy <br>Maroknyit <br>Kaptam sorstól, <br>Leégtem. Miért? <br> <br>Kiket szerettem, <br>Ők elmentek. <br>Maradtam. <br>Vétek <br>Ez? <br> <br>Vecsés, 2017. szeptember 30. – Szabadka, 2017. október 17.– Kustra Ferenc – A verset én írtam, az apevákat, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. <br>

(Bokorrímes duó) <br>"Lesz még egyszer ünnep a világon!" <br>Lesz virág a fán, gyümölcs az ágon, <br>S nép, erényben boldog lesz és szabad. <br>Zengsz óh költő és visszhangzik szavad… <br> <br>Nem most lesz, tán' majd élvén vagy holtan <br>Istentől sújtva, tőle… hagyottan. <br>* <br> <br>(Leoninus duó) <br>Míg hajnal jő vak éjszakára, pattanjon fel sírok lomha zárja. <br>Ti próféták, ne pont most aludjatok! Harsogjon bátor ajkatok. <br>Száradt csontok szerteszét hevernek, szóljatok és életre kelnek. <br>Lelket lelnek ők halál helyett… De álljatok meg e csontok felett! <br> <br>Lélektől úgy felkenve… oldódik buzgalom tűz nyelve, lélektől felkenve… <br>Keljetek fel, Ti szent apostolok! Millió szív… újult tűzben égni fogtok. <br>De ne most... ne csüggedj kishitűen, Uram a szent oltáridért lángolj hűen… <br>* <br> <br>(anaforás senrjú trió, félhaiku láncban.) <br>Uram égj forrón, <br>Hűen és híven lángolj… <br>Kemény harc, próba! <br>* <br>Uram lángolhatsz, <br>Kemény harc itt is kisért… <br>Kemény harc, próba! <br>* <br>Uram higgy kisért, <br>Nem kishitűség próba! <br>Kemény harc, próba! <br>* <br> <br>(HIQ) <br>Jőj, alkoss <br>Áldott legyen szív. <br>Sírjadig… <br>* <br>A lelked <br>Jó szállásra lel. <br>Hófehér. <br>* <br>Lélekbaj. <br>Világ, most ilyen! <br>Szeretet? <br>* <br> <br>(Bokorrímes trió) <br>Jöjj Magad, jőj, s alkoss új világot, <br>Áldott a szív, sírjáiglan áldott, <br>Hol jó lelked hű szállást talál. <br>Óh, te tövis-koronás Király! <br>Tévelygőnek Te mutatsz az égre, <br>Te mosod meg tiszta hófehérre, <br>Bűn szennyétől a szegény szívet… <br>S meggyógyítod, ki Hozzád siet… <br> <br>Jöjj, Óh Jézus! Porba hullva kérünk! <br>Hogyha nem Te vagy a mi vezérünk, <br>Elfogy a hit és a szeretet nagyon beteg! <br>Jöjj s gyógyíts, mert a világ... végzetesen beteg! <br> <br>Síron innen és túl a síron. <br>S ülj pünkösdöt, óh, hívő Sion. <br>Elfogy minden: áldás, üdv, béke… <br>Óh, ihless... szent idők emléke… <br> <br>Vecsés, 2023. május 30. – Kustra Ferenc József - íródott: Sántha Károly: (1840 – 1928) azonos c. verse átirataként. <br>