Idő 
Értékelés 
Értékelés (Senrjon trió)
<br>Szerencse kell élethez…
<br>Létben bajok vannak! Szereencse?
<br>Élet jó vagy rossz?
<br>
<br>Szerencséd van-e vagy nincs?
<br>Dolgaid, hogy alakulhatnak?
<br>Élted Jó vagy rossz?
<br>
<br>Sokszor szerencse segít!
<br>Nyerő lehetsz, ha segít neked…
<br>Akkor lesz jó lét…
<br>
<br>Vecsés, 2024. július 5. – Kustra Ferenc József
<br>
1917. –ben vitték a fogságba a magyar katonákat…
<br>
<br>(Bokorrímes)
<br>A vonat, akárha kísértetvilágban haladna,
<br>Csak haladt, havat tolt, de nagyon zötyögve, fújtatva.
<br>A Hold, mint valami szemlélő fenség, elárasztotta a tájat
<br>Remegő fényével és közben meg, terítette ezüst sugarat...
<br>Voltak részek, ahol csigalassúságú döcögés volt az út,
<br>Ott a foglyokat kevésbé ellenőrizték, itt volt kis kiút.
<br>*
<br>(Senrjú)
<br>Viharfelhőket
<br>Láttunk szembe haladni...
<br>Angyalok tolták?
<br>*
<br>(Halmazrímes duó)
<br>A vonatot számtalanszor mellékvágányra irányították,
<br>Ott sokszor órákig álltunk, valamiért hosszan parkoltatták.
<br>Éhesek, szomjasak és mocskosak voltunk,
<br>És bizony megtetvesedés volt a sorsunk.
<br>Volt, ahogy a havazás elállt, a mozdony is nekibátorodott,
<br>Gyorsította a marhavagonokat, néha kicsit hosszan sípolt.
<br>
<br>Krasznojarszk határában óriási temetőt látni,
<br>A terepen mindenhol szinte... fakereszteket látni...
<br>A vonatunk lassan begördült a krasznojarszki pályaudvarra,
<br>A friss, hideg levegő, megkönnyebbülést hozott a bezártságra.
<br>Süvített a szél, elvakított a hó, és nagyon átjárt a hideg...
<br>Gonosz felhangú volt a csend... Körben némaság is fagyosan rideg...
<br>*
<br>(haiku)
<br>Mint hónap árja
<br>A tájra hullott... fehér.
<br>Sok fehér pehely.
<br>*
<br>(bokorrímes)
<br>Hó-vidék, olyan szépség, hogy lopva gyönyörködök benne,
<br>De, e környezetben a lelkem szólt, hogy maradjak csendbe.
<br>Az állomástól, gyalog, komoran folytattuk az utunkat,
<br>Kín volt minden lépés és heves hóvihar fedte utakat.
<br>*
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>A szél őrjöngve kavargott, vitte havat, csípve mart a fagy,
<br>Lépésenként küzdöttük magunkat előre... ha a szél hagy...
<br>Örvénylett körülöttünk a hó, a hókristály arcunkra fagy.
<br>*
<br>(bokorrímes)
<br>Így vergődtünk át egy délutánt, elcsúsztunk a vastag, fagyott hóba,
<br>Végig zuhantunk jeges hótorlaszba... kinek, ahogy bírta lába...
<br>Végül a táborba értünk és úgy néztünk ki, mint vert ármádia.
<br>*
<br>(Senrjú)
<br>Lélek kiszakad.
<br>Lélek beszakad. Lékek.
<br>Lelket menteni!
<br>*
<br>Idő hidegül,
<br>Jégcsapok összeérnek.
<br>Száj is elkékül.
<br>*
<br>Idő hidegül,
<br>Nem működik gondolat.
<br>Bennük önmagad.
<br>*
<br>Idő hidegül,
<br>Meleg és étel nincsen.
<br>Hűtő barakkok.
<br>*
<br>A barakkokat
<br>Öleli a jéghideg.
<br>Jeges-hideg csönd.
<br>*
<br>Emberek hűtve
<br>Élnek, deszka barakkban.
<br>Még penészfolt sincs.
<br>*
<br>Őszinte szavak,
<br>Fagyhalál pillantások.
<br>Kihűlő arcok.
<br>*
<br>Skorbutos fogak!
<br>Szájban, folyvást fájdalom.
<br>Száj széle elfagy.
<br>*
<br>A száraz kenyér,
<br>Fekete, fagyott, kemény.
<br>Enni fogtörő.
<br>*
<br>Száraz morzsa is
<br>Aranyat ér. Keresés.
<br>Az éhség az úr!
<br>*
<br>Száraz kenyeret
<br>Jól puhítják a könnyek.
<br>Sírás se segít.
<br>*
<br>Szél, süvítve hoz
<br>Dermesztő, nagy hideget.
<br>Tél támad, tombol.
<br>*
<br>Termek betelve
<br>A mahorka füstjével.
<br>Egészségóvás!
<br>*
<br>Mahorka, ritka
<br>Nagy boldogságot szerez.
<br>Egyetlen öröm.
<br>*
<br>Hűlt fejed rázod!
<br>Nyakadat tetvek marják.
<br>Nekik jó meleg.
<br>*
<br>(tanka)
<br>Barakk tele van
<br>Titkos gondolatokkal...
<br>Vágy, hazamenni!
<br>Otthon emléke ölel,
<br>Mennék én haza fénnyel...
<br>*
<br>Rózsaszín hajnal,
<br>Otthon még hazavárnak.
<br>Álmaikban... vagy.
<br>*
<br>Napot csodálni
<br>És várni a holnapot.
<br>Menekülés-vágy!
<br>*
<br>Kézujjak között
<br>Nem folyhat el a remény.
<br>Imára kulcsolt.
<br>*
<br>Eltűnt időben
<br>Van tán'... beragadt lélek.
<br>Élni! Lélek nincs.
<br>*
<br>Halhatatlanság.
<br>Élet, sudár jegenye.
<br>Ez törpefenyő.
<br>*
<br>Örökzöld pázsit...
<br>Örök álmodozásban.
<br>Jeges, csúszós hó!
<br>*
<br>Halhatatlanság
<br>Csak mesében. Győz, hideg!
<br>Mesék felejtve.
<br>*
<br>Krasznojarszki tél!
<br>Itt, halál mesél, kaszál.
<br>Szibéria arc...
<br>*
<br>Tébolyult élet,
<br>Fel sem ismerhető: lét.
<br>Határ: őrület.
<br>*
<br>Hideg közelít!
<br>Mindenfelől átölel.
<br>Virraszt felettünk.
<br>*
<br>Reggel. Ébredés.
<br>Hideg. Mit hoz az új nap?
<br>Még, egy nap élet?
<br>*
<br>(tanka)
<br>Múlandóságban
<br>Őrizem a szemedet.
<br>Emlék is megfagy...
<br>Szinte hallom hangodat,
<br>Látom angyal arcodat...
<br>
<br>Vecsés, 2017. december 1. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában, megtörtént esetről, amit az egyik elszenvedő magyar zászlós írt meg könyvben.
<br>
Ugyan ki tudja, hány perc az élet?
<br>Abban mennyi és milyen a részlet?
<br>Milyen benne a szép és jó, a rossz aránya?
<br>Kinek és sikerének mekkora a szárnya?
<br>
<br>Ezeket tudni nem lehet, csak átélni,
<br>Nem marad ki úgysem semmi, nem kell félni.
<br>Lesz, ahogy lesz, ki megéri a hatvanat,
<br>Az majd emlékezhet és elgondolkodhat!
<br>
<br>Élettapasztalat nélkül nem létezik bölcsesség,
<br>Bár a fiataloknál kellene, mint kötelesség.
<br>Ezen ritka kivételbe,
<br>Világ jól van felépítve…
<br>
<br>Vecsés, 2014. július 20. - Kustra Ferenc József
<br>
Sok apró, jó jel jellemezte hétvégi pihenésünket,
<br>Közben sokágú villám lecsapott, őrülten ijesztgetett.
<br>*
<br>A temetőőrnek nem hiányzik a feltámadás,
<br>De, ő biblia ellenes? Vagy az ok egészen más?
<br>*
<br>Vonat nem várt meg, elment, de váróterem még megvan.
<br>Micsoda öröm, ha esőfelhős vad napsütés van.
<br>*
<br>Lesz itt tél, megérkezik a nem várva-várt hideg,
<br>És olyan lesz minden, mint rendesen: hideg-rideg.
<br>*
<br>Van, hogy a nép sikeresen kivívja az új szabadságát,
<br>De még nem tudja, hogy megalapozta új tragédiáját!
<br>*
<br>Az érdemek is elévülnek, ha az ember nem szerez újakat,
<br>De mi van ha szerez, de csak avultakat és régi-jó rosszakat?
<br>*
<br>Állandósság legpontosabban maga a megszokás?
<br>Megszokásból miért fakad töményen állandóság?
<br>*
<br>Az ördög a bőrünk alá bújva akár, lehet jó barátunk,
<br>De ha baj van, akkor védőnkként, nála jobbat miért is várunk!
<br>*
<br>Télvíz idején lékbevágott a strand,
<br>És friss gyümölcsökkel tele van a stand.
<br>*
<br>A kutya szerint a családban a gazdi az Isten,
<br>A cica szerint, a családban ő az: egy az Isten.
<br>*
<br>Szerintem a nőm engem, a pénzemért szeret!
<br>De nincs nőm és még nem szereztem elég pénzet…
<br>*
<br>Aki sok vodkát iszik, annak reggelre jekatyerinburgi akcentusa lesz…
<br>De akkor egyen lábszáras marhapörköltöt kenyérrel, másnapos talán nem lesz…
<br>
<br>Vecsés, 2023. szeptember 5. – Kustra Ferenc József
<br>
Természetre előre tekintés…
<br>
<br>Szép őszi idő van odakint,
<br>Lassan rozsdásodik a csalit.
<br>Még zöldek a fák levelei,
<br>De rozsdállnak már a szélei.
<br>
<br>Mit hoz az ősz és vajh’ mit hoz a tél?
<br>
<br>Bogarak még igen élénkek,
<br>Nappal még egek igen kékek.
<br>Kutyák még élik világukat,
<br>Ő, ha idegent lát, jót ugat.
<br>
<br>Mit hoz az ősz és vajh’ mit hoz a tél?
<br>
<br>Ősz ismét elmúlásról regél,
<br>Mi túléli… újévet megél.
<br>Nagy körforgás, ez ismétlődik,
<br>Új élet… még nem sürgölődik.
<br>
<br>Mit hoz az ősz és vajh’ mit hoz a tél?
<br>
<br>Vecsés, 1999. szeptember 12. – Kustra Ferenc József
<br>
