Micsoda életem volt, csak dobált jobbra-balra, mint vihar a lélekvesztőt. <br>A sorsom belső hangja meg, csak biztatott, hogy élvezzem, mint gyönyörködtetőt. <br>Mese nincs, fenét sem ért az elátkozott létem <br>És ebből nincs kilépés, ma már tudom, nem vélem… <br> <br>Mindenkinek egy élete van, <br>De ki korán hal, annak nem van... <br> <br>Vecsés, 2021. augusztus 24. – Kustra Ferenc József – Íródott: önéletrajzi írásként. <br>

Renga-láncvers, fél haiku-láncban… <br> <br>Délidőben, oly’ <br>Tüzes a búzatábla. <br>Nap, nem kíméli. <br>Lélegzik a táj. <br>Szénabálát cirógat <br>Nyári napsugár. <br>Est érkezése <br>Bíborfátylat tájra hint. <br>Nyáresti mámor. <br>Szárba szökött a <br>Búza, mező lengedez. <br>Nap, nem kíméli. <br>Fűszálon mosoly. <br>Meleg fuvallatot ér <br>Nyári napsugár. <br>Bíborszín fények <br>Bokrokon táncot ropnak. <br>Nyáresti mámor. <br>Kecsesen ring-ring <br>A sárgult búzakalász! <br>Nap, nem kíméli. <br>Gyümölcsöző lét. <br>Málnabokrokat csókol <br>Nyári napsugár. <br>Égalj vérvörös, <br>Alkony, pírjában úszik. <br>Nyáresti mámor. <br>Lengő kalászok <br>Lehúzzák már a szárat. <br>Nap, nem kíméli. <br>Alföld elterül. <br>Gémeskutat szomjaztat <br>Nyári napsugár. <br>Az alkonyon szem <br>Mereng, esti álmodás. <br>Nyáresti mámor. <br>Őzek udvarban, <br>Csak körbe-körbe mennek. <br>Nap, nem kíméli. <br>Mezőn pajkosság. <br>Huncut csikókat kerget <br>Nyári napsugár. <br>Esti fényben zöld <br>Gyíkok kövön napoznak. <br>Nyáresti mámor. <br>Szőke lett már a <br>Búzatábla. Őz kószál. <br>Nap, nem kíméli. <br>Pásztor fütyörész. <br>Mély barázdákat simít <br>Nyári napsugár. <br>Gerlék fürdenek <br>Itató langy vizében. <br>Nyáresti mámor. <br>Kecskebéka a <br>Faágon kuruttyolgat. <br>Nap, nem kíméli. <br>Puli fut messze. <br>Fekete bundát izzaszt <br>Nyári napsugár. <br>Langymeleg szellő <br>Mező illatát hozza. <br>Nyáresti mámor. <br>Tóban hullámok <br>Kergetik egymást… folyvást. <br>Nap, nem kíméli. <br>Békés nyáj legel. <br>Lágy csengettyűszót kísér <br>Nyári napsugár. <br>Frissen kaszált fű <br>Illata légben terjed. <br>Nyáresti mámor. <br>Csordogáló a <br>Csendes patak… tiszta-víz. <br>Nap, nem kíméli. <br>Madár csiripel. <br>Könnyű verebet röptet <br>Nyári napsugár. <br>Tó vize, alkony <br>Vörös fényét tükrözi. <br>Nyáresti mámor. <br>Színek és fények <br>Varázsa szétterül. <br>Nap, nem kíméli. <br>Méhek zümmögnek. <br>Virágzó nedvet éltet <br>Nyári napsugár. <br>Henye napsugár <br>Vibrál, tó sima tükrén. <br> Nyáresti mámor. <br>Uralkodó lett <br>A napfény, mind a tájon. <br>Nap, nem kíméli. <br>Hernyó változik. <br>Fürge lepkét táncoltat <br>Nyári napsugár. <br>Est fénye kigyúl <br>Ezüstszín, tájra borul <br>Nyáresti mámor. <br>Nagyon meleg van, <br>Ami mindent megérlel. <br>Nap, nem kíméli. <br>Nyugalom örök, <br>Csendes vidékre olvad… <br>Nyári napsugár. <br>Tó tükrén kúszik <br>Az ezüstös Holdsugár. <br>Nyáresti mámor. <br> <br>Vecsés, 2018. júl. 22. - Mórahalom, 2018. aug. 8 – Szabadka, 2018. aug. 7.– Kustra Ferenc József – 36 darabos Renga-láncvers. A -Nap nem kíméli- végűeket én írtam, a -Nyári napsugár- végűeket Farkas Tekla. A -Nyáresti mámor- végűeket, Jurisin Szőke Margit. <br>

A művelt nyugat gőzerővel készül az oroszok ellen, az Ukrán háborúba… TV -k harsogják! <br> <br>(leoninus trió) <br> <br>Monotonon elmúltak a fiatal évek s közelednek a vég évek. <br>Vannak, akik totálisan megváltoztak, mit rosszul-élni hajlamosak. <br>Szép az élet, de ez keveseknek adatik meg és ennek lényege meg… <br> <br>Nekem irtó nagy szerencsém, hogy a szívem bírja, lelkem meg okos adjutánsa. <br>Éltem ágai persze már párszor arcon vágtak, de hű híve vagyok hazának. <br>Káposztalevest mi is készítünk, de az orosz ’scsi’ nekünk biz' nem eledelünk. <br>Most meg a „művelt Nyugat épp’ a világvégét készíti… meki kellene ki ’scsi’! <br> <br>Nyájas, jóindulatú a felhők nélküli nap és kék az ég, a mezőnk színes még. <br>A "Nyugat" háborúzna már, ha lehetne, közben nincsen is elég és új fegyvere… <br>Olyanok, mint a kocsmai verekedők, csak úgy egymást kergetik… tétet emelik. <br>A nagy hegytető éppen szemben van, a Nap nézi, itt bizony majd’ háborús helyzet van. <br>"Művelt Nyugat" csak bevételt akar, halottak semmi... ezért békét nem előkapar… <br>* <br> <br>(Senrjon csokor) <br>Bókol kertben sok virág, <br>A csúzos öreg fronton meghó’. <br>Csendes béke nincs. <br> <br>Észlelem, hogy fönn égben <br>Felhőtündér gyakorlóban van… <br>Semmilyen béke. <br> <br>Nyár is izzad rendesen, <br>Kisebb felhő „pökik” hevesen. <br>Zajos béke sincs. <br>* <br> <br>(HIQ csokor) <br>Kékségben <br>Is megöregszünk. <br>Háború? <br> <br>Végtelen <br>Hosszú öregség. <br>Háború? <br> <br>Léthatár <br>Csak úgy lecsökken? <br>Háború? <br>* <br> <br>(leoninus) <br>Háború nem kell nekünk… aknára lépve milyen lesz a belünk? Nem vágyja a lelkünk… <br> <br>Vecsés, 2024 július 6. – Kustra Ferenc József- íródott: életvégről és a „Nyugat” háborúba készüléséről. Európa vezető politikusai! - „pökik” - tájnyelvben köp. <br>

A művelt Nyugat szerelmes lett a háborúba… Már küldenék Ukrajnába a katonáikat… <br> <br>Aggasztó háború… <br>Terjed az emberi búság. <br>Ez háború aggaszt! <br> <br>Aggasztó háború… <br>Terjed emberi butaság. <br>Lelkemben aggódok. <br> <br>Aggasztó háború… <br>Van kinek ez nem aggasztó <br>Én bizony aggódok. <br> <br>Aggasztó háború… <br>Nyugati részvevők miatt… <br>Vörösvonaluk, nincs! <br> <br>Aggasztó háború… <br>Ám… konkrétan ne kérdezzél… <br>Túl sok a szereplő. <br> <br>Aggasztó háború… <br>A parancsom, hogy állj! <br>Te halálosztó vagy! <br> <br>Aggasztó háború… <br>Fekete kos! Te népírtó! <br>Ja! Nép kiirtó vagy! <br> <br>Aggasztó háború… <br>Fekete kos! Te Harpagon! <br>Halált váltasz pénzre… <br> <br>Aggasztó háború… <br>Kos! Mesélsz Te a gyereknek? <br>Tanulja háborút… <br> <br>Vecsés, 2024. július 3. – Kustra Ferenc József- íródott; HIAQ csokorban, a világ, az emberiség jelen -katasztrofális, háborús- történelmi helyzetéről. Látni TV híradókban: Európa is fegyverkezik! Egy védelmi szövetség, támadásra fegyverkezik… <br>

Mért nem jelentkezel Emese? <br>Elmentél, eltűntél, mint mi se… <br>Roppantul hiányzol, <br>Vajh’ mással cicázol? <br>Észrevetted? Eltűntél… mégse? <br> <br>Hol lehetsz, kedvesem Emese? <br>Ez így ideg rottyam menete… <br>Karomba fogtalak, <br>Számmal pusziltalak! <br>Eltűntél, híred sincs már nekünk… <br> <br>Nem bántottalak… mért, Emese? <br>Tettednek leszek én betege. <br>Úgy szeretgetnélek, <br>Hagyd, erre kérnélek… <br>Gyere, ölelj újra Emese… <br> <br>Vecsés, 2021. augusztus 15. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban. <br>