Kemény,küzdő, vad kutyákkal táncoló,<br>morcos öreg vagy magány.<br>A gyengét bántod,ostorcsapással méred,<br>nem kíméled a keményet magány.<br>Éhes farkasokkal üvöltő,<br>zord hidegben táncoló vagy magány.<br>Megtaláltál engem,és <br>messzire elűztél magány.<br>De a gonosz élettel,és betegséggel<br>szívemből elűztelek,te kegyetlen magány.

Egy napos délelőtt jöttél felém,<br>Éreztem édes érintésedet én.<br>Kedves volt a mosolyod,édes a csókot,<br>s elfogadtam tőled minden huncut bókot.<br>Te vagy nekem a nap,és a hold,<br>s olyan ravasz vagy,mint egy kobold.<br>Már nem a társam a magány,<br>hanem egy eltévedt,félénk vagány.<br>Örök szerelmet remélek,<br>s most már mindig érted élek.

Nappal van,kemény,és rideg<br>Érzem a hiányodat,ami elég hideg.<br>Mindegy ha eszem,vagy iszom<br>Csókodra állandóan szomjazom.<br>Ha dolgozom,vagy ha hazajövök,<br>akkor azon tűnődöm <br>hogy zord hiányodat,<br>miként tükrözöm.<br>Alszom,te álmaiban ott vagy,<br>s,ha felébredek,nincs más,csak kemény fagy.<br>Szeretlek édes,és kellesz, <br>És,ha mellettem vagy,nincs más,csak tavasz és meleg.<br>

Az érzelmek határozzák meg<br>a mindennapokat,<br>nem mindegy tehát az,hogy<br>mi hogy érezzük magunkat!<br><br>Mit gondolunk? Ettől sok függ!<br>Ez a meghatározó!<br>Gondolatunk e témában <br>több, mint befolyásoló.<br><br> Az <br>érzelmeket tudatosan<br>mindig meg kell rostálni,<br>a rosszat, a salakot<br>innen ki kell dobálni!<br><br>Ne foglalja helyet az, mi<br>a szemétdombra való,<br>tovább élni azzal kell,<br>mi testet, lelket szolgáló.<br><br>Mindenkinek megadatott<br>így élni az életet,<br>Neked hogyan kell csinálnod?<br>Találd ki a képletet!<br><br>Kellemetlen érzéseket<br>kellemessel cseréld fel,<br>ilyen egyszerű az egész,<br>s minden nap boldog leszel!

Mozogj úgy, mint aki él,<br>ne úgy élj, mint aki fél!<br>Égi áldás életed,<br> a<br>megoldás nem végleges.<br><br>Rövid élet, boldogság,<br>a legnagyobb kihívás.<br>Tele érzelmeiddel,<br>a rosszakat felejtsd el!<br><br>Nehéz biz', nem egyszerű,<br>ez nem is új keletű,<br>mióta az ember él,<br>valamitől mindig fél.<br><br>Belénk van tán kódolva?<br>Bevésték az agyunkba?<br> NEM!<br>Ezt mint mi teremtettük,<br>mi agyunkba mi véstük!<br><br>Lelkünket, s szellemünket<br>Isten teremtette meg!<br>Ő csak jót akart, tudjuk,<br>Tőle csak a jót kapjuk.<br><br>Így hát ne félj, imádkozz!<br>Mindenható Neked hoz<br>olyan áldott életet,<br> hol<br>nem kell élned félelmet!