Minden,mit ígértél nékem<br>csak hazug szavak,<br>lopott percek és órák,<br>eltűnt pillanat.<br><br>Mindent ami szép volt,<br>tönkretetted rég,<br>mért is küzdjek érte?<br>Úgysem értenéd!<br><br>Azt mondod szerettél?<br>Hazug szavak!<br>Eltapostál mindent,<br>hol virág fakadt.<br><br>tagadtad merre jársz<br>s észre sem veszed,<br>csalárd ,hazug szavad<br>szívem tépi meg.<br><br>Nem sírok már többé,<br>könnyem elfogyott,<br>kinek lelke fáj<br>szíve is halott.<br>

<br><br> Merre vagy?Óh !Annyira hiányzol<br> mint hűs fáknak a könnyű nyári zápor<br> mondd,merre vagy?<br><br> Kereslek,és felkutatlak bárhol<br> az őszi esték hűvös alkonyából<br> hallom hangodat.<br><br> Kutatlak!S a sápadt esti fényben<br> a levetkőzött őszi fák tövében<br> szinte láttalak.<br><br> Vártalak a néma,csupasz fák közt,<br> a mély álomba zuhant almafák közt<br> súgd meg.,merre vagy?<br><br> Eltűntél!Hiába hívlak,<br> de neved szívembe írtam..<br> Mondd?merre vagy?<br><br>

Ez a versem kicsit más, mint a többi,<br>erről az emberről is lehet mit írni.<br>Már hajnal ötkor felkel,<br>kicsit még álmos,de kit érdekel.<br><br>El is indul a munkába elég kábán,<br>néznek is rá az emberek furán.<br>Beér a munkahelyre,köszön halkan.<br>Éjszakás társa épp hogy meghallja.<br><br>Átveszi az osztályt,és a betegeket,<br>Látott ő már ilyet,nem egyet,de rengeteget. <br>Eteti,itatja,ápolja az elesetteket,<br>dolgozik is nem is keveset.<br><br>Az emberek őt nagyon szeretik,<br>A fáradtságot ő nem is ismeri.<br>Lassan letelik a műszakja,<br>de a munkát otthon se hagyja abba.<br><br>Lassan lépeget az utcán,<br>Kérdezik is a szomszédok:Ki is ez a lány?<br>Ő is csak egy ember,mint más.<br>Ha ő ápol,nem érhet csalódás.<br><br>Otthon is keményen tevékenykedik,<br>hogy hogy bírja,mások nem is érték.<br>És hogy miért lettem én is ápolónő?<br>Talán mert kemény lelkemnek ez ad erőt.

Hogy ki az én barátom?<br>Úgy érzem,hogy neked elmondhatom.<br>Hűséges,okos,bátor.<br>A házunk udvarán ő az Úr.<br>Négylábú,okos,és harcos,<br>és,ha haragszom rá,akkor sem mardos.<br>A cicámat mindig megkergeti,<br>de hát ő a nagyobb,így hát megteheti.<br>A gyerekeket szereti,védelmezi,<br>így lehet hát őt jellemezni.<br>Ha hazamegyek már vár reám,<br>igazán büszke lehetsz te is rá.<br>Ha jön a postás,akkor nagyon ugat,<br>a levélhordó így hamar megtalálja a kiutat.<br>Hűséges társam marad mindig Bodri,<br>de hogy meddig él,azt sajna nem lehet tudni.

Gondolataid és terved<br>meg sem tudod számolni,<br>nem is tudod, hogy melyiket<br>kell valóra váltani.<br><br>Feladatod, mint a tenger,<br>oly rengeteg a dolgod,<br>fabatkát sem ér az egész,<br>ha meg nem valósítod.<br><br>Szándék cselekedet nélkül<br>soha nem elegendő,<br>tetteidre szükség van,<br>ez életedben sorsdöntő!<br><br>Szüld meg gondolataidat,<br>minél előbb cselekedj,<br>nem válik valóra terved,<br>ha soha nem cselekedsz!<br><br>Ne késlekedj, fogj már hozzá,<br>hisz Te vagy a Teremtő,<br>Istened fogja a kezed,<br>ad hozzá elég erőt!