Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a háborús világhelyzet… <br> <br>(leoninus trió) <br>A szomszédban háború árnyéka, égboltot felhő nélkül is kiszorítja! <br>Igy a nagy ’vezetők’ nem látnak jól, kintről nézik milyen disznó-trágyás ezen akol… <br>Ágyúdörgés nem hallik Atlanti óceánig… itt így folytatják sokak haláláig... <br>A háború kimenetele lóg, mint Démoszthenész kardja, honfi ezt nem akarja... <br>Nem tudhatjuk Föld és a lét túléli-e… de azt tudjuk a kilátás éj-fekete… <br> <br>(septolet trió) <br>Árnyat <br>Szövő, <br>Szárnyat <br>Törő, <br>Ködös jövő… <br> <br>Háború vetít fekete árnyékot, <br>Elvakultság űz sötét játékot. <br>* <br> <br>Látjuk és halljuk, röpködnek hazugságok, kihaltak a békeszerető társaságok? <br>A sok halottal fogy a fiatal nemzedék, kik lesznek az állampolgárok, az emlék? <br>A gazdagok csak tovább gazdagodnak és elveszik milyük van a páriáknak… <br>Nem kell nekik semmi érték, csak az új milliók bezsebelése a végső érték! <br>Jobb a jelen gonoszt tűrni, mint egy új mellett tüntetni, ahhoz sokat kellene inni? <br> <br>Gonoszság <br>Folyik - <br>Lakosság <br>Fuldoklik, <br>Érték megkopik. <br> <br>Csak haszonban fontos a számadat… <br>Emberélet csupán húscafat. <br>* <br> <br>Van, ahol a kordé a szamarat megkerüli… Kell nekünk ilyen kordé? Kikerülni! <br>Jelen problémába aknahang… vak-asszony visszanéz… Kitalálni mit gondol, nem nehéz. <br>A vak ló is -jobb híján- csak előre megy és a falnak, mi betonkemény és nekimegy… <br>A döglött lóról végül majd le kell szállni, ne intézzük el, hogy nekünk kell elmálni! <br>Gazdag hol lakik nem várható telitalálat, mert sok pénzük van, ott nem lesz találat? <br> <br>Értékrendben <br>Zavar – <br>Közéletben <br>Hamar <br>Port kavar. <br> <br>Dúsgazdag, pénzébe markol – <br>Házára így bomba nem landol? <br> <br>Vecsés, 2023. június 22. – Pápa, 2023. június 28. Kustra Ferenc József- íródott; leoninusban, a világ, az emberiség jelen -élő- háborús-történelmi helyzetéről. Végveszély van! A septolet trió szerző-, és poétatársam, Nagyné Vida Renáta munkája. <br>

A behívattak: a már olyan régen a fronton ott vesztek utódjai… <br> <br> (alloiostrofikus versforma) <br>Hadvezérről? Nem zengek én egy ölös ilyenről… <br>Háború szervezőjéről? Sohase egy ilyenről! <br>Kinek a nevét örökre az ölés tartja a magasba… <br>Kinek a neve már alapba is lángol a jó magasba… <br> <br>Én csak az helyes hétköznapi emberről… zengek. <br>Hogy az ők képviselői, ha jót-szépet zengnek. <br>Én az egyszerű bevonuló emberről zengek <br>Mert én megtudtam, máris kapott behívót… rengek! <br> <br>Ki volt készíve neki nehézgéppuska, miből harci lónak egy elég vala… <br>Á… nem kellett cipelni, de ha az ellen ekkora csulónak ment neki… vala. <br>Kit meg volt… az első napon egy bomba majd’ eltalálta, örült, hogy van egy lába. <br>Másnap műtét, sok havi kezelés, fél évig haza sem mehetett, volt sorsába. <br> <br>Végül hazavitték, ahol bombánál biz' nagyobb meglepetés várta. <br>Közben már az özvegye más felesége, más a gyerekei apja. <br> <br>Igy biz’ fejre állt a világ, ez meg, meg sem rettent, mert ez az itthoni csatatér… <br>A katona meghalt bánatában és fájdalmában… talán fent… a végtelen tér. <br> <br>(senrjon trió) <br>Már senki nem emlékez, <br>Lett ő ismeretlen katona. <br>Még él családja? <br> <br>Nem emlékszünk gyerekre <br>Meg nem a férjezett özvegyre… <br>Kicsik felnőttek? <br> <br>Fonton még hány ilyen lett? <br>Holtra lőve vajh' min kesergett? <br>Háborús héják! <br> <br>Vecsés, 2016. 09. 01. Kustra Ferenc József – Európa pont hevesen készül egy ilyen háborúra s ez ellen írtam.! <br>

Avagy a régi emlékkönyved még megvan? <br> <br>(3 soros zárttükrös csokor) <br>Kár lenne a jövőt nagy plakátokon kitenni, <br>Az múlt sorscsapásra nem lehet fölkészülni… <br>Kár lenne a jövőt nagy plakátokon kitenni- <br> <br>(HIQ csokor) <br>A múlt már <br>Semmit nem játszik! <br>Csak emlék. <br>* <br> <br>A régi emlékek, lehet, hogy már nem is valósak, <br>De érzem, bennem meg ök, mint tudók, kardoznak… <br>A régi emlékek, lehet, hogy már nem is valósak. <br> <br>Bennem van <br>Múlt, de valósak? <br>Csak emlék. <br>* <br> <br>Sorsom nem mindenbe… beleszólt! Valósan ő irányított, <br>Néha hittem, mily’ szép a világ… valóságban irányított… <br>Sorsom nem mindenbe beleszólt! Valósan ő irányított. <br> <br>Emlékkönyv? <br>Én fiú vagyok! <br>Csak emlék. <br> <br>* <br>Mindegy mi van, az új út kezdi magát a mennyekbe, <br>Közben a halált nem tudjuk földolgozni az életbe… <br>Mindegy mi van, az új út kezdi magát a mennyekbe. <br> <br>Sors könyve? <br>Soha nem láttam. <br>Csak emlék. <br> <br>* <br>Jó vagy tragikus volt az élet, épp’ azt kellett átélnem, <br>Lehet, hogy közben a volt jót magamnak mesélgettem… <br>Jó vagy tragikus volt az élet, épp’ azt kellett átélnem. <br> <br>Élet majd <br>Mindent lekezel… <br>Csak emlék… <br> <br>Vecsés, 2025. március 17. - Kustra Ferenc József – önéletrajzi írás. <br>

(Senrjon) <br>Jelen nincs fizikális <br>Akadályoztatása okán… <br>Tudomást venni! <br>* <br> <br>(Bokorrímes csokor) <br>Aki a múltjában véglegesen elmerült, csak azt fürkészi, <br>Az azt mutatja, hogy jövőben nem hisz, azt nincs kedve fürkészni. <br>Nem kívánhat jobb jövőt, aki nem hisz benne, <br>Kinek a jelene és múltja, nem istene... <br> <br>Láttad-e már az éjben, hogy a sok sötét szín veled csak játszik? <br>Azt meg tán’ tudod-e, hogy ez a kavalkád, veled csalókázik? <br>A jövő színeit várod? Eljön! Veled majd, ő is cicázik. <br> <br>Kinek szép a múltja, jelene meg csodaszép, <br>Boldog lehet, mert ahol tartalmas, odalép. <br>Várhatja a szabad életet és a jobb jövőt, <br>Békét, szeretetet ígér igazit, működőt. <br> <br>Lásd meg másokban és mindenben szépet, jót! <br>Várd és hagyd kivirágozni az új bimbót! <br> <br>Ha meglátod a másokban rejlő jót, <br>S hagyod virágozni a gyenge bimbót, <br>Holnaptól gyönyörködhetsz a szépségében, <br>Kedvedre élhetsz, áldás bölcsességében. <br>* <br> <br>(senrjon) <br>Jövő majd lesz hosszabban? <br>Múlt van: időtlen idő óta… <br>Tudomást venni! <br> <br>Vecsés, 2016. november 1. – Kustra Ferenc József <br>

Hétköznapi pszichológia… <br> <br>(Szakversszakban) <br>Az ember nagyon furcsa faj, eredendően a lelkéből, <br>Könnyen, gyorsan és tartósan haragszik egyfolytában. <br>Van, hogy haragszik akkor is, ha kifogyott lehetőségből <br>Mert <br>Könnyebb haragban élni, mint hinni megbocsátásban. <br> <br>Harag sokszor hibás magatartás, oly' nagyon... élet hévből. <br> <br>Vecsés, 2018. november 6. – Kustra Ferenc József <br>