Meditációm… <br> <br>Innen a völgyből csak nézem a kopottas, de büszke bérceket, <br>Ők testesítik meg úriasságot, sőt lehet, hogy életet… <br>Bízok, hogy bennem nem testesítenek hamis képzetet, <br>Hogy fölfelé nézve, magamévá teszem a méretet... <br> <br>Dalolgatok, remélem, ez felszáll az oromra, <br>Ott meg a sok hangjegy tán' letelepszik halomba. <br>Lehet, hogy én vagyok környék egyetlen vakondja? <br>* <br>Száll a dalom, mint egy <br>Pillangó a nagy légtérben. <br>Töltse kis teret… vágy! <br>* <br>Domboldal lankája, <br>Ellenmondása oromnak. <br>Bár az, még nem kopott. <br>* <br>Lankán egy nagy, hízott birkanyáj legelész, <br>Érdekes, a sok birka, mind fölfelé néz… <br>A fű friss, dús, állat így, nem is csenevész. <br> <br>Alig látszik, de kopár bérceken sasok is laknak, <br>Vadásznak, mert ők is örülnek egy húsos falatnak. <br>Terjesztett szárnyakkal, távolságokat learatnak. <br> <br>Gondolok sok mindenre, jól fölkorbácsolt a képzelet, <br>Próbálok valamit összeilleszteni, jó mivé lett? <br>Az országom, mit most sírva látok, ennyire kevés lett? <br> <br>Közben csak esik rám és a birkákkal együtt ázok, <br>A vizes hajam alatt érzem, hogy reszketve fázok. <br>Ha ez így megy tovább, megérem, hogy lassan szétmállok? <br> <br>A légteret márpedig kitölti a büszke orom, <br>Csak én vagyok hazám prófétája, esős falakon? <br>A légteret márpedig kitölti a büszke orom. <br>* <br>Egy <br>Haza <br>Polgára <br>Vagyunk. Nézz föl! <br>Itt kell halnod is… <br>* <br>Tegyünk és imádkozzunk együtt, ha nagy bússág elgyötör! <br>Magától semmi nem lesz jobb! Mutatja az égi tükör… <br> <br>Vecsés, 2018. január 28. – Kustra Ferenc József <br>

Edz, fuss a hegyre<br>Majd lekerget a medve?<br>Igazi edzés.<br><br>Edz, fuss a hegyre?<br>Le a szúnyogos völgybe.<br>Sok finom csípés.<br><br>Edz, fuss a hegyre<br>Kergesd a hegy sasait?<br>Menj, lefelé most!<br><br>Vecsés, 2025. október 2. ? Kustra Ferenc József - írtam: senrjú trióban, fél haiku láncban?<br>

Rút ez a világ, <br>Sőt, talán mocskos. <br>Sötét van, nincs világ, <br>Este van, borongós. <br>Gazdagoknál... hazugság és pénz dominál, <br>Becsület a vakvilágba kiabálós. <br> <br>Vecsés, 2002. október 8. – Kustra Ferenc József <br>

Szerelmi vágyódás… <br> <br>Hangsúlyos emlékek, kissé félénkek, <br>De, vágyok rád, gyertek elő emlékek! <br>Egyszer már ölelhettelek, ezt kéne tökéletesítenem, <br>Feledni ölelésedet nem tudom, ez nekem biz' nem tisztem… <br> <br>(anaforás, belső rímes, önrímes) <br>Vágyok a közeledbe, mert így bizony, milyen ez az élet? <br>Vágyok a közeledbe, hátha jutna még egy boldog élet? <br> <br>(Bokorrímes) <br>Múlt elő híva, rád zúdítottam minden szeretetemet, <br>Időlovag vagyok, hozzád vágtattam borzoltam génemet… <br>Érezted milyen finom volt? Ölelkeztünk, adtam szerelmet. <br> <br>Vecsés, 2020. szeptember 16. – Kustra Ferenc József <br>

Itt az idő, lassan elfogyva, délibáb-semmivé leszek, <br>Pedig én igyekeztem ó, tested segítsen, rajtad legyek… <br>De, Te megint nem vagy kéz-közelben, <br>Nem vagy ölelés-vetélkedésben… <br>Szívem pedig hevült, csókodra szomjas, <br>De, nem vagy itt, pedig lelkem… jer, nógass. <br> <br>(Senrjú) <br>Mi legyen ebbe <br>A cudaros helyzetbe? <br>Ez már őrület. <br>* <br>Nagyon is vágylak, <br>Jó lenne rajtad lenni. <br>Nagyon szeretném. <br>* <br>Sors mért ellenség, <br>Mért’ hitszegő az élet? <br>Jót nem érem meg? <br>* <br> <br>(Septolet) <br>Vágylak, <br>Imádlak, <br>Élveznélek, <br>Kényeztetnélek. <br> <br>Élet, miért genyó, <br>Nem jó a jó? <br>Minden tárgytalanul porhanyó? <br>* <br> <br>Gyere, örvendeztess, lény az enyém, <br>Boldogságot kérlek, ültesd belém. <br>Téged beterít ‘ne életzeném. <br> <br>Vecsés, 2019. október 26. –Kustra Ferenc József– írtam: erotikus jellegű esdésben… <br>