Minden éjjel rémálmok gyötörnek engem,<br>otthon vagyok drága szüleimmel. <br>Kik már nem élnek mégsem engednek el, <br>feltámasztani már nem tudlak titeket. <br><br>Sírva ébredek minden reggel, <br>lelkem kínozzák a fájó emlékek. <br>Látom magamat családi körben a szülői házban,<br>szeretteim mellett nagy boldogságban.<br><br>Édesanyám mosolyogva ràm tekint <br>sok szeretettel, <br>Édesapám karjába kap s felemel. <br>Ölelő karjaiban sírva fakadva belé kapaszkodom,<br>s kiadom szívemből s lelkemből bús bánatom.<br><br>Szeretnék még egyszer,<br>családommal együtt lenni,<br>amit sajnos nem lehet, mert mind a ketten,<br>egymás mellett a sírba fekszenek.

Szerelem szerelem ezer rejtelem, <br>meleg kezem, kezedbe helyezem. <br>Szeretem szemedet epekedve,<br>kedvelj engem kedvesem szeretet teljesen.<br><br>Szeress engem, egyetlen szerelmem, <br>szerelmed elepedve hevesen szeretem. <br>Leszek veled egybe kelve,<br>veled tervezem epekedve sejtelmes lelkem.<br><br>Szerelmed lelkem eledele, lelkem kenyere,<br>eledel, mely testemben meg elevenedve,<br>lesz meg szentelve kedvesem.<br><br>Egyre szebb leszek melletted,<br>mert velem lehetsz kedvesem.<br>Szerelmedbe feledkezve<br>testem csendje felpezseg.

Szomorú a reggel könnyes a szemem,<br>megbántottál, megtapostad a szívemet.<br>Éjszaka az arcom a párnámba fúrtam,<br>tőrt döftél szívembe újra és újra.<br><br>Pedig szeretlek, de neked ez játék csak,<br>az érzéseimmel mihez kezdjek most hol vagy?<br>Össze törted az álmaim, melyek rólad szóltak,<br>megcsaltál a földbe tiportál újra és újra.<br><br>Álmatlanul hánykolódtam egész éjjel,<br>sírva aludtam el, rémálmok gyötörtek.<br>Egyedül vagyok szétszaggat a fájdalom,<br>miért tetted ezt velem magam.sem tudom.<br> <br>Mit ér az én szívem ha téged szeret,<br>mit ér a szerelem, ha engem nem szeretsz.<br>Fáj, úgy fáj a szívem mint még soha,<br>vérzik a tőrtől amit beledöftél éjszaka.<br><br>Szívem kettétört, megrepedt, <br>apró szilánkok,vagdossák meggyötört lelkemet. <br>Bánat mardossa lelkemet csak sírok és sírok,<br>mert az érzéseimet semmibe vetted most.<br><br>Mint mindig a hibákat keresed, hogy megcsalj,<br>büntetlenül és érzések nélkül játszhass.<br>Szeretsz? Mondod, ez szerelem néked?<br>Megbántod azt aki az életét adná érted?<br><br>Tegnap még ott öleltelek, csókoltalak,<br>ma már csak a könnyeim potyognak.<br>Vérzik a szívem és megkeseredett,<br>mi ez, ez Neked a szerelem?<br><br>Mit kezdek most össze tört szívemmel?<br>Mihez kezdjek most az érzéseimmel?<br>Magam sem tudom mi lesz holnap,<br>egyedül vagyok magányomban.<br><br>Szívem tele van sebekkel, hegekkel,<br>szűnni nem akaró fájdalmas szerelemmel.<br>Mit tegyek most, a szívemmel?<br>Tele van még irántad érzett szerelemmel.

Szeretem, ahogy hozzám érsz kedvesem,<br>csókolod ajkamat forrón és hevesen.<br>Szeretem, ahogy puha kezeddel simogatsz,<br>lágyan ölelsz és magadhoz húzol szorosan.<br><br>Téged látlak, gyönyörű barna szemedet,<br>ahogy rám nézel szerelmes tekinteteddel.<br>Szemedbe nézve önmagamat látom,<br>szerelmes szívem csakis érted dobog.<br><br>Szeretem, ahogy rám nézel kedvesem,<br>szemed tükréből csillog a szerelem.<br>Forró csókodtól éget a vágy, a szerelem,<br>mámoros vad éjszakák, felhevült érzelmek.<br><br>Szerelmes vagyok beléd, szívem egyetlenem,<br>lelkemmel, szívemmel téged szeretlek.<br>Amíg csak világ a világ melletted leszek,<br>és a kezedet soha nem engedem el, szeretlek.

Milyen ez a világ,<br>sehol egy baráti kézfogás.<br>Nincs érzelem, nincs szerelem,<br>csak szenvedés az egész élet.<br><br>Kihalt az emberekből a szeretet,<br>pedig csak egy ölelés kellene.<br>Nincs érzelem csak fájdalom,<br>minden üres és nincs szánalom.<br><br>Együttérzés minek az felesleges szó,<br>csak bántás és fájdalom az amit kapok.<br>Nem kell nekem szerelem,<br>hisz az csak hazugság lenne.<br><br>Ez a világ kegyetlen tele gyűlölettel,<br>ember, embernek farkasa eltaposnak egy életre.<br>Hát ne hagyd magad állj ki magadért,<br>ne hagyd, hogy ez megismétlődjék.<br><br>Soha nézz hátra csakis előre,<br>menj tovább az úton és csak magadra figyelj!<br>Menj tovább és soha ne add fel,<br>légy önmagad ha valaki szeretni fog így fogad el örökre.