Szerelmünk akadálya <br>Folyton jöszik felénk, meg belénk. <br>Vágy-gerjedelem! <br> <br>Földrengésként jön, de mi állunk, <br>Szív erősebb, mint minden gátunk. <br>* <br> <br>Szeretetünk nagy-nagy hév. <br>Sors nem egyezkedik, de kontráz. <br>Gerjedelmünk nő! <br> <br>Szívünk vadul tombol, nem pihen, <br>A sors játszik velünk, - kegyetlen. <br>* <br> <br>Egymás lelkében lenni, <br>Csuda szépség, mint réti pipacs. <br>Gerjedés győzzőn! <br> <br>Pipacsban lángoló fény vagyok, <br>Gerjedelmünk, - tiszta csillagok. <br> <br> <br>Vecsés, 2025. május 13. – Siófok, 2025. május 14. -Kustra Ferenc József- írtam -romantikus- senrjon trióban. Alá a -romantikus- tanka-szerű verset, hogy a versszak tanka-szerű legyen: szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta. <br>

Ő intézte a női lovasnapot... Lesz még ő bárónő... <br> <br>Ügetve vágtatok a lovam hátán, sokak várnak már a vártán… <br>Én vagyok, mint gróf a környék ura, igazi, nem hamis és buja. <br>Vannak itt messzebbről jött grófok és grófnők, urak, nem bábok. <br>* <br>Ügetve vágtat lován a gróf, ő a környék ura. <br>Csodálják, a tekintete súlyt hord, parancs a szava. <br>Ügetve vágtat lován a gróf, ő a környék ura. <br>** <br>Az én családom a környék tulaj-ura, gazdagságom: az ezres gulya. <br>Grófnőm meg ügyeli a kerti földeket, dolgoztatja a cselédeket. <br>Velük jó kapcsolatba van, sok a munka, de mindenki eszik naponta. <br>* <br>Az ő családja gazdagsága: eme ezres gulya. <br>Grófnő a cselédeket dolgoztatja, sok a munka. <br>Az ő családja gazdagsága: eme ezres gulya. <br>** <br>Én most megyek a női lovasnapra, de itt nem lesz ok semmilyen borúra! <br>Míg elvoltam intézőnőm volt az irányító, egyben volt az elme-világító… <br>Ő a nő-poéta társam, butaságot pusztító… versek írására lázító. <br>* <br>Én gazdasági intéző vagyok, az irányító, <br>A poéta társa lettem, az elme világító. <br>Én gazdasági intéző vagyok, az irányító. <br>** <br>Már látom várakozókat… meglátott a női főbíró… ó, sikoltozásokat! <br>Már látom poéta-társ intézőnőmet, szerzek neki bárónői címet, késztet. <br>Közeledek, nő a zsivaj-lárma, lovak várnak, tapodnak, indulunk versenynapnak… <br>* <br>Főbíró sikolt, poétám vár, látom már a lármát. <br>Bárónői címet kapok, mert késztetem... szíve tárt. <br>Főbíró sikolt, poétám vár, látom már a lármát. <br> <br>Vecsés, 2025. április 12. – Siófok, 2025. április 13. -Kustra Ferenc József- írtuk a női lovasnapokra tisztelettel. Én írtam a leoninust! Szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta: a három soros zárttükrös versszakokat. <br>

Balaton közelben… <br> <br>Fénysugárkötegek a fák lombjai közt is áttörnek, <br>Séta közben megnézgéljük, hogy sokak, midőn áttörnek… <br>Fénysugárkötegek a fák lombjai közt is áttörnek. <br> <br>Ezüstfonalak, <br>Átszővik a lombokat. <br>Mesél az erdő. <br>* <br>Sétálunk a Tihanyi-félszigeti erdősbe és fény-árnyak képződnek, <br>Hátizsákokban bőn kaja, alágyújtós, kés és kisfűrész… lángtüzeknek… <br>Sétálunk a Tihany-félszigeti kis erdősben és fény-árnyak képződnek. <br> <br>Tihanyi csendben, <br>fény és árnyjátékot űz. <br>Tűz csírázik már... <br>* <br>Déli harangszónál már élet van a tábortűzben, mert szalonnát sütünk, <br>Mindjárt kész a szali, éhesek vagyunk, flammóljuk, de nem remeg a kezünk… <br>Déli harangszónál már élet van a tábortűzben, mert szalonnát sütünk. <br> <br>Dél... harangszónál, <br>nyárson szalonna sercen. <br>Nem remeg a kéz... <br>* <br>Föntről belebámulunk a Balcsi hullámfodros, szép zöldes szemébe, <br>Ez nekünk nyugalmat ad, merthogy ránk hat, a nagy élvezeti értéke… <br>Föntről belebámulunk a Balcsi hullámfodros, szép zöldes szemébe. <br> <br>Fentről néz a szem, <br>zöld Balaton ring alatt. <br>Hat ránk, - élvezzük... <br>* <br>A napsugár kötegek délután már fordulnak, mint nap egyik mellékága, <br>A fakoronák olyanok, mint a teaszűrön átfért nap sugározása… <br>A napsugár kötegek délután már fordulnak, mint nap egyik mellékága. <br> <br>Fák közt átszűrve <br>teafény dereng lassan. <br>Idő oldódik. <br>* <br>Pazar volt ez a nap, a nagy séta, nagy ebéd, napsütés és Balcsival szemezés, <br>Még sok a séta hazafelé, meg látnivaló, de megyünk, ott is kell szemezés... <br>Pazar volt ez a nap, a nagy séta, nagy ebéd, napsütés és Balcsival szemezés. <br> <br>Napsütés, ebéd, <br>Balcsi szeme... nyugalom. <br>Még tart a séta... <br> <br>Vecsés, 2025. május 9. – Siófok, 2025. május 15. Kustra Ferenc József – írtuk: kétszerzősként. Én a 3 soros-zárttükrös csokrot. A versszakok alá a senrjú csokrot, szerző-, és poétatársam, Gránicz Éva írta. <br>

Jó vagy, megkörnyékezlek Tilda! <br>Kérlek engedd, ez lelkem vágya! <br>Ölelve csókolni, <br>Csókolva ölelni… <br>Csókkor túrnék én a hajadba! <br> <br>Kedves Ádám, te csábos lélek, <br>Versedtől majd’ elszáll az ének! <br>De ne légy oly’ hévvel, <br>Bánj velem szép szívvel. <br>Ádám, légy a fodrászom... kérlek! <br>* <br>Nem tudom hol laksz, keress engem, <br>Csinos lényed érdekel engem. <br>Ölelve csókolni, <br>Csókolva ölelni… <br>Botolj ölembe… Te vagy kellem! <br> <br>Már tudom merre keresselek, <br>Úgy áhitlak, nem eresztelek! <br>Remegve csókolni, <br>Csókolva remegni... <br>Az öledbe omolni vágyok! <br>* <br>Ha nem teszed, nem akarsz engem! <br>Láttalak… az óta élsz bennem… <br>Ölelve csókolni, <br>Csókolva ölelni… <br>Szeretnélek Tilda s Te engem? <br> <br>Ádám kedves, szavaid bátran, <br>A szívemre hullanak, lágyan. <br>Csókolni, ölelni... <br>Nem csak beszélni. <br>Oh, szeretlek, - rebegem halkan! <br> <br>Vecsés, 2025. május 2. – Siófok, 2025. május 2. -Kustra Ferenc József- írtuk: rom. LIMERIK csokorban, én a páratlanokat. Szerző-, és poéta társam Gránicz Éva írta a párosakat! <br>

Bánatos a bíbor fényes létem… <br> <br>Bíboros fény csillanás van szemközti ház ablakában <br>És visszaverődik az én ablakomba, akt ruhában… <br>Bíboros fény csillanás van szemközti ház ablakában. <br> <br>A házablakok között vándorol a már nem arany sugárkéve, <br>Csendes léptek hallatszanak, mintha a folyóson a séta vége… <br>A házablakok között vándorol a már nem arany sugárkéve. <br> <br>Ajkamon szó nem fakad, fáradt vagyok, nem is ámulok, <br>Megint az este jön velem szemben, nap végén ámulok… <br>Ajkamon szó nem fakad, fáradt vagyok, nem is ámulok. <br> <br>Hmm… jó lesz, ha befejezem a bíborosuló mai napi létemet, <br>Elegem van, már a bíbor fény sem nem vigasz… őt nem lételememet… <br>Hmm… jó lesz, ha befejezem a bíborosuló mai napi létemet. <br> <br>Vecsés, 2025. április 19. -Kustra Ferenc József- írtam: egy ’rosszabb’ napomon 3 soros zártükrösben, önéletrajzi írásként… <br>