Az emberiség nem mutat jóra változást… él a háborús világhelyzet, de, nem mert rosszabbodik.
<br>
<br>(Első rész: 2016. 03.14.)
<br>Huh! Micsoda emberhalmazban élünk,
<br>Vannak itt mindenféle népek vélünk…
<br>Itt semmi sem függ attól, mi mit kérünk.
<br>
<br>A földön elterjedtek a népek,
<br>Akik se nem jók, kik se nem szépek…
<br>
<br>Ugribugri majm',
<br>Berakja a lábait.
<br>Ő, az ész osztó.
<br>
<br>Diktátor hajlam,
<br>Sokaknak a sajátja.
<br>Sárba tiporni.
<br>
<br>Nemcsak hatalom
<br>Kell neki. Észt terjeszti…
<br>Azonos népek?
<br>
<br>A gondatlanság
<br>Uralkodó eszme lett.
<br>Óh, tudatlanság…
<br>
<br>Tarol a szeretethiány mindenfelé,
<br>Csak az önzés, amiben örömét lelé…
<br>Erővel elintézés mód… ezt terjeszté'…
<br>
<br>Megoldás nem látszik, tán’ csak bujkál,
<br>Emberi faj csak egymásba vájkál…
<br>De, ha majd ember a Marson mászkál…
<br>
<br>Úgy tűnik, hogy éppen veszélyes vulkán van kitörőbe,
<br>Párhuzamosan egy cunami hullámzik kikötőbe…
<br>Eljő idő, hogy emberiség elmegy a feledőbe…
<br>***
<br>
<br>(Második rész: 2024. 08. 15.)
<br>Ó, emberiség
<br>Látom, nem lesztek jobbak!
<br>Krokodil… jobbak…
<br>
<br>Mit írtam
<br>Idő helytálló!
<br>Valóság!
<br>
<br>Emberek!
<br>Javíthatatlan!
<br>Milyen lesz?
<br>
<br>Fanyalgók!
<br>Mily’ viselkedés?
<br>Mi vón’ jobb?
<br>
<br>Diktátori hajlam megerősödött,
<br>Uralkodó eszmeként csak előzött.
<br>
<br>Ezeknek a butaság is kell, mert ezzel érnek célt el…
<br>Kettős beszéd? Rosszindulat alapja, mind ennek foglya.
<br>Szeretet nincs, ennek hiánya… beleestek ebbe a hibába.
<br>Tudatlanság csak fokozódik, emberiség ezen hánykolódik.
<br>
<br>Közben már folyik az Ukrán háború, szétterjedt a gyilkos ború…
<br>Vannak államok, kik ezen nyerészkednek, meghajoltak végzetnek.
<br>Önzés és pénz gyűjtés, smucigság erővel, ne legyen harc mennykővel.
<br>
<br>Ukrajnát meghülyítettek, az emberek „életét” így megszüntették.
<br>Férfiember nem mehet utcára, „elfogják”, viszik, front egy ugrásra!
<br>
<br>A megoldás a vak ló?
<br>Mi hiányzik, mi egy látó ló!
<br>Ima békéért!
<br>
<br>Emberek! Túl kell éni!
<br>Békességet kell teremteni!
<br>Ima békéért!
<br>
<br>
<br>Gazdag otthon gazdagodj!
<br>Embertömegeken uralkodsz…
<br>Ima békéért!
<br>
<br>Vecsés, 2024. augusztus 15. -Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában 2 részben, de látni, hogy a helyzet nemcsak ugyanaz maradt… atomháborúsra-súlyosabbra megváltozott!
<br>
Filozofikusan keresem a választ… de akkor mit?
<br>
<br>Jelzem, tudom, hogy valahogy élem a csendem.
<br>Jelzem, tudom, kezdem élni hevesen… csendem.
<br>
<br>Nem is zizeg a csendem…
<br>Nem is zörög a csendem…
<br>Nem is hörög a csendem…
<br>Nem is röfög a csendem…
<br>Nem is dünnyög a csendem…
<br>Nem is hüppög a csendem…
<br>Nem is nyivákol a csendem…
<br>Nem is rikácsol a csendem…
<br>Nem is duruzsol a csendem…
<br>Nem is mormogol a csendem.
<br>Nem is dübörög a csendem…
<br>Nem is mennydörög a csendem…
<br>
<br>Nem zötykölőg a csendem.
<br>Nem lődörög a csendem.
<br>Nem ücsörög a csendem
<br>Nem sündörög a csendem.
<br>Nem csatangol a csendem.
<br>Nem barangol a csendem.
<br>Nem leblokkol a csendem.
<br>Nem bekrakkol a csendem.
<br>Nem lubickol a csendem.
<br>Nem bóbiskol a csendem.
<br>
<br>Nem randizik a csendem.
<br>Nem partizik a csendem.
<br>Nem behatol a csendem.
<br>Nem kamatyol a csendem.
<br>Nem kufircol a csendem.
<br>Nem ficánkol a csendem.
<br>Nem befarol a csendem.
<br>Nem rostokol a csendem.
<br>
<br>Nem harácsol a csendem.
<br>Nem kárpótol a csendem
<br>Nem sumákol a csendem.
<br>Nem istápol a csendem.
<br>
<br>Nem háromszög a csendem.
<br>Nem járomszög a csendem.
<br>
<br>Minek is van csendem? Ha ily’ mint a leírtak szerint, lehet, hogy nem is szenvedhetem?
<br>Lehetetlen-e csendem? Ha ily, mint a leírtak, vele a hátra lévőt élhetem?
<br>Mégis én élvezem csendem! Ha ily', mint a leírtak, tartom vele együttélésem!
<br>
<br>
<br>Vecsés, 2024. szeptember 29. -Kustra Ferenc József- írtam: mint kutatómunkát a csendem filozófiájáról, önéletrajzi írásként.
<br>
Ha az életre azt mondjuk az olyan, mint egy hegedű
<br>A szakadt hegedűhúron folyik le a lélek leve,
<br>Itt bíz' már talán nem is segít hegedűvonó heve.
<br>Még az kiderülhet, a lélek leve nem csábos nedű.
<br>
<br>A hegedűhúrt, összecsomózni bizony bár nem lehet…
<br>Élet megy tovább, vonó nélkül vegyünk mély lélegzetet…
<br>
<br>Vecsés, 2014. április 26. – Kustra Ferenc József
<br>
(bokorrímes csokor)
<br>Lenyugvó nap aranyfelhőjében
<br>Megfürödhetsz fényes dicsőségben,
<br>A szűrt valóság papíron pihen,
<br>Ölelnélek magamhoz szelíden…
<br>
<br>(leoninus csokor)
<br>Nap melegében, tűző fényében, közeledik sötét este vaksötétjében.
<br>Föltámad a szél is, ami dühöng is, idefújja mindösszes vaksötétet is.
<br>Hogy villámlás ne zavarja vaksötétet, csak dörög, kényszerítve fellegeket!
<br>
<br>Az öregedő tücsök esteli szólamot játszik,
<br>Aztán meg van virág, ami igy este tátikázik…
<br>Az éber bagoly új elemet tesz a szeme mögé,
<br>Hogy lássa a vacsoráját, teszi csőr-felek közé.
<br>
<br>Szél kitép kisebb fácskákat, távoli égzengés zavaró… nem tud elfújni gyertyákat.
<br>Eső nagyon esik és a viharban vízszintesen repül… minden vizes, kegyetlenül.
<br>Elkezdődik ágak recsegése, az orkán el röpíti ezeket a… messzeségbe.
<br>
<br>Az énekesmadarak félnek, elbújnak kicsikéikkel
<br>A fészek mélyébe. A szárnyukkal látják el védelemmel.
<br>Közben biztos az ördög lépett patás lábbal ki a színre,
<br>Megjött villámlás, vihar meg megy… Így már nem kell lépni vízbe...
<br>
<br>Vecsés, 2024. június 14. Kustra Ferenc József- íródott bokorrímes és leoninus csokorban…
<br>
Hmm… ez a világ úgy van berendezve, hogy minden múlandó,
<br>Hmm… még talán az ott fénylő csillag is, mi egyelőre lobogó…
<br>Hmm… ez a világ úgy van berendezve, hogy minden múlandó.
<br>
<br>Minden veszendő ezen a hétköznapi tájon,
<br>De hangoztatjuk egy nem… örökön fájón…
<br>Minden veszendő ezen a hétköznapi tájon.
<br>
<br>Mert, ha igaz lenne, hogy a szeretet örök, nem volna háború, az ellenségeskedés örök.
<br>Mert, ha igaz lenne, hogy az ember fő oszlopa a boldogság, nem lenne örökös a harca.
<br>Mert minden múlandó ezen a világon, közben meg az enyészet az úr a boldogságon.
<br>Mert sokan állitják a szeretet az örök, végtelen pusztaságon, közben meg ott minden örök.
<br>Mert most is háború van és romba dől a világa, mégis van ki hirdeti, ez a szeretet világa.
<br>Mert azt is mondják, hogy új élet terem a pusztaságon, s aranymag nő elszárad virágon.
<br>
<br>Minden mulandó ezen
<br>A világon, szem is lezárul...
<br>Szeretet fényben.
<br>
<br>Ha végtelen setét lesz,
<br>Pusztán boldogság, tovább ragyog…
<br>Szeretet fényben.
<br>
<br>Minden múlik világban,
<br>De talán szeretet velem lesz…
<br>Szeretet fényben.
<br>
<br>Vecsés, 2023. április 14. – Kustra Ferenc József – íródott: Madách Aladár: [1848 – 1908] azonos c. verse átirataként, alloiostrofikus versformában.
<br>