Szép dolog a képzelet, tőle bármi lehetek<br>Itt van néhány szösszenet, megosztom most veletek.<br><br><br>Egyszer régen angyal voltam, felhők között kóboroltam.<br>Édesanyát kerestem, mikor rátaláltam, megszülettem.<br>Utána meg tündér voltam, egész nap csak varázsoltam.<br>Búra, rögtön derűt hoztam, kacagással gyógyítottam.<br>Aztán királylány is voltam. Trónon ülve uralkodtam.<br>Szolgák hada óhajom leste. Mind kegyeim kereste.<br>Voltam én már vihar is. Tomboltam keményen.<br>Aztán gyenge szellő lettem, hogy tőlem senki ne féljen.<br><br><br>Egyszer kismadárka voltam, óvó néniknek daloltam.<br>Először keserves volt dalom, de később elmúlt minden bajom.<br>Ezután erő bajnok voltam, apámat esténként lebirkóztam.<br>Vicces volt szegény pára mikor legyőzve esett az ágyra.<br>Máskor meg modell voltam, anya ruháiba pózoltam.<br>És ha netán bepiszkoltam én, akkor is ártatlan voltam.<br>Néha bizony felnőtt voltam, komoly dolgokról szónokoltam.<br>Ha nem értették háborogtam, azt hiszem ilyenkor tenger voltam.<br><br><br>Egy nyáron én gomba lettem, eső nélkül növekedtem.<br>Egyik napról a másikra kerültem be az osztályba.<br>Ó itt aztán minden voltam, nagyon gyorsan váltakoztam.<br>Reggel még szuperhős voltam, zsámolyokon ugrándoztam,<br>Délutánra táncművész lettem, népzenére illegettem.<br>Voltam festő, zongorista kézműves és humorista.<br>Előfordult, hogy bűvész lettem, ceruzákat eltüntettem.<br>Olykor meg turista voltam, idegen kultúrát tanultam.<br><br><br>Néha bizony óriás vagyok, ilyenkor felnéznek rám a nagyok.<br>s mielőtt elérném az eget, anyucinak összemegyek.<br>Voltam vígan futó patak. Kanyarogtam hegyek alatt.<br>Itattam part menti bokrokat, szomjazó kis állatokat.<br>Voltam énekesnő ünnepelt sztár hatalmas primadonna.<br>Virágcsokrok százai repültek a színpadomra.<br>És most éppen színésznő vagyok, közönségnek szavalok.<br>A végén mikor tapsot kapok, ha kell, autogramot adok.<br><br><br>Szép dolog a képzelet, tőle bármi lehetek.<br>Képzelődjetek velem, maradjatok gyerekek.

Lépjünk egy világba, hol nem honol semmi dac.<br>Lépjünk egy sorsba, ami nem kiállt, mint a dal.<br>Lépjünk a csendbe, mely megnyugtat.<br>Lépjünk az életbe, mely lángra fakaszt.<br>Hozzunk egy jövőt, mely boldogságot ad.<br>Hozzunk egy döntést, mely megváltoztat.<br>Lépjünk túl mindenen, mely haragot szül.<br>Hozzunk egy jövendőt, mely szeretettel teli.<br>S lépjünk egy világba, mely örömteli.

„NE KÍVÁND A MÁSÉT!”<br>Írta: Poór Edit<br><br>„ Ne kívánd a másét!”<br>Ez az utolsó parancsolat,<br>Elköveti már a gondolat,<br>Ne kívánj semmit, ami másé!<br><br>Mozgatórugója kapzsiság,<br>Irigység és birtoklási vágy,<br>Meg kell tanulni lemondani,<br>Megelégedni, elfogadni.<br><br>Ellentét egyik erőssége,<br>Az embernek önzés törvénye,<br>Az irigy telhetetlensége,<br>Mindenben mértéktelensége.<br><br>Isteni kegyelem többet ad,<br>Mint, ahogy azt, megérdemeljük, <br>Így ne elégedetlenkedjünk,<br>Adjunk hálát, azért ami van.<br><br>Alázatra és szerénységre,<br>Megtanít elégedettségre,<br>Földi vágy elengedésére,<br>Hiábavaló törekvésre.<br><br>Kapjuk, mi sorsunkban adottság,<br>Mi nincs, az hiábavalóság,<br>Az elégedettség boldogság,<br>A szívnek, léleknek nyugodtság.<br><br>Ne fájjon, ne szomorkodjatok,<br>Ha most le is kell mondanotok,<br>Isten megadja azt majd nektek,<br>Amikor rá nem is számítotok.<br><br>Út végén a lélek haza tér,<br>Kérdezi majd értem mit tettél,<br>Az én részemre mit szereztél?<br>Csak földi javat teremtettél.<br><br>Földi javak porrá hullanak,<br>Fent táplálékul nem szolgálnak,<br>Szomjazó, éhező lesz lelked,<br>Ha nem tisztítod át jellemed.<br><br>Az Úr szellemi törvényei,<br>Ebben segít eligazodni,<br>Földi embernek megtartani,<br>Ehhez imával erőt kérni.

„NE MONDJ HAMIS TANUBIZONYSÁGOT!”<br>Írta: Poór Edit<br><br>A földi törvény is bünteti,<br>Ki hamisan vall társaira,<br>Ha jogi formát elköveti,<br>Bánja három év szabadsága.<br><br>A sátánnak sötét világban,<br>Szüksége van a hazugságra,<br>Ne derüljön fény gonoszságra,<br>Így kerülnek a hálójába.<br><br>Soha ne mondj valótlanságot,<br>Ne vidd létedbe hazugságot,<br>Mindig légy igaz és egyszerű,<br>Őszinte, egyenes jellemű.<br><br>Őrizkedjetek a pletykától,<br>Hízelkedés válfajaitól,<br>Ez mind hamis bizonyságtevés,<br>A gonosztól megkörnyékezés.<br><br>Ki, ezen törvényt be nem tartja,<br>Megébredve szellemvilágba,<br>Kiutat, majd nem találja,<br>Ő hazug labirintusába.<br><br>Ránccal tele lélekruhája,<br>Felírva összes hazugsága,<br>Itt azoknak van boldogsága,<br>Kinek ránctalan lesz ruhája.<br><br>A földre születés kegyelem,<br>Azért adatik az embernek,<br>Mert számadáskor a léleknek,<br>Hiányos igazság mérlege.<br><br>Hibát, bűnt, melyet elkövetett,<br>Vagy amit rosszul cselekedett,<br>Istentől nyílt lehetőséggel,<br>Kiigazítsa szeretettel.<br><br>Kik Isten törvényében élnek,<br>Igazsághoz hűek maradnak,<br>Csak igazságot cselekszenek,<br>Lélekben tiszták maradjanak.

„NE ÖLJ!”<br>Írta: Poór Edit<br><br>A születés Isten kegyelme,<br>Az élet az Úr ajándéka,<br>A halál bűn következménye,<br>Bukás, büntetés hozadéka.<br><br>Minden egyes nap az életben,<br>Lehetőség örökéletre,<br>Bővülhet a fogalom köre,<br>Itt tágulhat az ismerete.<br><br>Az élet ad megpróbáltatást,<br>És sokszor szolgáltat ütközést,<br>Ebből a lélek megtanulja,<br>A múlandót hogyan uralja.<br><br>„Ne ölj” ezt mondja Isten szava,<br>Az életet Ő ajándékozta,<br>Az Élet Szent, Istentől való,<br>Ám nem kell félni a haláltól.<br><br>Csak Ő nyújthat örökéletet,<br>Felcserélve múló életet,<br>Egyedüli joga a végzet,<br>Mert Ő minden lelket átvezet.<br><br>Körülötted minden viruló,<br>Az élő természet ragyogó,<br>Azért ki az élet ellen vét,<br>A teremtő Isten ellen vét.<br><br>Ne öld élet semmi formáját,<br>Hagyd, hozza maga alkotását,<br>Istennek célja van vele,<br>Ő ki készít, majd neki helyet.<br><br>Meg kell kötni szív indulatát,<br>A szemek villanó sugarát,<br>Mielőtt még az lesújtana,<br>Visszahat bűnös gondolatra.<br><br>Ami az öléshez elvezet,<br>Gőg, dac, bosszú, hiúság érzet,<br>De az Úr igazság törvénye,<br>Nem tűri, bűn, törvény sértése.<br><br>„Ki fegyvert fog, fegyver által vész el”<br>Semmi rosszat nem cselekedhet,<br>Anélkül, hogy önmaga ellen,<br>Mint emberi lélek vétkezzen.<br><br>Így hat a természet törvénye,<br>Mely nem ismer kíméletet se,<br>Az ok – okozat jut érvényre,<br>Élő, az igazság törvénye.<br><br>A lélek azon érzéseit,<br>Mely a szeretet törvényeit,<br>Nem követi, azt irtsátok ki,<br>Mert menny kapuja nem nyílik ki.