Az élet –az enyém- hegyormok halmazából áll, <br>A következő mindig föntről jól szól rám… másszál! <br>Az élet –az enyém- hegyormok halmazából áll. <br>* <br> <br>(Septolet) <br>Állandó életnyűgök <br>Dadogva gügyögők, <br>Érdeklődők… <br> <br>Magas hegyormok, <br>Oldalában ott lakók… <br>Boldog maradok? <br>Reményem vagyok? <br>* <br> <br>(Senrjon) <br>Távoli határokon, <br>Reményfény, szembe… be nem villant! <br>Kanyarban nézni? <br>* <br> <br>(Septolet) <br>Hegyormok ott állnak, <br>Nem bénáznak <br>Rám várnak… <br>Engem akarnak? <br> <br>Szólnak: másszál, <br>Ne tétovázzál, <br>Vágyódjál… <br> <br>Vecsés, 2020. november 21. – Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus vers formában, önéletrajzi írásként! <br>

Hétköznapi pszichológia <br> <br>{Septolet} <br>Lélek, <br>Érzelem, <br>Nem félek, <br>Nem félem… <br> <br>Lelkem kitárom, <br>Nézek körül ködben, nem bánom… <br>Vágyom… <br>* <br> <br>{Keresztrím} <br>Az emberi lélek épp' olyan, hogy nem árt neki, <br>Ha néhanapján, de kissé meghunyászkodik. <br>Olyankor jó, ha keresi a fényt távol, messzi… <br>Mert bebetonozódott, ködben nem látszódik. <br>* <br> <br>{Kínai versforma; "Shiliuziling" Szótagszám=1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa- (x=szabad)} <br>Ám <br>Én lelkemben az énem… <br>Sorsom üt! <br>Jobb lesz? Nem félem… <br> <br>Vecsés, 2019. április 3. – Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként. <br>

A tavasz… <br> <br>Itt van biz’ tavasz már. <br> <br>Mi egy új életszakasz, <br>Így derű felé haladsz. <br>Itt van már a tavasz. <br> <br>Élvezhetjük a jó időt, <br>A kellemes langy levegőt. <br> <br>Itt van várt tavasz már. <br> <br>Jó kiszabadulni lakásból, <br>Meg kell szabadulni… kabáttól. <br> <br>Vecsés, 2019. március 28. – Kustra Ferenc József – 9 soros versforma. <br>

Viaszban a gyertyabél csonkig ég, <br>Horizont egybeolvad; Föld és Ég. <br>Gyertya, amíg ég, fényt ad és kormol, <br>Sorsom meg bíz’ csak kormol és karmol. <br> <br>Viaszt megolvasztja tűz melege. <br>Elég lassan, a fényt adó bele. <br>Alig van viasz, mi belet tartsa, <br>Már látszik, hogy lekonyul a lángja. <br> <br>Elillan a fény, már nem vet árnyat, <br>Élet letarolja a nagy fákat. <br>Gyertyaláng már leég, nem világít, <br>Nem is látni így az erdő fáit. <br> <br>Budapest, 2000. április 10. – Kustra Ferenc József <br>

Meditáció pszichés alapokon… <br> <br>Az életében, mindenkinek vannak bizony kis-dolgai, <br>De keveseknek adatik meg, hogy legyenek nagy-dolgai… <br>Kis-dolog-e, ha a vízből pára, majd nagy felhő lesz? <br>Nagy-dolog-e, ha a felhő vízcseppekként, eső lesz? <br> <br>Kis-dolog-e akaratlanul, de valakit megölni? <br>Nagy-dolog-e háborúban sok embert csak úgy lelőni? <br>Kis-dolog-e az embertömegek felett uralkodni? <br>Nagy-dolog-e otthon egy rabszolga-cselédet tartani? <br>Kis-dolog-e az utcán, egy ártatlan embert megverni? <br>Nagy-dolog-e ártatlan kutyakölyköt vízbe fojtani? <br> <br>Az élet, sokaknak egészen mást, keveset jelent, <br>És keveseknek jelent, élhetően nagy végtelent. <br>Van kit a saját elborult agya irányít, <br>És van, kit teljesülhetetlen álom ámít. <br> <br>Meg az emberek kb. tízévente biz' megváltoznak, <br>Persze vannak, kiknél az alapok nem másulnak. <br>Van ki töményen, a sűrűben éli életét, <br>És van, kinek a jellemzőség adja meg létét. <br> <br>Kis-dolgok-e ezek, vagy mind nagyok? <br>Kérdés, elvégezni mit akarok? <br> <br>Nincs az életre két teljesen egyforma recept, <br>Vagy beszélhetsz tájszólásba, de érted a nyelvet. <br>Ki tudja, kis-dolog neked, ami másnak nagy, <br>A légúti járvány is múlik, majd ha megfagy… <br> <br>Vecsés, 2015. július 23. – Kustra Ferenc József <br>