Van, hogy pillanat elszalad,
<br>Van, hogy örökre megmarad.
<br>Vagy hagy bennünk nyomot, vagy nem,
<br>Vagy változtat bennünk vagy sem…
<br>
<br>Vecsés, 1998. október. 28. – Kustra Ferenc József
<br>
Kutyát látok künn a parkban,
<br>Nagy apportfa pofájában.
<br>Fut, a hóban alig látszik,
<br>Gazdija meg majd’ megfázik.
<br>Eb igen jól érzi magát,
<br>Gazdija... elunta magát.
<br>Menne is már gyorsan haza,
<br>Na, de hová lett a kutya?
<br>
<br>Hóba süllyedt tárt pofával,
<br>Csak előjön apportfával.
<br>Mennek együtt hazafelé,
<br>Vár otthon a meleg málé.
<br>Kutyus is kap egy nagy csontot,
<br>Már nem fogja az apportot.
<br>Jó séta volt felüdültek,
<br>Jó melegben együtt ülnek.
<br>
<br>Budapest, 1997. február 8. – Kustra Ferenc József – ez az első művem…
<br>
Csókolózzunk nyakra-, főre,
<br>Közben megkíván a dőre.
<br>Én rendes úrinő vagyok,
<br>Akárkivel, dehogy búgok.
<br>
<br>Férfiak hiszik, egyszerű,
<br>Tán’ borúra jön a derű.
<br>Fiuk bizony, más az élet,
<br>Én hozom a döntéseket.
<br>
<br>Engem az anyám nőnek szült,
<br>S vagyok életből felkészült.
<br>Azért adott Isten eszet,
<br>Használjam férfiak felett.
<br>
<br>Rám hagyta anyám örökül,
<br>Fogyassz férfit, szeretetbűl.
<br>Csókolózni még csak lehet,
<br>Tovább az eset nem mehet.
<br>
<br>Szép vagyok és kívánatos,
<br>Jó a férfi hogyha sármos.
<br>Pár lenni azzal akarok,
<br>Akit bizony én kívánok.
<br>
<br>Ha ő kérdez, akarom-e?
<br>Én kérdezem, akarod-e?
<br>Így is, úgy is vagyok döntnök,
<br>Valahogy, de csak én döntők.
<br>
<br>Ezek után kérdezem én,
<br>Ki evez élet tengerén?
<br>Aki evez, biz’ a férfi,
<br>A nő pedig, ki vezeti.
<br>
<br>Budapest, 1997. május 26. – Kustra Ferenc József
<br>
Idő, vasfogát
<br>Már kezdi lecserélni.
<br>Jég, elvékonyul
<br>*
<br>Visszavonulót
<br>Fúj, halott arcú hideg.
<br>Melegítő szél.
<br>*
<br>Süt a nap, emeli a jókedvem,
<br>Kinézek, növekszik derültségem.
<br>Ez még nem az, nem a tavasz napja…
<br>Várom, hogy jő március idusa.
<br>*
<br>A felkelő nap
<br>Sugara zúdul miránk.
<br>Már nincsen harmat
<br>*
<br>Új fények nappal,
<br>Új vaksötétség éjjel.
<br>Új életóra.
<br>
<br>Vecsés, 1999. január 17. - Kustra Ferenc József - Versben és Európai stílusú haikuban…
<br>
A jó poén nem göcsörtös bunkó,
<br>Hanem egy finom fricska.
<br>Bízzunk benne, megérti a bunkó…
<br>Ide nem kell a bicska.
<br>
<br>Vecsés, 1998. december 22. – Kustra Ferenc József
<br>

Értékelés 

