Gyermekkori emlék közzététele…
<br>
<br>Gyermekként boldog voltam és elégedett,
<br>Életem csak később, felnőttként feneklett…
<br>Gyermekként boldog voltam és elégedett.
<br>
<br>Süss fel nap! (Nagyon eregetném a sárkányomat!)
<br>
<br>Nyolc évesen apám megtanított, kitanított krepp papírból sárkányt csinálni,
<br>A másodiknál már neki, szinte nem kellett segíteni, csak ellenőrizni.
<br>Nyolc évesen apám megtanított, kitanított krepp papírból sárkányt csinálni.
<br>
<br>Süss fel nap! (Nagyon eregetném a sárkányomat!)
<br>
<br>Nagyon hosszú spárgám volt, apám ezt adta nekem,
<br>Megtanított, spárgát adott, virágzott a lelkem…
<br>Nagyon hosszú spárgám volt, apám ezt adta nekem.
<br>
<br>Süss fel nap! (Nagyon eregetném a sárkányomat!)
<br>
<br>Sokszor futottam a nagy széllel szemben,
<br>Közben kiáltoztam: süss fel nap, nekem...
<br>Sokszor futottam a nagy széllel szemben.
<br>
<br>Süss fel nap! (Nagyon eregetném a sárkányomat!)
<br>
<br>Elregéltem nektek, gyermeki létem egy szép fénypontját,
<br>Jól át is éltem akkor, mikor még ismételtem a mondókát!
<br>Elregéltem nektek, gyermeki létem egy szép fénypontját.
<br>
<br>Süss fel nap! (Nagyon eregetném a sárkányomat!)
<br>
<br>Vecsés, 2021. május 18. – Kustra Ferenc József - íródott; 3 soros-zárttükrösben. Olvasni úgy kell, hogy az első és 2. sort egyben, majd a 2. és 3. sort egyben, így lesz meg a 2 féle látásmód gondolatisága. (Mintha egymással szemben ülve a tortának kivágnánk 1-1 szeletét. Ugyanaz, de mégsem az!)
<br>
A vakember visszanéz,
<br>De nem lát se rosszat, se szépet…
<br>Sorsrontó élet!
<br>
<br>A vakember visszanéz,
<br>Fölismeri múltja hibáit!
<br>Reménytelenség…
<br>
<br>A vakember visszanéz,
<br>Sok emléke gyorsan föltolul!
<br>Újra… nincs remény…
<br>
<br>A vakember visszanéz,
<br>Lelke, emlékekben fürdőzik.
<br>Halványult képek…
<br>
<br>A vakember visszanéz,
<br>Magában sorol… szép emléket!
<br>Újra, lélekben…
<br>
<br>A vakember visszanéz,
<br>Látja is, hogy ő fehér-botos…
<br>Sors átváltozás…
<br>
<br>Vecsés, 2021. május 30. – Kustra Ferenc József – Íródott: félhaiku-lánc szerű, anaforás senrjon csokorban, Horváth Edit Fresh: Körbezárt világom c. verse ihletésével.
<br>
Titokról filozofált a szerzőpáros…
<br>
<br>Titkok tudójának lenni nagyon felemelő
<br>Titkot kifecsegni... biz' lélek felszeletelő.
<br>Titkok tudójának lenni, becsületbeli ügy,
<br>Titkokat elmondani, szinte nem is emberügy.
<br>
<br>Más titkát őrizni
<br>Megtisztelő s felelősség.
<br>Bizalom kérdése.
<br>*
<br>
<br>Meggondolatlanul csak kifecseg, aki tücsköt-bogarat összehord,
<br>Benne bízni olyan, mint zongorán leütni... mi nagyon hamis akkord.
<br>
<br>Más titkát ki ne mond!
<br>Olyan, mint ha elárulnád.
<br>Becsüld meg bizalmát.
<br>*
<br>
<br>(sedoka)
<br>Akármekkora
<br>Akármilyen a titok,
<br>Azt biz' meg kell őrizni.
<br>
<br>Bármekkora is,
<br>A titkot, azt óvni kell.
<br>Titokőrző köteles.
<br>*
<br>
<br>Ki titkok őrzőjének áll, az kemény-fába vágja bele a fejszéjét,
<br>Ki titkok őrzőjének áll, annak éreznie kell a saját lényegét.
<br>
<br>Ne fecsegj túl sokat,
<br>Gondold meg jól mit, hol mondasz.
<br>Felelősséggel tartozol.
<br>*
<br>
<br>A titkok világában is pont úgy van, a víz nem válik vérré,
<br>Így a bizalom is gyorsan leapad, ő meg lesz... kegyvesztetté.
<br>Titok őrzőnek kész bukás, ha csak áll és néz, mint borjú az új kapura,
<br>Ha éppen ő nem érti, hogy a világ miért ilyen, miért ilyen fura.
<br>
<br>Ne játszd el bizalmát,
<br>Kibeszélve az ő titkát.
<br>Kegyvesztetté válhatsz.
<br>*
<br>
<br>Milyen titok az, ha érkezett levél fekszik az asztalon,
<br>Mit az előbb fujt be a viharos szél, a nyitott ablakon?
<br>Kell-e itt titoktartás, vagy mécses-árnyjáték a falakon?
<br>
<br>Ha napfény derül rá,
<br>A titok többé nem titok.
<br>Eljátszott bizalom
<br>*
<br>
<br>(3 soros-zárttükrős)
<br>A titok tudója, jó, ha hallgat és hangosan is hangtalan,
<br>Az a helyes, ha titkok tudójának a csendje is parttalan…
<br>A titok tudója, jó, ha hallhat és hangosan is hangtalan.
<br>
<br>A titkok dezinformációs kiadása elferdítve,
<br>Tűnhet úgy, mint a végső titokgazdák kiderült tézise...
<br>A titkok dezinformációs kiadása elferdítve.
<br>*
<br>
<br>(Bokorrím)
<br>A titoktudónak, még bizony kémekkel is meg kell küzdenie,
<br>Bár, inkább neki kell az ellenről adatokat begyűjtenie.
<br>A titok megőrzésének az őrző fejében kell eldőlnie,
<br>Minden más mellékkörülmény… neki, magában kell szervezkednie.
<br>
<br>Ha más titkát őrzöd,
<br>Mindenáron védened kell.
<br>Tudatos tettel is.
<br>*
<br>
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>Fölöttébb hasznos, ha perfekcionista a titok tudója,
<br>Ha tökéletesség kedvelő... nem lesz kiszivárogtatója…
<br>Fölöttébb hasznos, ha perfekcionista a titok tudója,
<br>
<br>Vecsés, 2018. április 20. – Szabadka, 2018. április 26. – Kustra Ferenc – a verset a sedoka -t és a 3 soros-zárttükrös -öket én írtam, a HIAQ -at szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A csokor címe:”Más titkát ki ne mond!”
<br>
Meditálás a lélekről… versben és HIAQ -ban.
<br>
<br>Akinek a lelke vára bevehetetlen,
<br>Annak a magánya kiküszöbölhetetlen…
<br>
<br>Ki nem engedi, hogy
<br>Szeressék, lelke elhervad.
<br>Magányra ítélt lesz.
<br>*
<br>Ki a létét nem érti,
<br>Az, életét, hogy éli?
<br>Először mindig értsd meg tenmagadat,
<br>Aztán propagáld eszed, önmagadat.
<br>
<br>Ismerd meg önmagad,
<br>Akkor élheted életed.
<br>Máris bizonyíthatsz.
<br>*
<br>Lélek súlyos terhe, nyomasztólag hat rád?
<br>Ez bizony, oly’ minthogy leveszed a ruhád…
<br>Lélek terhét levenni, nem is olyan egyszerű,
<br>Evidens, hogy ezt hinni, nagyon is meseszerű.
<br>Lélekfánk is ágas-bogas, de fűrészelni nem lehet,
<br>Meg kell érte küzdeni, hogy leakaszthassuk terheket.
<br>
<br>Lelked terhe nehéz.
<br>Szabaddá tenni nem könnyű.
<br>Küzdj! Vedd hát le terhét.
<br>*
<br>Meg kell dolgozni,
<br>Fel kell dolgozni
<br>A problémákat, az élethelyzeteket,
<br>Akkor talán bejárhatjátok mennyeket.
<br>csak így segíthetsz magadon.
<br>
<br>Ismerd fel az okát,
<br>Akkor könnyíthetsz lelkeden.
<br>Had szálljon az égig...
<br>*
<br>Ha a lelket eluralja egy érzése, azzal nem lehet mit kezdeni,
<br>De, dolgozni a témán, akkor küzdeni kell, lehetőséget keresni.
<br>
<br>Ha érzelemdús lesz,
<br>Ne fogd vissza, engedd útra.
<br>Adj lehetőséget.
<br>*
<br>Akinek a lelke bezárkózott a palotába,
<br>Annak lehet, hogy bele is tört már, a kulcs a zárba!
<br>A lelkünk, az a mienké, azt nekünk kell kezelni,
<br>Ez nem elhagyott ló pata, hogy tovább lehet menni…
<br>
<br>Ne zárd kalitkába,
<br>Ápold lelked! Ne hagyd cserben.
<br>Így lelsz lelki békét.
<br>
<br>*
<br>Az élet tele van kisebb-nagyobb tragédiákkal,
<br>Örökre visszavonhatatlan anomáliákkal.
<br>
<br>Vecsés, 2016. december 20. – Szabadka, 2017. október 5. – Kustra Ferenc - A verset én írtam, bele a HIAQ- kat szerző-, és poétatársam, Jurisin Szőke Margit! A HIAQ csokor címe: ,,Ápold lelked’’
<br>
Életről vizionálás…
<br>
<br>Ki törődik velem, az életnek én is csak a nagy játéka vagyok,
<br>És egyszerűen nem tudok eltűnni láthatatlannak, ha akarok.
<br>Egyedül vagyok, mint totemfa a jéghideg temetőben,
<br>Még képlékeny is lehetnék, ki igényli hideg időben?
<br>Bennem is volna a jobbítás igénye,
<br>De ez biz', senkinek nincsen az ínyére.
<br>*
<br>
<br>Egyedül vagyok,
<br>Meghalok a magányban...
<br>Lefagyott élet.
<br>
<br>Nyolc
<br>Évig
<br>Marcangolt
<br>Egyedüllét.
<br>Hittem...meghalok.
<br>
<br>Sors adta-vette szerelem...már nem ölel,
<br>A magány ismét körülölel.
<br>*
<br>
<br>Újra egyedül,
<br>Az élet, nagy ismétlő!
<br>Élet, inaktív.
<br>
<br>Bú,
<br>S bánat...
<br>Újra társ
<br>Ő, a magány.
<br>Sors kerék forog.
<br>
<br>Újrakezdés, társ...? Esély kevés. Nem talány.
<br>Gyökeret vert a magány.
<br>*
<br>
<br>Ha kezdődne a
<br>Javulás, visszarángat.
<br>Ily’ lét magánya.
<br>
<br>Csak
<br>Moccan
<br>Test és szív.
<br>Mit remélsz még?
<br>Sors, magányt ítélt.
<br>
<br>Nincs remény... testem fáradt, alig él,
<br>Egyedül nincs már cél.
<br>*
<br>
<br>A totemfa nem lehet simulékony és nem maga a védő erőd...
<br>Én is egy érző lélek vagyok a világban, de, ehhez nincsen erőd...
<br>
<br>Vecsés, 2017. szeptember 10. – Szabadka, 2017. szeptember 10. – Kustra Ferenc József – A verset és a haikukat én írtam, alá az apevákat és 10 szavasokat, szerző- és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A „vegyes” címe:”Egyedül nincs már cél”
<br>

Értékelés 

