Sebezhető vagyok, tudom.<br>Mit érzel, már írva van fent.<br>Csak mondd ki, szemem lehunyom,<br>Míg víztükröt simít a csend.<br><br>Bíztam, ahogy mindig: vakon.<br>De bennem már mást lát szemed,<br>Kinek nevét már rég tudom,<br>S hittük, hogy helyreáll a rend?<br><br>Felperzselő, konok álom,<br>Idézel csábító valcert!<br>Csukva a szemem, de látom,<br>Még víztükröt simít a csend.

A hosszú távú <br>Gondolkozás a siker <br>Legfőbb záloga. <br>* <br> <br>A részsiker is <br>Lehet oly’ nagy eredmény <br>Mi maradandó. <br>* <br> <br>A részsiker ne <br>Tegyen oly’ öntelté, <br>Hogy végül vesztesz! <br>* <br> <br>Jó hosszútávra <br>Tekintve, szerencsével, <br>Sikeres leszel. <br>* <br> <br>A siker újít <br>És feltölt, regenerál, <br>Lelket felépít. <br>* <br> <br>Sikered legyen <br>Az eredmény, mi marad. <br>Lelked, nem apad. <br>* <br> <br>Ha félelmed meg- <br>Izzaszt is, urald magad, <br>Vagy elvész siker... <br>* <br> <br>Ha a sikered <br>A fejedbe száll, véged! <br>Pénzes senki vagy. <br>* <br> <br>A sikered, ha <br>Fejedre száll, elveszel! <br>Magad számára! <br>* <br> <br>A végső siker <br>Megélése jó lesz, <br>Ha magad maradsz. <br>* <br> <br>Ha jő sikered, <br>Ne képzeld, hogy lettél... <br>Maradj embernek! <br>* <br> <br>A sikeredtől <br>Több vagy, eredményesebb, <br>De ne élj vissza... <br>* <br> <br>Sikerépítés: <br>Az alázatos munka <br>És odaadás. <br>* <br> <br>Ha sikered a <br>Boldogságod alapja, <br>Fogd, ne engedd el. <br>* <br> <br>Sikert elérni <br>Könnyebb, mint megtartani. <br>Az kemény munka. <br>* <br> <br>A döntéseid <br>Helyességét mutatja, <br>Megjött sikered. <br>* <br> <br>A siker olyan, <br>Mint kelt tészta, hagyni kell, <br>Jól megdagadni. <br>* <br> <br>A peches ember, <br>Nem lehet sikeres, mert <br>Nincs szerencséje. <br>* <br> <br>Élet rejtelme, <br>Ki lesz sikeres, ki nem. <br>Szerencsén múlik. <br>* <br> <br>Siker nélkül az <br>Élet nem szép, nem jó, rossz. <br>Evakuálódsz! <br>* <br> <br>Ki életében <br>Sikeres volt és boldog, <br>Ritka kivétel. <br> <br>Vecsés, 2013. április 28. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban. <br>

Lila szemekkel szemlélem a világot, <br>Amerre csak nézek, látok jó sok barmot. <br>Van köztük szép magyar tarka, <br>A többi meg; szürke marha. <br> <br>Van egy csomó, jól el vannak látva szarvval, <br>Döfködnek is rendesen… bár nincs is partfal. <br>Látok nem is némi birkanyájat, nagy egyedszámmal, <br>Juhász terelgeti őket –joguk van- csak szép szóval. <br> <br>Van terelő kutya is, kordában tartja őket, <br>Ott nincsenek… így nem a nagy-bundás nagymenőket. <br>Végtelen a mi Hortobágyunk, nagy és sík, <br>Ha mi jók vagyunk, miért vagyunk mi... kicsik? <br> <br>Vecsés, 2013. december 05. - Kustra Ferenc József <br>

Az utolsó unokám, ki még óvodás, cukorbeteg, <br>Ezt pedig neki sem, szülőknek, ovinak sem egyveleg. <br>* <br> <br>(Bokorrímes) <br>Három éve, amikor beíratták, akkor a vezető ezt megtagadta, <br>Mivel arra hivatkozott, hogy nincs, ki a gyermeket a szükségkor megszúrja… <br>Ez pedig oly' kirekesztés volt, hogy anyja polgármesteribe ment panaszra! <br>* <br> <br>(Senrjon) <br>Kérdést röviden, rövid <br>Telefonnal meg is oldották. <br>Ez kirekesztés. <br>* <br>Három évet lehúzott, <br>Most meg sajnálja, még maradna. <br>De már menne is… <br>* <br> <br>(10 szavas) <br>Most már kérdezgeti milyen lesz az iskola… <br>Ősszel megy oda. <br> <br>(3 soros-zártükrös) <br>Rajzolgat és próbál számolni is, mondta is, hogy már, <br>Ő tud ezerhatszázig számolni… persze, hogyne már… <br>Rajzolgat és próbál számolni is, mondta is, hogy már… <br> <br>Még a tollat nagyon sután tartja a keze, de én érzem, ennek van veleje, <br>Mert ez nem probléma, megtanulja, szinte mindenkinek ilyen az iskola eleje… <br> <br>(Senrjú) <br>Együtt várjuk az <br>Őszt… óvodáskor vége! <br>Élete halad. <br>* <br> <br>(Apeva) <br>Az <br>Ovi <br>Ott marad, <br>Hol helye van… <br>Gyereknek… isi! <br> <br>Vecsés, 2021. május 22. – Kustra Ferenc József – íródott Alloiostrofikus versformában, óvodai ballagásra. <br>

(3 soros-zárttükrös) <br>Rögvest itt van már a gyermeknap, <br>Óvodás unokámnak váltás-nap… <br>Rögvest itt van már a gyermeknap. <br> <br>Három unokám, aki elhagyta az óvodát, <br>És mindegyik örömmel belakta iskolát… <br>Három unokám, aki elhagyta az óvodát. <br>* <br>A negyedik, a Szandra, aki készül már az iskolába, <br>Az első négy foghiánnyal vicces, amikor mondja, <br>Hogy ősszel ő már nem lesz óvodás… de az iskola! <br>Emlegeti, kérdezősködik, hogy miben más az iskola? <br> <br>Mindennap megy is rendesen, délután meg mesél nekem <br>A barátairól, akikkel majd kapcsolatát hiányolja, lelkem. <br>Mint ovisnak, én még mondtam neki mondókákat, <br>De az iskolában, majd másképp éli meg a mákat. <br> <br>Oviban, még pár napig, csak játék van nekik, <br>De a szeptember vészes gyorsan közeledik. <br>Ott ő már nem csak gyerek lesz, de iskolás gyerek! <br>Szandra, ott több lesz a tanulás, kevés játék nektek… <br> <br>(10 szavas) <br>Nagyjából ez, utolsó felhőtlen gyereknapod, <br>Jó, ha váltást őszintén akarod… <br> <br>Vecsés, 2021. május 21. – Kustra Ferenc József – íródott: gyermeknapra! <br>