Játszik a széllel<br>A fényes déli nap.<br>Mondókám hallgasd,<br>Milyen szép a gyermeknap.<br><br>Májusi esőben,<br>Ázik a rét.<br>Alszik a földben a mag,<br>De kikelhet még.<br><br>Amira és Romina,<br>Lufit eresztget az égre.<br>Kis Molikát ringassák<br>Közben a bölcsőben.

Fehér havas, didergő reggelen,<br>Jéghideg szobámban a sóhajok csendesek.<br>Nimfák himnuszán elviharzott a szerelem,<br>Rútul búsul az életem, őt már soha el nem feledem.<br><br>Végtelen vágyak, eltűnt remények,<br>Fénylő csillagok ezer csodáin elégek.<br>Alvó virágok havas szirmain az enyészet,<br>Könnyeim jégbe fagyott, hószínű remények.<br><br>Könnyű köd fátylán, bíbor románcán öregszem,<br>A farkasordító hidegben még mindig szeretem.<br>A tél köntösén a nappalok boldogok,<br>Fehér színű hajnalokon rád gondolok.<br><br>Heves megye, Tarnazsadány, Hidegvég, 2020. november 17.

Zord fellegek, fehér hópelyhek.<br>Megszületett a Messiásgyermek.<br>Új élet a zöld fenyőfákban,<br>Legszebb ünnep a téli tájban.<br><br>Látod? Én is megszülettem,<br>Csillag útján rád ismertem.<br>Kezem imára kulcsolja,<br>Felnézek a fényes holdra.<br><br>Jézus szenvedésén járok,<br>Szeretetem fel-fellángol.<br>Karácsony van a tél hidegén,<br>Boldogan fázok az ünnepek idején.<br><br>Jöjj el hozzánk, kis Jézusunk,<br>Tedd fényessé szegény napunk.<br>Nincsen fenyőnk, se ajándékunk,<br>A te szereteted a táplálékunk.

Fagyos éjjel, karácsonykor,<br>Zeng az ének teliholdkor.<br>Bojtár hangja zeng a távol,<br>Jézust várja meleg jászol.<br><br>Mária nézi újszülött Fiát,<br>Fényes csillag nyomán a vének ajkán imák.<br>Templomunk termei teletömve,<br>Máriának hull a könnye.<br><br>Karácsonykor rád gondolunk,<br>A Megváltó születése ünnepén osztozkodunk.<br>Szeretetünk száll az égre,<br>Hullócsillag szállt a földre.<br><br>Tarnazsadány- Hidegvég, 2020. december 12.

Régmúlt idők, 1820<br><br>Lopott lovak száguldoznak,<br>Cigányok lovagolnak.<br>Zúg a szél, vihar tombol<br>A nagy pusztákon teliholdkor.<br><br>Szellemként suhannak az éjszakában,<br>Sötét árnyak a félelmetes láthatárban.<br>Elém tárulnak a képek álmaim során,<br>A fehér tájban sóhajtozik a nyár.<br><br>A félelmet legyőzve tábortüzek égnek,<br>A nagy tűznél táncot lejtenek a szüzek.<br>Majd a cigány Nap perzsel végig a tájon,<br>Karaván hosszú sora a délibábon.<br><br>Gyökeret vert koporsóink az évek múltján,<br>Világ szívén vándoroltunk gyémánt útján.<br>Szél söpri végig álmaim határait,<br>Izzó lávák mélyén rejti el misztikus románcait.<br><br>Tarnazsadány-Hidegvég