Öreg a Hold, de köröz,
<br>A Föld körül megmérköz
<br>A gravitációval,
<br>Mint a köldökzsinórral.
<br>
<br>Van nekije oly' sok arca,
<br>Középkorban félték vala.
<br>Ha Nap nem süti nem látszik,
<br>Éjszaka meg előbújik.
<br>
<br>Szép időben vigyorog,
<br>Körülöttünk kóvályog.
<br>Alakját megmintázták,
<br>Létét sokszor megírták.
<br>
<br>Éjszakai sétákon,
<br>Amit látunk holdvilágon,
<br>Azt láthatjuk, mit enged,
<br>Nélküle mereszted szemed.
<br>
<br>Van még zöld török félhold,
<br>Nők nyakában arany félhold.
<br>Sós kifli, mint a félhold,
<br>Holdtölte előtti félhold.
<br>
<br>Ember járta a felszínét,
<br>Elvesztette a rémségét,
<br>Lakni nem lehet rajta,
<br>Olyan kies a tája.
<br>
<br>Holdtölte dagályt duzzasztja,
<br>Éjszakát fénnyel árasztja.
<br>Szerelmesek együtt nézik,
<br>Sátánisták együtt félik.
<br>
<br>Innen is látni felszínét,
<br>Árkát, völgyét és a hegyét.
<br>Napsütésben elbujdosik,
<br>Éjszaka meg előbújik.
<br>
<br>Budapest, 1997. április 9. – Kustra Ferenc József
<br>
Hamvas, mint péksütemény,
<br>Sötétben árad a fény.
<br>Ez nem zöld török félhold,
<br>Napsütötte a félhold.
<br>
<br>Érdekes jelenség égen,
<br>Ember figyeli már régen.
<br>Középkorban igen félték,
<br>Titkát rég' még nem ismerték.
<br>
<br>Azóta ember megjárta,
<br>Repítette fel... űrszonda.
<br>Lakatlan a kies táj,
<br>Nem süt nap, fedi homály.
<br>
<br>Vándornak, ki éjszakai,
<br>Vannak... az ég iránytűi.
<br>Maradjunk mi lenn a földön,
<br>Nézzük éjszakai csöndön.
<br>
<br>Budapest, 1997. március 8. – Kustra Ferenc József
<br>
Tarka pillangók kergetőznek,
<br>Mezei virágok égig nőnek.
<br>Az égbolt angyali szép kékje,
<br>Hegyek csalóka messzesége.
<br>
<br>Elfutó bogarak arany háta,
<br>Országút agyagos sárgája,
<br>Mind, mind érzéki szép látvány,
<br>Boldogság ez és nem ármány.
<br>
<br>Budapest, 1997. augusztus 3. – Kustra Ferenc József
<br>
Legyen titkos ölelés: Manyi!
<br>Szerelmes legyen és négykarnyi!
<br>Érezném testedet,
<br>Élvezném lelkedet!
<br>Szorosan, karodba simulni...
<br>
<br>Igen, ölelj titokban Sanyi!
<br>Úgy fogok öledbe omlani!
<br>Rázd fel a lelkemet,
<br>Ébreszd fel testemet!
<br>Karodban aléltan pihenni...
<br> *
<br>Bűnös gondolatra zsibbadnék,
<br>Veled, csak együtt lélegeznék.
<br>Tarkóm simogatnád,
<br>Élményt beleadnád...
<br>Illatodtól megrészegülnék...
<br>
<br>Égnék, érzelemtől tikkadnék
<br>És szívdobbanást méregetnék!
<br>Hajam csókolgatnád,
<br>Lelked nekem adnád.
<br>Őrült vágyadtól elszédülnék!
<br> *
<br>Fák árnyéka megszűnne, Manyi!
<br>Nem engedném el, mi négykarnyi...
<br>Kéne, szívdobbanás,
<br>Lélek... lenne csodás.
<br>Szünetbe kávét iszogatni...
<br>
<br>Rám borulna világom Sanyi!
<br>Nem engedném el, mi négykarnyi...
<br>Álom, elolvadás,
<br>Közös szívdobbanás.
<br>Ígérd meg, nem fogsz rágyújtani..
<br>
<br>Vecsés, 2019. február 9. - Veresegyház, 2020. augusztus 8. - Kustra Ferenc József – romantika, szerelem, LIMERIK csokorban. A páratlanokat én írtam, a párosakat meg szerző-, és poéta társam, Mészárosné Maya.
<br>
Európai stílusú haikuban…
<br>
<br>Szekérzörgés és
<br>Állatbőgés zsivaja.
<br>Falusi lárma.
<br>*
<br>A heti vásár.
<br>Árusok, zöldség, csirkék.
<br>Mozgó, tarka kép.
<br>*
<br>Több jó ízlés
<br>És tisztesség van dzsungelben.
<br>A modern nép prűd.
<br>*
<br>Sok-sok szúnyograj!
<br>Hihetetlen mennyiség!
<br>Folyton támadnak!
<br>*
<br>Révész és halász
<br>Csónakot ad bérbe.
<br>Ez megélhetés.
<br>*
<br>Hancúrozni a
<br>Mély folyón a csónakban…
<br>Vizi baleset.
<br>*
<br>Szomorú dallam,
<br>Szomorú melódia.
<br>Sirató ének.
<br>*
<br>Parti nádasban,
<br>Sok szárcsa rikoltozik.
<br>Boldogság dala.
<br>*
<br>Vérszívók hada.
<br>Petéknek embervér kell?
<br>Pukli, viszketős…
<br>*
<br>Kavicsos sétány
<br>Vezet a domboldalra.
<br>Kis fa-nyaraló.
<br>*
<br>A domboldal is
<br>Mintha szúnyogból lenne.
<br>Nincsen segítség.
<br>*
<br>Zizegve támad,
<br>Sok zizegés, morajlás.
<br>Ügyes. Menekül.
<br>*
<br>Naplemente sem
<br>Akadályozza őket.
<br>Szúnyogrohamok!
<br>*
<br>A naplemente
<br>Után, szabad játszani!
<br>Tábortűz buli.
<br>*
<br>Vizi madarak
<br>Rikoltva cikáznak fent.
<br>Távoli harangszó.
<br>*
<br>Rőzseszedéssel
<br>Kezdődik a tábortűz.
<br>Égig érő láng.
<br>*
<br>Recsegve és a
<br>Száraz rőzse, szikrát hány.
<br>Lángnyelv fellobban.
<br>*
<br>Felhőtlen este,
<br>Szívélyes a sötétség.
<br>A tűz visszfénye.
<br>*
<br>Égő fa pattog,
<br>Égben, ragyog, sok csillag.
<br>Nyugalmas béke.
<br>*
<br>Agresszív szúnyog,
<br>Szemtelenül üldöző!
<br>Gyötrő támadás!
<br>*
<br>Ezek itt éjjel
<br>Is látnak és támadnak.
<br>Tűz közel segít.
<br>*
<br>Míg kicsi a láng,
<br>Átugrálni… az tűztánc.
<br>Nagy társasjáték.
<br>*
<br>Egy vízi madár
<br>Megijedve felébredt.
<br>Rikoltva suhan.
<br>*
<br>Szilajütemű
<br>Dalok, boldog nótácskák.
<br>Léleküdítés.
<br>*
<br>Parázs mellett a
<br>Nótázás, éjjelig tart.
<br>Reggel álomkór.
<br>*
<br>Mikor fa leég,
<br>Vörösen izzik parázs.
<br>Zümmögő kórus.
<br>*
<br>Parázsszemek is
<br>Kezdenek hunyók, lenni.
<br>Már kis pillantás.
<br>*
<br>Pici pillangók
<br>Kergetőznek hajnalban.
<br>Napfelkelte jő.
<br>*
<br>Szúnyogtámadás
<br>Már kora hajnalban is.
<br>Nincsen segítség.
<br>*
<br>Ébresztenek a
<br>Csicsergő madaraink.
<br>Udvari fészkek.
<br>*
<br>A napfelkelte
<br>Citromsárgán pompázik.
<br>Korán ébredés.
<br>*
<br>A nap szúnyogék
<br>Üldözésével indul.
<br>Ennek nincs vége.
<br>*
<br>Szúnyogok hada,
<br>A hely sajátossága!
<br>Szúnyog özönök.
<br>*
<br>Rövid nyáron kell
<br>Szaporodnia. Vér kell!
<br>Melegvérűé…
<br>*
<br>Másnap reggel nap
<br>Ont perzselő tűzkévét.
<br>Új nap kezdődik.
<br>
<br>Vecsés, 2015. június 22. – Kustra Ferenc József - A kirándulásos hétvége, 1917.- ben történt Szibériában. Megírtam, egy akkor volt hadifogoly túlélő, magyar katonatiszt visszaemlékezése alapján.
<br>

Értékelés 

