Hétköznapi pszichológia <br>Ember életét &bdquo;tanácsadók” végig kísérik. <br>S akarja vagy sem a tanácsok is elkísérik. <br>Vannak okos tanácsadók, kik jókat mondanak <br>S vannak kéretlen prókátorok, kik csak dumálnak. <br>Tanácsadó végül is mind, ki véleményt kimondja, <br>Mert ember agya információkat raktározza. <br>Eszünk, lelkünk, folyamatosan alakul, változik. <br>Sőt velünk sokszor nagyon gúnyos játékot… eljátszik. <br>Vannak jó érzésű tanácsadók, kik szívből mondanak. <br>Vannak kéretlen tanácsadók, kik csak úgy beleszólnak. <br>Beleszólnak a dolgainkba rokonok és barátok, <br>Véleménnyel szülők, ismerősök, szomszédok, tanárok. <br>Nagyon kikerülni a sok véleményt, tanácsot <br>Nem lehet, ez nem olyan, hogy leoltjuk pilácsot. <br>A kommunikáció, kérdés, válasz, vélemény… <br>A tárgyban kinyílik a sok-sok tele ész szekrény… <br>Van objektív jó tanács, elutasítani dőreség! <br>És van a szubjektív tanács… mit megfogadni hülyeség? <br>Ki tudja, hogy előre, hogy alakul az élet, <br>Utólag derül ki, hogy a tanácstól mivé lett. <br> <br>Sokszor a reggel bölcsebb az esténél, <br>Van dolog, mit nem értünk villanyfénynél <br>Van az ital, ami rossz tanácsadó <br>És következménye… lélekromboló. <br> <br>Van úgy, hogy nem fogadjuk meg a jó tanácsot, <br>Önzésből, önérzetből építünk gátrácsot. <br>Meg, van még az önfejű, ki mindent jobban tud <br>Neki aztán tanácsot adni senki sem tud. <br> <br>Végül is, ki nem akar &bdquo;kéretlen tanácsot” <br>Ne beszéljen, hallgasson, fogja be a lepcsót. <br>Van, kinek tanácsát legalább meg kell hallgatni, <br>Sőt létezik, hogy van, amit biz’ meg kell fogadni. <br>Ki jó tanácsot nem fogadja, maga látja kárát. <br>Ha megfogadja, akkor jó lesz, maga szedi hasznát. <br>Ki rossz tanácsot nem fogadja, maga szedi hasznát, <br>Ha botorul megfogadja, bíz’ maga látja kárát. <br>Feleim az Úrban, okos szó, tanács itt nem lehet, <br>Én ilyet nem adok, lelkem erre nem vetemedhet. <br>Tán’ mindenki a saját sorsa kovácsa <br>És intézze sorsát, de kárát ne lássa. <br>Ki tudatosan rossz tanácsot ad, lehet, éltedet elcseszi, <br>Tiszta szűzies vágyadat, hetéra fizetségnek elviszi. <br>Kinek nincs pártolója, lehet, csak rossz tanácsot kap, <br>Aztán mikor kezével markolna, üres semmit kap. <br>Vérfagyasztó a kín, mikor kiderül, rossz volt a tanács, <br>Akkor hiába fohászkodsz, ha megvalósult a tanács <br>És hidd el, itt az áhítat nem segít, <br>Csak valós, építő tanács üdvözít. <br>Lángnyelvű piros pipacsok, az ámító szép szavak, <br>Közben meg csak üres toklászok, amik elhangzanak! <br>Rossz tanács meg maga a gaz, a jó feketeföldbe, <br>Csak beleragad a lábunk, cselszövés lesz belőle. <br>Volt nekem vagy nyolc-tíz élethatározó döntésem <br>De ma már tudom, minden esetben rosszul döntöttem. <br>Majdnem mindben, mások adtak fölöttébb rossz tanácsot, <br> Genyó sors meg behajtotta rajtam eztán... harácsot. <br> <br>Talán ne mindig higgy a tanácsnak… pernye lesz az álmod. <br>A történelmed, nem biztos, hogy engedi… korrigálnod. <br>Ilyen rossz esetben a létmágia nem segít. <br>Rád borult fekete-lepel álarc sem ékesít. <br> <br>Tudjátok! Bármely tanács, csak információ. <br>Viszont másképpen, mint zászlórúdon a zászló! <br>Óh, jó tanácsot stencilezni nem lehet, <br>De ember rossz tanácstól tévútra mehet… <br> <br>Vecsés, 2013. július 3. - Kustra Ferenc József <br>

A vágyakozásban, a szerelem ó, minden mást kiszorít <br>Főképp a gondolatokat és mindent a szívhez viszonyít... <br>A szerelem a feminizmus kerékkötője. <br>Ámor meg a fetisizmus... jól hasba lövője… <br> <br>De, szép is ha, vadul… szerelem… <br>Nincs benne önuralom... nekem. <br> <br>Vecsés, 2015. március 3. - Kustra Ferenc József – a szerelemről… <br>

Emlékszel még régre, Mirtillkém? <br>Velünk történt, amúgy nem hinném <br>A fűben feküdtünk, <br>Erdőben pihentünk. <br>Szűrt napsugarak... Újra élném. <br> <br>Emlékszel még a régre, Mirtill? <br>Nem bánnám, ha dolgozna stencil... <br>Sétálnánk tisztáson, <br>Átvágnánk irtáson. <br>Szűrt napsugarak... Hol vagy, Mirtill? <br> <br>Emlékszel nem oly' régre, Mirtill? <br>Együttlétünket nap megpuszil. <br>Ülnénk korhadt padon, <br>Vésnénk kunyhó falon... <br>Szűrt napsugarak... körbe puszil. <br> <br>Vecsés, 2020. augusztus 21. – Kustra Ferenc – Anaforás, romantikus LIMERIK csokor <br>

Vehemensen vergődők Emma! <br>Heves vergődés a sorsom ma. <br>Testem lázadozik, <br>Lelkem, imádkozik… <br>Nem jössz? Hagyod ezt nekem… Emma? <br> <br>Oda vagyok érted, hevesen, <br>Rajtam egy nagy görcs, vehemensen. <br>Uralkodni kéne, <br>Vagy ittléted kéne… <br>Emmácska, kínozol vérmesen! <br> <br>Léted után vergődők Emma. <br>Kímélj meg, jöjj már ide még ma! <br>Vágynálak, kívánom, <br>Ittléted imádom… <br>Ments meg a görcstől még ma Emma… <br> <br>Vecsés, 2020. szeptember 19. – Kustra Ferenc József – Romantikus LIMERIK <br>

Múlt a pillanat, <br>Ami már megmaradt, <br>Enyészetbe… beragadt. <br>Ha fontos volt a pillanat, <br>Valami tán’ emlékként maradt, <br>Előkeresni, biz' nagy feladat! <br>Átkutatni az emlék raktárakat, <br>Megkeresni az eltűnt pillanatokat, <br>Emlékezést segítőn, a gondolatomat. <br>Érzést elővenni nem lehet, az nem gondolat, <br>Ha nincs meg a pillanat, vond le a tanulságokat, <br>Utólag egyeztesd az életkitevő vég-órákat. <br> <br>Vecsés, 2018. július 27. – Kustra Ferenc - A lépcsőzetes versformát én alkottam meg. 12 sorból kell állnia. Az első sor 5 szótagos, majd minden sor egy szótaggal több. Minden 3. sor végén kötelező egy mondatlezáró írásjel! Rímképlet: "A". <br>