Az ősz, fájón bősz a lombhullajtó és sárgult falevelekkel, <br>Gondolataimat semmi zavarja, istentelen eszmékkel… <br>Az ősz, fájón bősz a lombhullajtó és sárgult falevelekkel. <br> <br>A volt nyárunk öröme kimúlóban, így az öröm fél öröm, <br>Mert az ősz nemsokára átadja télnek kulcsot, nem nagy öröm… <br>A volt nyárunk öröme kimúlóban, így az öröm fél öröm. <br> <br>A hulló falevelek együtt, szívesen hullnak díszes menetben, <br>Hálaadásban dicsérik az Urat, mily’ jó létük volt eddiglen… <br>A hulló falevelek együtt, szívesen hullnak díszes menetben. <br> <br>Színes és bordás levelek sínylették nagyon a tél előfutárát, <br>Ki önzőn, lemetszette a mindenkori hűségnek tovább folyását… <br>Színes és bordás levelek sínylették nagyon a tél előfutárát. <br> <br>Az avarban a gyülekezőjük... ott már az út porát nem mossák, <br>Bár, ha még lesz nagy őszi eső… talán akkor lesz víz, úgy gondolják… <br>Az avarban a gyülekezőjük... ott már az út porát nem mossák. <br> <br>Ősi-őszi ünnepség ez a levelek nagy nemzetségének… akarják, <br>Mi meg pergamen árkusaira jegyezgetjük, hogy biztosra akarják… <br>Ősi-őszi ünnepség ez a levelek nagy nemzetségének… akarják. <br> <br>Szétvitték a legyek, repültek az országos avar építésre felhívások, <br>A levelek színes díszruhát vettek föl, ahogy megtörténtek elfogadások… <br>Szétvitték a legyek, repültek az országos avar építésre felhívások. <br> <br>Van úgy is, hogy az ág inkább a nyelvét harapná le, <br>Minthogy a levél-gyermekét avarnak küldené le… <br>Van úgy is, hogy az ág inkább a nyelvét harapná le. <br> <br>Az ág mozdulatlanul ült a fa-nyergében, <br>És ez a nagy veszteség forgott a fejében… <br>Az ág mozdulatlanul ült a fa-nyergében. <br> <br>Egyszer azonban minden elvész az biz' végső elmúlásban, <br>Gally is tudja... várja, hogy levelei legyenek új nyárban… <br>Egyszer azonban minden elvész az biz' végső elmúlásban. <br> <br>Vecsés, 2021. június 22. – Kustra Ferenc József – íródott: az őszről, 3 soros-zárttükrösben. Olvasni úgy kell, hogy először az egyes és a 2. sort, majd a kettes és a 3. sort. Így meglesz a mondanivaló gondolatiságának különbözősége. <br>

Ködös reggelben <br>Köd majd’ hegyet is fedi. <br>Köd ül völgyekben. <br>* <br>Ködös reggelben, <br>Szinte csordogál a dér… <br>Vacogtatón hűs… <br>* <br>Ködös reggelben <br>Nyiladozik szép idő <br>Felhőtlen égbolt. <br>* <br>Ködös reggelen <br>Szürke-fátyol terítő. <br>Nap, felszárítja. <br>* <br>Dermesztő reggel, <br>Ködfátyol borít mindent. <br>Nyálkás az idő. <br>* <br>Derengő ködben <br>Remeg a reggeli nap. <br>Napsugár vibrál. <br>* <br>A reggel, csendben <br>Terjeszti a hideget. <br>Ködpára leült. <br>* <br>Reggel, takarja <br>Utat a hajnali köd. <br>Minden, oly’ nyálkás. <br>* <br>Még van fényözön <br>És még kék az égbolt is. <br>Reggel, már ködös. <br>* <br>Hűs, párás napok <br>Hallódó növényekre. <br>Reggel, meg ködös. <br>* <br>Ködös időben, <br>Fénytelenül kel a nap! <br>Láthatatlanság. <br>* <br>Félhomályos köd, <br>Reggeli nap lassan kél… <br>Küszködő napfény. <br> <br>Vecsés, 2020. szeptember 30. – Kustra Ferenc József – íródott: eredeti Baso féle stílusban. <br>

Eredeti Baso féle stílusban… <br> <br>Gyors, zuhanó a <br>Naplemente. Vaksötét. <br>Száradt kóró sor. <br>* <br>Est, sötét álarc! <br>Hajnal, csipkézett fátyol… <br>Suhogó fenyves. <br>* <br>Ködös pirkadat. <br>Délelőtt csendes eső. <br>Korai alkony. <br>* <br>Dús, harmatos rét, <br>Fecskék elköltözőben. <br>Lanyhuló alkony. <br>* <br>Hideg fényt áraszt, <br>Fakó ezüstös csillag. <br>Hideg szél támad. <br>* <br>Hold mosolyog, <br>Felölti csillag díszét. <br>Fönt fagyoskodik. <br>* <br>Holdfényragyogást <br>Esőfelhők takarják. <br>Hűlőn szemerkél. <br>* <br>Hűvös éjszaka, <br>Csendben oson, reggelbe. <br>Szüret napja jött. <br>* <br>Késő-hajnal fény <br>Múlt éjszaka gyászával… <br>Ködfoltos reggel. <br>* <br>Füvek, harmatot <br>Könnyeznek, kora reggel. <br>Kutyaugatás. <br>* <br>Reggeli fagyban, <br>Tömeges levélhullás. <br>Avar vastagszik. <br>* <br>Minden ködbe vész, <br>Fák és bokrok bujkálnak. <br>Hideg ködpára. <br>* <br>Idő, már csalód… <br>Reggel már hűs, majd meleg. <br>Gyors a megfázás. <br> * <br>Összehúzta már <br>Magát a gőgös hőség. <br>Jön hajnali dér. <br>* <br>Kaszált fű illat, <br>Körbe öleli mezőt. <br>Fog és nem ereszt. <br>* <br>Fák, csupaszulnak, <br>Reggeli dér lep mindent. <br>A varjak, kórón. <br>* <br>Ködálarcban jő <br>Reggel… hajnalpirkadat. <br>Didergős idő. <br>* <br>Szakadt pókhálót, <br>Hűvös szél még tépdesi. <br>Néha, nem is fúj. <br>* <br>Hideg napsütés… <br>Fenyőfalomb, kacsingat. <br>Pókháló hárfa. <br>* <br>Barack csengőket <br>Lenget a viharos szél. <br>Pálinka-főzés. <br>* <br>Gyümölcsöt ijeszt <br>Hűvös szél. Gyorsabb érés. <br>Polc. Befőtt hegyek! <br>* <br>Száraz szagú rét, <br>Búza torzs’ között, egér. <br>Éhség ideje. <br>* <br>A rét felett köd <br>Dagonyázik. Vakítón. <br>Kihalt csendesség. <br>* <br>Már szellő dala <br>Is szomorúságot zúg. <br>Levelet mozgat. <br> <br>Vecsés, 2015. szeptember 16. – Kustra Ferenc József - 3-400 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester! <br>

Csak utasok vagyunk<br>az Élet vonatán,<br>megváltottuk a jegyünket<br>születésünkkor, momentán.<br>Hogy hová ülünk?<br>nem mi döntjük el,<br>csak felszállunk rá<br>kezünkben a tikettel.<br>A kalauz mutatja,<br>- ez az Ön helye,<br>arcomon döbbenet,<br>- miért pont ide? -<br>De már mindegy,<br>csak induljon a vonat,<br>mielőbb lássuk meg,<br>rég vágyott célunkat.<br>Gyorsabban is mehetnénk,<br>mi ez a döcögés?<br>- Nyugodjon meg, kérem,<br>itt nincs késés! -<br>Robogunk hát tovább,<br>tesszük a dolgunkat,<br>a szerencsés választhatott,<br>másnak, ami maradt.<br>Néha azért megállunk,<br>egy-két utas leszáll,<br>eddig szólt a jegyük,<br>vagy valaki szelektál?<br>Odakint már szürkül,<br>a test egyre fárad,<br>egyre jobban kívánnék<br>egy megvetett ágyat.<br>Csikorognak a kerekek,<br>a vonat fékez, megáll,<br>kalauzunk egyszer csak<br>mellettem szalutál.<br>- Uram, Ön itt leszáll! -<br>kérdésemre - Miért? -<br>ellentmondást nem tűrően,<br>szenvtelenül így reflektál.<br>- Eddig szólt a jegye,<br>önnek ez a végállomás,<br>na igyekezzen leszállni,<br>a vonat indul tovább! -<br>- A csomag maradhat,<br>arra nincs szüksége,<br>mint mondottam volt,<br>az utazásának vége! -<br>Hiába is tiltakoznék,<br>- még utazni akarok -<br>Ő csak végrehajtja<br>a felsőbb parancsot.<br>Irigykedve nézek vissza<br>a maradó utasokra,<br>jó lett volna eljutni<br>még több állomásra.<br>Tudom, pihenés vár,<br>de még nem alhatok,<br>le kell írnom még,<br>sok fontos gondolatot.<br>- A világ szép,<br>az élet túl rövid,<br>szeress, hogy szeressenek<br>életed végéig! -<br>Van még tennivalóm,<br>Én úgy gondolom,<br>ezért potyautasként<br>utazom tovább a vonaton!

Őszi haiku csokor 2.<br>Eredeti Baso féle stílusban?<br><br>Fönt alkonyodik,<br>Bíborvörös ég-alja.<br>Ég még azúrkék.<br>*<br>Esti szél kereng,<br>Bíbor tűzű ég alatt.<br>Zöld, sárga, barna.<br>*<br>Kelő nap bágyadt,<br>Táj fölött már erőtlen.<br>Fogy élettere.<br>*<br>Vadludak vében,<br>Hangoskodva vonulnak.<br>Élnek? más tájon.<br>*<br>Koronás darvak<br>Érkeznek hűvös széllel.<br>Korai este.<br>*<br>Verebek, már csak<br>Gubbasztanak, fázósan.<br>Kopasz bokor-lak.<br>*<br>Medvék hízottak,<br>Készülnek. Hosszú álom!<br>Soká kelnek fel?<br>*<br>Sokféle növény.<br>Elszárad, kóróvá lesz.<br>Élettelen szár.<br>*<br>Párás reggelen,<br>Réten nőnek a gombák.<br>Fűcsomó szárad.<br>*<br>Nappal? még meleg,<br>Éjjel már hűvösödik.<br>Fázós hajnalok.<br>*<br>Az égnek kékje,<br>Halványul és kifakul.<br>Párás hajnalok.<br>*<br>Nap, már röviden<br>Sétálgat, álom hosszú!<br>Korai fekvés.<br>*<br>Sírom halálát<br>Meleg estnek, szellőnek.<br>Pléd ad meleget.<br>*<br>Élet, lelassul<br>Takarékos üzemre?<br>Jön a bősz hűvös.<br>*<br>Tájat ural szél<br>És mindenütt bekopogtat.<br>Mosott ruha leng.<br>*<br>Természet, rideg<br>Fájdalommal távozik?<br>Hideg pokol lesz.<br>*<br>Hideg már a fák<br>Gyökere is. Nem iszik.<br>Ablak, bukóra.<br>*<br>Gesztenyegyerek<br>Leesve tovább gurul.<br>Oly? hideg széltánc.<br>*<br>Kertek alatt már<br>Hallik, hideg kopogás.<br>A lomb, időt kér.<br>*<br>Aranyos évszak!<br>Naptenger, tóvá fáradt.<br>Feketés felhők.<br>*<br>Vízililiom<br>Bársonykelyhe csukódik.<br>Tófelszín az ágy.<br>*<br>Ködpárás függönyt<br>Tép szét, gyengéd fuvallat.<br>Mese, hidegről.<br>*<br>Tuskóba vágott<br>Fejsze nyele megázik.<br>Már nem szárad ki.<br><br>Vecsés, 2015. augusztus 11. ? Kustra Ferenc József - 3-400 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester!<br>