Mán’ én öregszek, megettem a kenyerem javát, <br>De öregségemben még jobban szeretem hazát. <br>Írok is én érte, mindent, amit csak tudok, <br>Én már nem megyek el, el sehova sem futok. <br> <br>Tollam is van nekem, golyós és töltőtoll is, <br>Fiatalon az dukált, volt még tollszáram is. <br> <br>Ha én a tollam, marokba fogom és csak írok, <br>Akkor ott papír nem marad üresen és bírok <br>A tintával, hogy pacanyomot ne hagyjon… írok. <br> <br>Tollnok vagyok én, poéta mind a létem, <br>Hogy egyszer nem írok többet, azt úgy félem… <br>Úgy reménykedek… soká lesz, hogy megélem. <br> <br>Vecsés, 2016. január 8. – Kustra Ferenc József <br>

Halk neszezés idáig el is hallik, <br>Közeledő gyertyafény körbe nyaklik. <br> <br>Jő a szeretet, terjesztése reményével, <br>Jő a szeretet, kiosztása reményében. <br> <br>Ez, bíz még csak az első gyertya, <br>De hosszú advent időszaka… <br>Lesz még itt kis gyertya több is, <br>Lesz itt még melegség több is… <br> <br>Messze még a január hatodika, <br>Bízzunk, szeretet addig uralkoda. <br> <br>Vecsés, 2021. november 22. – Kustra Ferenc József <br>

Az első gyertya… <br> <br>Igen ez is eljött, advent első vasárnapja <br>Már elő is került a múlt évi koszorúja… <br>Igen ez is eljött, advent első vasárnapja. <br> <br>Szívünkben fellobbant a csodavárás fénye, <br>Ezzel elébe is mentünk… a várt ünnep elébe. <br>Hét nap és már az első gyertya gyújtás vagyon, <br>Lila lesz az, mi melegfényű, nem marad parlagon. <br> <br>A másik három szál, kis lángnál melegedve úgy irigykedik, <br>De nincs okotok ilyenre, mert mindenki sorban következik… <br>A másik három szál, kis lángnál melegedve úgy irigykedik… <br> <br>Rohanvást közeledik szeretet várva óhajtott ünnepe, <br>Várja is apraja, nagyja meg meséli a szomszéd gyereke… <br>Rohanvást ide is ér és a szeretet minket beteríte… <br> <br>Vecsés, 2021. november 21. – Kustra Ferenc József <br>

Egy fa megrágta a korlátot<br>vashiánya van szegénynek,<br>ilyent öregapám sem látott<br>mindenhol erről beszélnek.<br><br>Csak egy dologra nagyon vigyázz,<br>a favágó meg ne lásson,<br>őelőtte ne komédiázz<br>fűrésze vas, ki ne vágjon.

Tettem én egy ígéretet,<br>mit ezennel megszegek.<br>Eltépem a fényképedet<br>ez így tovább nem mehet.<br><br>Tudod, nem citrom a szívem,<br>mit ki lehet facsarni<br>megteszem, bár nagyon féltem<br>szenvedésen kacagni.<br><br>Azt hittem, hogy majd mi leszünk<br>a világ legszebb párja,<br>lesz nekünk közös gyermekünk<br>és együtt bújunk ágyba.<br><br>Megbántottál, csalfa lettél<br>neked csak kaland kellett,<br>ha neked ez kell, hát menjél<br>légy boldog az új mellett.