Avagy rejtélyek és tán’ titkok a poéta körül… <br> <br>Rejtélyek vannak mindenfelé? <br>Ettől az embert hideg lelé? <br>Rejtélyek vannak mindenfelé… <br> <br>(sedoka) <br>Rejtélyek vannak, <br>Szerteszét, mindenfelé. <br>Az ember retteg tőlük. <br> <br>Rejtély létezik <br>Mindenhol a földtekén. <br>A rejtélyek ijesztők. <br>* <br> <br>A rejtély nem rejtvény, amit meg kell fejteni. <br>A rejtélyt, ki kell nyomozni és föl kell fedni! <br>A rejtély nem rejtvény, amit meg kell fejteni. <br> <br>Keresd és kutasd, <br>Majd fedd is fel a rejtélyt. <br>Ne maradjon az titok. <br> <br>Ha rátaláltál, <br>Fel kell fedned a rejtélyt. <br>Nem tarthatod titokban. <br>* <br> <br>A rejtély, az maga a nagy titok? <br>Nem ismerik a földi halandók? <br>A rejtély, az maga a nagy titok… <br> <br>Rejtély vagy titok, <br>Az embernek ugyanaz... <br>Nem tudhat róla soha. <br> <br>A rejtély, titok… <br>A pórnép ne ismeri. <br>Az is marad örökre. <br>* <br> <br>A rejtély, ha úgy alakul, akkor átváltozhat tabuvá? <br>Közben lehet, hogy így lett- lészen egy víz mosta homokvárrá? <br>Tabut is kezelni kell, de, átalakítani titokká… <br> <br>Ha a rejtélyről <br>Nem beszélünk, tabu lesz. <br>A tabu sérthetetlen. <br> <br>Ha már nagy titok <br>A rejtély, tabuvá lesz. <br>Azt megszegni nem szabad. <br>* <br> <br>A rejtélyt, megfejtve felfedjük? <br>A rejtélyt felfedve megfejtjük? <br>Aztán ha, nem tetszik, elvetjük? <br> <br>A rejtély addig <br>Rejtély, míg meg nem fejtjük. <br>Felfedjük-e? Az kérdés... <br> <br>Ha már felfedtük, <br>Nincs már mit fejtegetni. <br>Kiderül az igazság. <br>* <br> <br>Rejtélyek mindig is voltak és mindig lesznek! <br>Tán’ kell agytorna a halandó embereknek... <br>Mindegy neked, hogy a rejtélyed személyes érintettséget fed? <br>Őszinteséged nem befolyásolja alkotóképességed? <br> <br>Volt, van s lesz mindig <br>Titkod, gondolkozz ezen...! <br>Ám őszinte szívvel írj. <br> <br>Titkod mindig lesz, <br>Mégis őszintén mondd el, <br>Azt, amit szíved diktál! <br>* <br> <br>Vecsés, 2018. április 1. – Szabadka, 2018. április 28. – Kustra Ferenc József – A 3 soros-zárttükrös –őket és a versszakokat én írtam, alá a sedoka-t szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A sedoka -k címe: ’Rejtély, titok tán’ tabu...?’ <br>

(tízszavas) <br>Előbújt a Hold, érkeznek a csillagok, <br>Légben szállnak esti illatok. <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Este a Hold, ha megérkezik, kibújik felhőkből! <br>Csillagok is kilátszanak esti illatfelhőből… <br>Este a Hold, ha megérkezik, kibújik felhőkből! <br>* <br> <br>Égen cselleng néhány hófehér bárányfelhő, <br>Őket terelgeti a huncut szellő. <br> <br>Akolból kiszabadult pár bárányfelhő, <br>Kutya helyett terelget a huncut szellő… <br>Akolból kiszabadult pár bárányfelhő. <br>* <br> <br>Eltakarják Holdnak mosolyát, nem hagyja magát, <br>Sarlójával hessegeti, szellő nyáját. <br> <br>Bárányfelhő csapat, eltakarja Hold széles mosolyát, <br>Sarlójával így elkergeti, a szellő űzte nyáját, <br>Bárányfelhő csapat, eltakarja Hold széles mosolyát. <br>* <br> <br>Tó vizén fénye cikázik, hullámokon átkúszik <br>Árnyéka is vele úszik. <br> <br>A tó, mint tükör... <br>A hullám fényt tör… <br>A tó, mint tükör... <br>* <br> <br>Apró csillagfények táncot járnak Holdnak balján, <br>Fényük sziporkázik tó partján. <br> <br>Csak a baloldala üres, ott ropnak táncot a kis-csillagok, <br>Fényüket a tó sima vize visszaveri, lesznek léglakók, <br>Csak a baloldala üres, ott ropnak táncot a kis-csillagok. <br>* <br> <br>Ezüstős színű álomport hintenek szerteszét, <br>Betakarják magas hegyek, völgyek erdejét. <br> <br>Álompor ezüstszínű, hullik merre... szerte szét, <br>Befedi a völgy erdők és a hegyek tetejét, <br>Álompor ezüstszínű, hullik merre... szerte szét. <br>* <br> <br>Káprázatos e látvány, szemeknek kihagyni vétek, <br>Szerelmes szíveknek, igéző csalétek. <br> <br> Szabadka – Vecsés, 2018. március 18. –Jurisin Szőke Margit írta a 10 szavasokat, a 3 soros-zárttükrös -őket Kustra Ferenc József <br>

Az ezüstben fénylő holdvilág jól kitágította <br>A sötét éjjel láthatóságát... megvilágította. <br> <br>Ezüstös fény ragyog, <br>Holdfényben úszik ég és föld. <br>Vak sem tévedhet el... <br>* <br> <br>Látható volt a sötét is valószínűtlenül, <br>Csak az a mélységes csend volt... valószerűtlenül. <br>Semmi nem volt várható... jóvátehetetlenül. <br> <br>Szikrázó fények, <br>Mily csodás éj. <br>Ábránddal <br>Röpül <br>Vágy. <br> <br>Vágy <br>Röpül <br>Ábránddal. <br>Mily csodás éj, <br>Szikrázó fények. <br>* <br> <br>Néha a távolban pendült egy kutyaugatás, derengéssel, <br>A szomszéd tanyáról meg, ló nyerített, valami fensőbbséggel… <br> <br>Zajokat hozott a szél, már ébredésről regél, <br>Még nem is pihentél, de a Nap nemsokára kél, <br>Zajokat hozott a szél, már ébredésről regél. <br>* <br> <br>Az éjszaka ezüstős fényű szépsége, reggelig visszafordíthatatlan, <br>Ezen túl, majd a föltolult vágyak járnak erre, ha lesz… elmaradhatatlan. <br>Úgy néz ki az egész, mintegy csodálkozó megnézésben… felülmúlhatatlan. <br> <br>Vecsés, 2018. február 16. – Szabadka, 2018. február 16.- Kustra Ferenc József – a verset én írtam, a HIAQ -t, a tükör apevát, és a 3 soros-zárttükröst, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ’Ábrándos éj’ <br>

Megint eltelt egy év és ünnepelünk, <br>Várakoztunk hosszan és öregedtünk, <br>Megint eltelt egy év és ünnepelünk. <br> <br>Advent van először, gyertyák a szimbólumok, <br>Meggyújtjuk őket vasárnap... meg imádkozok, <br>Advent van először, gyertyák a szimbólumok. <br> <br>Ma, várom magam, <br>Hogy este hazaérjek. <br>Advent elsőre... <br>Gyújtjuk az első gyertyát, <br>Kitárjuk szív-kapuját. <br> <br>Első gyertyaláng kigyúl, <br>Szívünkben szeretet gyúl. <br>* <br> <br>Az idő halad, <br>És ma, haza kell érnem! <br>Advent, második... <br>Most már két gyertyát gyújtunk, <br>Asztalnál imát mondunk. <br> <br>Gyertyák fénye világít, <br>Lelkünk nyugalmat áhít. <br>* <br> <br>Tél közeledik, <br>Este lesz, forralt bor is! <br>Advent harmadik... <br>Három gyertya lángja ég, <br>Szeretettel telik lég. <br> <br>Meghittség a lelkünkben, <br>Hit, remény a szívünkben. <br>* <br> <br>Megint elvoltam, <br>Hó esik. Úton voltam. <br>Advent negyedik. <br>Ég mind a négy gyertyaszál, <br>A Földre majd angyal száll. <br> <br>Fényt áraszt négy gyertyaláng, <br>Megváltót küldi Atyánk. <br>* <br> <br>Az <br>első <br>gyertyát ma <br>gyújtjuk, békét <br>sugall lelkünkbe <br>a <br>fénye, <br>második <br>ékes lángja <br>hitet szívünkbe <br>hint, <br>míg a <br>harmadik <br>ragyogása <br>reménnyel halmoz <br>el, <br>advent <br>utolsó <br>fénye, jelzi <br>a szent karácsonyt. <br> <br>Vecsés, 2018. január 9. – Szabadka, 2018. január 22. – Kustra Ferenc József - A 3 soros-zárttükrös versszakokat és a haiku csokrot én írtam. A tanka csokor verseit, és alulra a lánc-apeva csokrot, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ’A mi adventunk’ <br>

Elmélkedés a lélekről… <br> <br>Lelki párnád szegletén, nyugtatod a fejed, <br>Álmodsz de, ernyedtségedben mozog a kezed… <br> <br>Ölelkező pillák... <br>Félálom édes álmot szül. <br>Kezem kezedhez ér. <br>* <br>Lassan vége a nyárnak és kiveszőben az izzadt képek, <br>Izzadtságcseppek, már nem lesznek a szemedben látás-fékek. <br> <br>Vágy <br>Szőte <br>Szép álom. <br>Szerelembe, <br>Test, testet izzaszt. <br>* <br>Fáradtan pihensz, de utad kivilágítva, éppen ezt álmodod, <br>Képzeletbeli érzésekbe, magadat lassan belefásulod… <br> <br>Utam hozzád vezet, oly ragyogó, fényes, <br>Majdhogynem elhittem... álmom vétkes. <br>* <br>Fejedet már lehajtottad a lelki párnádra? <br>Fáradtságtól reményed sincs… hát még, jövő mákra! <br> <br>Párnán pihen fejem, <br>Elvesztettem hitet, reményt. <br>Elfáradt életem. <br>* <br>A pillanat képzelete, vajh’ a képzelet pillanata? <br>Párnádon a fejed, álmodban csendül, udvar madárdala… <br> <br>Mily’ <br>Szépen <br>Trillázik, <br>Dalát hallom, <br>Szerelemről szól. <br>* <br>Álmodj a párnádon, öntsd bele reményt, a holnapi mákba, <br>Lankás domboldalon, bicajozz le a mai valóságba… <br> <br>Álomvilágból valóba érkezek, <br>Napsugár ébreszt, reményt érlelek. <br>Talán még élhetek... <br> <br>Vecsés, 2015. január 15. – Szabadka, 2017. augusztus 14. – Kustra Ferenc József – A verset én írtam, alá HIAQ -kat, apevákat és 10 szavasokat szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A kiegészítés címe: ’Ölelkező pillák...’ <br>