Idő 
Értékelés 
Értékelés II. Világháborúban
<br>
<br>Cassino városát, monostorát, Heidrich ejtőernyős hadosztálya védte.
<br>Ők voltak még mindig a német hadseregnek a krémje, az elitek, elitje.
<br>
<br>Létszámuk, vészesen, nagyon megfogyatkozott,
<br>Egy zászlóalj, már csak tán' háromszáz főt számolt…
<br>Egy század meg csak, talán negyven főből állott.
<br>
<br>Az apátságra és környékére szórta bombáit, ötszázötven nehézbombázó…
<br>És körben, minden egyéb más célokra tüzelt, kétszáz, szövetséges vadászbombázó…
<br>Négy félórát tartott ez a terrorbombázás,
<br>Cassino városa meg romhalmaz lett. Mi más?
<br>
<br>Cassino városát a harmadik ejtőernyős ezred második zászlóalja védte.
<br>A terrorbombázás után, már csak Foltin százados maradt meg és százhatvan embere.
<br>Kihasználva a szünetet, újból tüzelőállást foglalt, volt még harc,- és tűzkészsége…
<br>
<br>Az ejtőernyősök hozzászoktak az utolsó emberig tartó harchoz,
<br>Erre lettek kiképezve, meg a túlélésre, nem öngyilkos kudarchoz.
<br>Mikor... Új-Zélandiak bevonultak, hozzákezdtek élethalálharchoz.
<br>
<br>Az utcák eltűntek, kizárólag csak, romok voltak,
<br>Nem voltak támpontok, nem véltek látni, irányokat.
<br>
<br>Hatalmas küzdelem kezdődött, másért nem is, a csak, várromokért,
<br>Az indiai dandárban semmit nem adtak az emberéletért.
<br>Német ejtőernyősöknek korlátlan kilátásuk volt a szövetségesekre,
<br>A kemény harc, napokig eltartott, ez volt németek egyetlen lehetősége…
<br>
<br>Heidrich őrnagy hol itt, hol ott, amott vetette be a tartalékait,
<br>Annak érdekében, hogy kielégítse a védelem szükségleteit.
<br>A német ejtőernyős-vadászok, minden kis hibát kihasználtak,
<br>Minden szövetséges tévedést, nagyon és azonnal megtoroltak.
<br>
<br>Az indiai dandár, halálra szánt rohamot intézett a romok ellen.
<br>De az ejtőernyősök háromszáz embere, rohant védekezni ez ellen,
<br>Bezárta őket a domb várromjai közé, ne kezdjen támadást az, ellen.
<br>
<br>A németek engedték, hogy az angol orvosok átmenjenek a vonalaikon,
<br>És gyorsan segítsenek a sok, még élő, sebesült, gurka, indiai harcoson…
<br>Máskor az öregvár külső romfala leomlott, beterítette az essexi lövészeket.
<br>De, amíg az angolok kiásták az embereket, addig beszüntették a tüzeléseket.
<br>
<br>Így a németek, ebben a csatában is, szövetségesek ellen, győztek,
<br>De, irtózatos árat fizettek, zászlóaljaik, negyvenfősök lettek.
<br>
<br>Ezek az ejtőernyős-vadászok a németek legjobb egységei voltak,
<br>Úgy hívták őket, hogy „zöld ördögök” és talán igazi ördögök is voltak…
<br>
<br>Vecsés, 2016. október 1. - Kustra Ferenc József - Monte Cassinonál, az olasz fronton
<br>Földi Pál: „Sasok harcban” c. valódi-dokumentum regénye ihletésével.
<br>
II. Világháború: krétai invázió.
<br>
<br>Az első vitorlázó gépek megjelenése jelentette az inváziót.
<br>Az elit rohamezred, hétszázötven embere jelentette már a kommandót.
<br>Utána már, jöttek a JU-52 –s szállító repülőgépek,
<br>Ejtőernyős-vadászokkal gyomrukban, ha ideértek.
<br>
<br>Az Új-Zélandi vezénylő tábornok, Freyberg volt és csak nézte…
<br>Az ellenséges hadművelet látványa totál lenyűgözte.
<br>Százával érkeztek a repülők, egymás után,
<br>Ettől az égbolt elsötétült, szinte már bután.
<br>*
<br>
<br>(Senrjú –k)
<br>Motorok zúgtak,
<br>Csak vijjogtak a Stukák.
<br>Bombák, bevágtak.
<br>*
<br>Német vadászok,
<br>Föntről lőttek mindenre.
<br>Védők, fedezék!
<br>*
<br>Távbeszélő nincs.
<br>Parancsnoklás, már megszűnt.
<br>Freyberg tudatlan.
<br>*
<br>Operáció
<br>Tervszerűen megindult.
<br>Elszánt emberek.
<br>*
<br>Ejtőernyős-vadászokban Student tábornok igen bízott.
<br>Remekül sikerült a kiképzés, majd, bizonyítják legott.
<br>Vannak nekik, igen komoly harci tapasztalataik,
<br>És már bizonyították, megvannak a képességeik.
<br>Fegyvereik, géppisztoly, kézigránát, rohamkés,
<br>Nehéz fegyverek konténerben jönnek… nem kevés.
<br>
<br>Ejtőernyősök, alig száz méterről ugrottak le
<br>És zuhantak, szőlőbe, kertbe, olajfa ligetbe.
<br>Sokan meghaltak, már a földet érés perceibe.
<br>*
<br>Védők lelőtték
<br>A leereszkedőket.
<br>Lebegő holtak.
<br>*
<br>Nagy-nagy zűrzavar.
<br>Front, alakult, ahogy jött.
<br>Harc, könyörtelen.
<br>*
<br>
<br>(10 szavas)
<br>Kegyelmet, egyik fél sem kért,
<br>Nem is adott, nem félt.
<br>*
<br>Meindl tábornoknak, ejtőernyős-vadász zászlóalja,
<br>Ötszáz katonája földet ért, Malame szomszédjába…
<br>A zászlóalj ezernyolcszáz-hatvan katonája
<br>Is megjött a Junkers szállítókból kiugorva.
<br>*
<br>A vitorlázó gépek szétszóródtak,
<br>Volt, mik fáklyává változtak,
<br>Földön siklottak.
<br>*
<br>Azonban egy kis részük, szerencsésen landolt,
<br>Hadianyagot ontotta… védő nem kapcsolt.
<br>*
<br>A rohamezred, legott el is végezte a feladatát.
<br>De Koch őrnagy rohamcsapata, a kijelölt magaslatát
<br>Nem tudta elfoglalni, így nem végezte el feladatát.
<br>
<br>Maga az őrnagy igen súlyos sebesüléseket szerzett.
<br>Rövid idő alatt a legtöbb egységparancsnok elesett
<br>És Meindl tábornok is, veszélyesen súlyos sebesült lett.
<br>
<br>Később, mélyrepülésben, ismét jöttek a szállítógépek
<br>És kirakták ejtőernyősöket, akik, akkor még épek…
<br>De, vesztükre, jól, pontosan dolgoztak az angol tüzérek.
<br>
<br>Ejtőernyősök, szétszóródva értek földet, várta őket őslakosság,
<br>Férfiak, gyerekek, asszonyok, kutyák nekik támadtak… ilyen lakosság...
<br>Bárdokkal, ásókkal, botokkal végeztek… ez a hazafias lakosság!
<br>
<br>Délutánra a német támadás, összefüggő arcvonala megszűnt.
<br>Sok ejtőernyős katona, menedéket keresve, gyorsan el is tűnt.
<br>
<br>Egy másik csoport első hulláma, Akrotivi félszigeten ért földet,
<br>A hétszázhetven rohamejtőernyős, semlegesített egy kis üteget.
<br>Más ejtőernyős csoport, Galatasz falu mellé ereszkedett,
<br>De Sussmann vezérőrnagy és törzse, mindannyi hősi halott lett!
<br>
<br>A német támadást az angolok, több helyen is elreteszelték,
<br>Így e támadó magasabb egységeket, szinte felszeletelték.
<br>Heidrich ezredes vette át a parancsnokságot,
<br>Ő vezette galataszi magaslatra, rohamot.
<br>
<br>Három zászlóaljából, egy megsemmisíttetett,
<br>Egy, végzetesen súlyos veszteséget szenvedett.
<br>A harmadik, teljesen szétszóródva kesergett.
<br>
<br>A Heraklion fölé érkezett ejtőernyős csoportosítás,
<br>Kétezer-háromszáz fő sorsa, maga lett a végleges kínlódás.
<br>A szállítógépeket erősen tizedelte a légvédelmi tűz,
<br>A kiugró katonákat meg hatékony, szövetséges, géppuskatűz.
<br>
<br>Legtöbbjüket csak, úgy egyszerűen leszedték az ausztrál lövészek,
<br>A repülőtér mellett leugrók közül, öten voltak, kik még éltek.
<br>
<br>Vecsés, 2016. szeptember 30. – Kustra Ferenc József - Versben, senrjú -ban és 10 szavasokban.
<br>Földi Pál: „Sasok harcban” c. valódi-dokumentum regénye ihletésével.
<br>
Meztelen sorsok állnak sorban<br>ítélőszék ura előtt,<br>sötét lélek felett fény lobban<br>árnyék gyűlik háta mögött.<br><br>Elválasztatott ocsú magtól<br>angyalszárnyak seprik tova,<br>jó menekül meg kárhozattól<br>fényes mennyben lesz otthona.<br><br>Az ocsú mind a mélybe hullik<br>várja ott a pokol tüze,<br>az örök csendben sosem múlik<br>kárhozatnak sötét szele.
A hegyek- völgyek és a vadvizek,
<br>Ez mind a természet, mit szeretek.
<br>Vadakat látni és bogarakat,
<br>Megfigyelni a sok madarakat.
<br>
<br>Ember több az állatnál, gondolkozik,
<br>A rombolásban vajh’ visszakozik?
<br>Nem azért vagyunk többek, hogy ezt tegyük,
<br>A Föld urai pozitívan legyünk.
<br>
<br>Naponta halnak kiállatok, növények,
<br>Értem én, de nem minden az okos gépek.
<br>Mi lesz, hogyan használjuk a gépeket,
<br>Ha elpusztítjuk végleg a környezetet.
<br>
<br>Az ember folyton modernizálódik,
<br>Ennek következtében, korcsosodik.
<br>Gyerekink tán csak gépkezelők lesznek,
<br>Örülnek-e majd még a természetnek?
<br>
<br>Hová lesznek tigrisek és kakaduk?
<br>Beszántunk mindent, mi egér, - és ürgelyuk.
<br>Levegő romlik, ezt érezzük, látjuk,
<br>A szmog miatt gyermekeinkkel fuldoklunk.
<br>
<br>Pénz, gazdagság kell, de bizony nem minden,
<br>Ember gondolkozz ezen! Át egy életen!
<br>A reinkarnáció gyermekeinkben,
<br>Utódokban él tovább… szeretteinkben.
<br>
<br>Vecsés, 1998. október 11. – Kustra Ferenc József
<br>
Meditálok…
<br>
<br>Előttem az út… sötét alagút.
<br>Fénynek kéne lenni ott a végén,
<br>Legalább kicsi, mi mutatja út
<br>Járható és kivezet a végén.
<br>
<br>Budapest, 1997. december 14. - Kustra Ferenc József
<br>
