Vad holdfény vágtat át a rónán,
<br>Kevés, ki erre megy ez órán.
<br>Kevés, ki veszi erre a merszet,
<br>Legjobb, ha visz magával sereget.
<br>
<br>A magányos vajon mit kereshet,
<br>Miért nem visz magával sereget?
<br>Biztos erre van valami dolga,
<br>Nagy a mersze és/vagy bátorsága.
<br>
<br>Nemcsak mersz kell, de sok szerencse is.
<br>Cél; nemcsak menni, de találni is.
<br>Ilyen az élet, mint egy nagy róna,
<br>Vad holdfényben látunk képet róla.
<br>
<br>Vecsés, 1998. július 30. - Kustra Ferenc József
<br>
Sétáló halál, buja vágyak,
<br>Mi lesz veletek, óh, ifjak?
<br>Elterjed a kábítószer,
<br>Problémátokra ez a szer?
<br>
<br>Az embernek legyen tartása
<br>Higgyétek! Másnak is van baja.
<br>Szép dolog az ellenzékiség,
<br>De sajna, mindenre nem elég.
<br>
<br>Élet nem csak a diszkóból áll,
<br>De ország még sokáig fennáll!
<br>Szép dolog a demokrácia,
<br>Kit elural, nem haza fia.
<br>
<br>Fiataloké ország, jövő.
<br>Bízzunk; Kánaán tán’, majd eljő.
<br>De tán’ nektek is kéne tenni,
<br>Jövőért valamit vállalni!
<br>
<br>Budapest, 1997. november 9. – Kustra Ferenc József
<br>
Rákos mezején nemes emberek sereglettek,
<br>Hogy Magyarország kormányzójáról ők döntsenek.
<br>Ezernégyszáznegyvenöt, június hatodika,
<br>Hunyadi János lett Magyarország kormányzója.
<br>
<br>Hunyadit a hadvezéri képességei,
<br>Vagyona, kapcsolatteremtő ösztönei
<br>És közakarat ültette a hatalomba,
<br>Benne az ország, végre tán' önmagát látta.
<br>
<br>Ő volt az ura az egész, nagy délvidéknek,
<br>Szerepe volt ebben, Szilágyi Erzsébetnek.
<br>Volt neki ezer faluja, meg huszonnyolc vára,
<br>Négymillió hold birtoka, ötvenhét városa.
<br>
<br>Végre már ismét magyar „királyt” kívánt az ország,
<br>Megválasztották Csákiak és népes rokonság.
<br>Állást foglalt Hédervári Lőrinc a nádor,
<br>Összefogás is megvolt, mint oly régen, máskor.
<br>
<br>Ország irányító nemes urak mind ott voltak,
<br>Véghez vitték magyar virtust, mind egyet akartak.
<br>Eddig a hatalmat mások bitorolták,
<br>Most jót, a Hunyadiak legalizálták.
<br>
<br>Ezekben az időkben bajba volt az ország,
<br>Szerencsére Hunyadi lett a főméltóság.
<br>Összefogás történelmi tanulság lehetne…
<br>A mai zavaros időkben, szintén elkelne.
<br>
<br>Budapest, 1997. április 4. – Kustra Ferenc József
<br>
Csőre töltöm magamat,
<br>Elvágom a gúzsokat.
<br>Nekilódulok világnak,
<br>Lehet-e még, hogy akarjak?
<br>
<br>Budapest, 1997. december 8. – Kustra Ferenc József
<br>
Felettem vasmadarak szállnak fel-le,
<br>Erre jönnek és mennek Ferihegyre.
<br>Gyomrukban eszik, iszik, alszik a sok utas,
<br>Mit visznek magukban; csomag és légiutas.
<br>
<br>Hihetetlen, ahogy ott repülnek fenn,
<br>Felolvadnak az ég végtelenében.
<br>Nincsen pedig toll, szárnyukon, farkukon,
<br>Mégis repülnek puhán és suhanón.
<br>
<br>Vecsés, 1998. december 22. – Kustra Ferenc József
<br>

Értékelés 

