Hétköznapi pszichológia… <br> <br>Ki a múlttal nem törődik, így az nem vágyja igazán a jövőt, <br>Az nem érdemli az óhajtott jövőt, az igazán, lassan kellőt! <br>Ki a múlttal nem törődik, így az nem vágyja igazán a jövőt… <br>* <br>A múlt emléke őriz, ha rátalálsz, <br>S jövő virágzik abból, mit ápolunk. <br>Gyökérből él a lomb, ha ágakat hoz, <br>A múlt emléke őriz, ha rátalálsz. <br>A tegnap súlyát, aki semmibe vesz, <br>Az elhagyott jövőtől mit remélünk? <br>A múlt emléke őriz, ha rátalálsz, <br>S jövő virágzik abból, mit ápolunk. <br> <br>Vecsés, 2024. október 29.- Siófok, 2025. szeptember 23. Kustra Ferenc József- írtam: egy versszakos 3 soros, zárttükrösben. Kétszerzőssé vált, Gránicz Éva szerző-, és poétatársam triolettjével. <br>

Nőt, úgy akartam, de elestem, <br>Földre húzott sok, sör-kenyerem. <br>Légyottból semmi lett, <br>Ittasság földhöz vert. <br>Elmaradt a nő. hogy &bdquo;vár férjem”. <br> <br>Gondoltam kéne, újra hívlak, <br>Vársz engem csicseregték varjak. <br>Jó lenne már ágyban, <br>Átélt megszokásban... <br>Férjed játszd ki, elvarázsollak! <br> <br>Óh, kisleány, kinyitnád ajtód? <br>Engedj! Lennék én a farkasod... <br>Mutatnám valamit, <br>Cuncusod szögecsit. <br>Lepedő... szögelni állat-mód... <br> <br>Vinnélek még hóba is bújni, <br>Csak nem kell, erőszakoskodni. <br>Jöttél is, ugráltál, <br>Hóban meg elcsúsztál. <br>Lábad sántikál... jót lefújni! <br> <br>Vecsés, 2019. május 5. – Kustra Ferenc – Erotikus LIMERIK csokor <br>

Meditációm… <br> <br>Innen a völgyből csak nézem a kopottas, de büszke bérceket, <br>Ők testesítik meg úriasságot, sőt lehet, hogy életet… <br>Bízok, hogy bennem nem testesítenek hamis képzetet, <br>Hogy fölfelé nézve, magamévá teszem a méretet... <br> <br>Dalolgatok, remélem, ez felszáll az oromra, <br>Ott meg a sok hangjegy tán' letelepszik halomba. <br>Lehet, hogy én vagyok környék egyetlen vakondja? <br>* <br>Száll a dalom, mint egy <br>Pillangó a nagy légtérben. <br>Töltse kis teret… vágy! <br>* <br>Domboldal lankája, <br>Ellenmondása oromnak. <br>Bár az, még nem kopott. <br>* <br>Lankán egy nagy, hízott birkanyáj legelész, <br>Érdekes, a sok birka, mind fölfelé néz… <br>A fű friss, dús, állat így, nem is csenevész. <br> <br>Alig látszik, de kopár bérceken sasok is laknak, <br>Vadásznak, mert ők is örülnek egy húsos falatnak. <br>Terjesztett szárnyakkal, távolságokat learatnak. <br> <br>Gondolok sok mindenre, jól fölkorbácsolt a képzelet, <br>Próbálok valamit összeilleszteni, jó mivé lett? <br>Az országom, mit most sírva látok, ennyire kevés lett? <br> <br>Közben csak esik rám és a birkákkal együtt ázok, <br>A vizes hajam alatt érzem, hogy reszketve fázok. <br>Ha ez így megy tovább, megérem, hogy lassan szétmállok? <br> <br>A légteret márpedig kitölti a büszke orom, <br>Csak én vagyok hazám prófétája, esős falakon? <br>A légteret márpedig kitölti a büszke orom. <br>* <br>Egy <br>Haza <br>Polgára <br>Vagyunk. Nézz föl! <br>Itt kell halnod is… <br>* <br>Tegyünk és imádkozzunk együtt, ha nagy bússág elgyötör! <br>Magától semmi nem lesz jobb! Mutatja az égi tükör… <br> <br>Vecsés, 2018. január 28. – Kustra Ferenc József <br>

Edz, fuss a hegyre<br>Majd lekerget a medve?<br>Igazi edzés.<br><br>Edz, fuss a hegyre?<br>Le a szúnyogos völgybe.<br>Sok finom csípés.<br><br>Edz, fuss a hegyre<br>Kergesd a hegy sasait?<br>Menj, lefelé most!<br><br>Vecsés, 2025. október 2. ? Kustra Ferenc József - írtam: senrjú trióban, fél haiku láncban?<br>

Rút ez a világ, <br>Sőt, talán mocskos. <br>Sötét van, nincs világ, <br>Este van, borongós. <br>Gazdagoknál... hazugság és pénz dominál, <br>Becsület a vakvilágba kiabálós. <br> <br>Vecsés, 2002. október 8. – Kustra Ferenc József <br>