Edz, fuss a hegyre<br>Majd lekerget a medve?<br>Igazi edzés.<br><br>Edz, fuss a hegyre?<br>Le a szúnyogos völgybe.<br>Sok finom csípés.<br><br>Edz, fuss a hegyre<br>Kergesd a hegy sasait?<br>Menj, lefelé most!<br><br>Vecsés, 2025. október 2. ? Kustra Ferenc József - írtam: senrjú trióban, fél haiku láncban?<br>

Rút ez a világ, <br>Sőt, talán mocskos. <br>Sötét van, nincs világ, <br>Este van, borongós. <br>Gazdagoknál... hazugság és pénz dominál, <br>Becsület a vakvilágba kiabálós. <br> <br>Vecsés, 2002. október 8. – Kustra Ferenc József <br>

Szerelmi vágyódás… <br> <br>Hangsúlyos emlékek, kissé félénkek, <br>De, vágyok rád, gyertek elő emlékek! <br>Egyszer már ölelhettelek, ezt kéne tökéletesítenem, <br>Feledni ölelésedet nem tudom, ez nekem biz' nem tisztem… <br> <br>(anaforás, belső rímes, önrímes) <br>Vágyok a közeledbe, mert így bizony, milyen ez az élet? <br>Vágyok a közeledbe, hátha jutna még egy boldog élet? <br> <br>(Bokorrímes) <br>Múlt elő híva, rád zúdítottam minden szeretetemet, <br>Időlovag vagyok, hozzád vágtattam borzoltam génemet… <br>Érezted milyen finom volt? Ölelkeztünk, adtam szerelmet. <br> <br>Vecsés, 2020. szeptember 16. – Kustra Ferenc József <br>

Itt az idő, lassan elfogyva, délibáb-semmivé leszek, <br>Pedig én igyekeztem ó, tested segítsen, rajtad legyek… <br>De, Te megint nem vagy kéz-közelben, <br>Nem vagy ölelés-vetélkedésben… <br>Szívem pedig hevült, csókodra szomjas, <br>De, nem vagy itt, pedig lelkem… jer, nógass. <br> <br>(Senrjú) <br>Mi legyen ebbe <br>A cudaros helyzetbe? <br>Ez már őrület. <br>* <br>Nagyon is vágylak, <br>Jó lenne rajtad lenni. <br>Nagyon szeretném. <br>* <br>Sors mért ellenség, <br>Mért’ hitszegő az élet? <br>Jót nem érem meg? <br>* <br> <br>(Septolet) <br>Vágylak, <br>Imádlak, <br>Élveznélek, <br>Kényeztetnélek. <br> <br>Élet, miért genyó, <br>Nem jó a jó? <br>Minden tárgytalanul porhanyó? <br>* <br> <br>Gyere, örvendeztess, lény az enyém, <br>Boldogságot kérlek, ültesd belém. <br>Téged beterít ‘ne életzeném. <br> <br>Vecsés, 2019. október 26. –Kustra Ferenc József– írtam: erotikus jellegű esdésben… <br>

Meditálás a szerelemről… <br> <br>Fiatalon te lány voltál vagy fiú, mindegy most már… édes, <br>Ha, egyszer te voltál a tántoríthatatlan hősszerelmes… <br>Elsodort az érzés, kiélvezted minden pillanatát, <br>Ha megláttad, máris érezted a torkod szorítását… <br> <br>Legfontosabb volt, hogy a kebled duzzadt a jó érzéstől, <br>Közben meg nem tudtad, eltávolodtál a józan-észtől… <br> <br>Évek, azonban nem állnak meg, elszaladnak, <br>Emberek és a világ mind-mind megváltoznak… <br> <br>Ha szerelmes típus vagy, akkor a szerelem tovább él, <br>És a lelkedben, a sok-sok régi emlék… tovább mesél! <br>Megöregedtél, talán már párod sincs… <br>De benned van a szerelem, még nagy kincs… <br>Igazad is van, nehogy lemondj róla, <br>Még ha, már nem is ülsz Te… többet lóra. <br> <br>Ki tudja, hogy még öregen is, nem ér-e utol a szerelem, <br>Mert, ha mégis, akkor lesz boldog öregséged… nagyon végtelen… <br>Test öregszik, de szerelmes lélek, tovább feszíti a kebled, <br>Este, ha egyedül lefekszel, úgyis rád tőr a sok emléked… <br> <br>Az évek, nem állnak meg, nem is várnak rád, messzire szaladnak, <br>Benned az érzés még fiatalos, ne látsszál vigasztalannak… <br> <br>Vecsés, 2015. február 2. - Kustra Ferenc József <br>