(Senrjon csokor) <br>Gondolsz-e még néha rám? <br>Jut-e még eszedbe múlt-részlet. <br>Sorsunk mivé lett? <br> <br>Gondolsz-e még néha rám? <br>Eszedbe jut-e múlt, mint rege. <br>Élet, csak csendes. <br> <br>Gondolsz-e még néha rám? <br>Nekem még zizegő lomb mesél. <br>Dal, bokorban kél. <br> <br>Gondolsz-e még néha rám? <br>Éjjel, sötét felhő fönt lebeg. <br>Éjem… homályos. <br> <br>Gondolsz-e még néha rám? <br>Merengve vár lelkem, új hírre. <br>Bús lelkem fonnyad... <br> <br>Gondolsz-e még néha rám? <br>Mosolygó tubicám… holt vagyok. <br>Jöjj! Föltámadok! <br> <br>Vecsés, 2022. június 11. – Kustra Ferenc József – íródott: Fliesz Henrik (1880 – 1912) azonos c. verse -romantikus- átirataként, fél haiku-lánc formátumban. <br>

Tiszteletre méltónak lenni <br>A tiszteletre méltók között, <br>Ez bizony nagyon… szerfölött jó dolog, <br>És szerencse rögvest idemosolyog. <br> <br>Vecsés, 2012. május 25. – Kustra Ferenc József <br>

Már én sem harcolni, sem győzni nem akarok, <br>Tudomásul veszem, a nappalok halandók… <br>Mi vagyok a világban… arc nélküli senki, <br>Az utcán sem köszönnek, de rám néz mindenki. <br> <br>Skarlátvörös stráfot húzott a horizontra <br>A Nap, így jelezte az időt távozásra. <br>Másik oldalon éj öltötte fel fekete bársony ruháját, <br>Ékítve éjszaka sötét fényét… kinevetve Nap bánatát. <br> <br>De majd éjjel, a vaksötét palástját, ha az éj rám teríti, <br>A Hold meg lelöki, és az övét meg a vállamra helyezi, <br>Így a szép, ezüstös holdfénypalástban díszelgek, büszkélkedek… <br>Gyertek Ti is emberek, jön… jő már az új reggel, készüljetek. <br> <br>Vecsés, 2012. július 31. -Kustra Ferenc József <br>

Anyába is lehet csalódni… <br> <br>Egy vén huncut lett vagy talán más az élet? <br>Én magam azt hiszem gonosz, mert mivé lett… <br>A szép és boldog gyermekkorom, sok-sok év <br>Nyugalma és biztonsága, volt boldog rév… <br> <br>Budapest, 2000. július 15. – Kustra Ferenc József – önéletrajzi írás. <br>

Kulacs az oldalamon lefetyeg, <br>Benne a csend hangja már egyveleg. <br>Vizem már elfogyott, úgy szomjazok... <br>Kutat keresek, hol majd ihatok. <br> <br>Lélek is szomjas, ki ne száradjon... itatni kell. <br>A réten a fű is... nagy eső után kizöldell! <br> <br>Vecsés, 2014. május 10. – Kustra Ferenc József <br>