Idő 
Értékelés 
Értékelés Van, ki szeret, van, kit szeretnek.
<br>Ez bizony része az életnek,
<br>De van, ki nem tud szeretni
<br>És aki nem mutatja ki.
<br>
<br>Nem tud örömet szerezni,
<br>Aki azt nem mutatja ki,
<br>Pedig része lenne életnek,
<br>Látni, érezni, hogy szeretnek.
<br>
<br>Budapest, 1997. május 2. – Kustra Ferenc József
<br>
Fekszek a réten, finom, vastag fűben,
<br>A szél nekem sóhajtozik a fűben.
<br>Velem van… őrült magányom... a fűben.
<br>
<br>El vagyok dőlve a szépen hullámzó, nagyon sűrű pázsitban,
<br>A szél nekem sóhajtozik szinte pánikban, vastag pázsitban.
<br>Velem itt fekszik a megveszekedett magányom a pázsitban.
<br>
<br>El vagyok fekve-nyúlva csukott szemmel, a vastag gyepen,
<br>A szél mozgatja, sóhajtozik nekem, végig a gyepen.
<br>Velem van párban és közben engem vegzál itt a gyepen.
<br>
<br>Vecsés, 2019. december 9. – Kustra Ferenc – inspirált variációk önrímes versszakokban.
<br>
És vége lett a szerelmünknek…
<br>
<br> (Anaforás, 10 szavas duó, bokorrímben)
<br>Elsétafikáltunk kicsit az erdőben
<br>Majd találtunk egy rozzant padot… fatőben.
<br>
<br>Elsétafikáltunk, szerelmesek voltunk a fás ligetben,
<br>Ez jó érzés… életben.
<br>*
<br>(Anaforás 3 soros-zárttükrös)
<br>Nézzük egymást áhítatosan, az állhatatos holdfényben,
<br>Halkan, némi vadállat-nesz hallatszik, majdnem vaksötétben…
<br>Nézzük egymást áhítatosan, az állhatatos holdfényben.
<br>
<br>(Bokorrímes)
<br>Boldogság kellemes, ránk telepedett, a sötétség meg ezt őrizte,
<br>Majd Te egy mondatra fölkaptad a vizet, lelked nem ellenőrizte.
<br>Boldogság-elegy végveszélybe került, mi meg bele egy hajcihőbe…
<br>
<br>A roskatag, mohás pad sem értette a lelkiállapotod,
<br>De itt derült ki a nagyon is más, sajátos gondolkodásod.
<br>Lehet, hogy nem vagyunk egyformák, de kiderült,
<br>Hogy nem tartozunk össze… hmm, ez most így sikerült.
<br>
<br>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
<br>Én még ücsörögtem egy kicsikét a rozzant mohás padon,
<br>Én méláztam, hogy felugrottál, elszaladtál, szinte vakon…
<br>Én még ücsörögtem egy kicsikét a rozzant mohás padon.
<br>
<br>(Anaforás,10 szavas duó)
<br>Még ücsörögtem és a sötétben nézelődtem,
<br>De ezt nem értem.
<br>
<br>Még ücsörögtem, sőt meditáltam,
<br>Felismertem, egy életszakaszomból hihetetlen gyorsan kiváltam.
<br>*
<br>
<br>Híres, lángoló szerelmed, zsarátnok sem lett,
<br>Futásodban a por és a hamu kergetett.
<br>Talán, ennél szebben is szakíthattál volna…
<br>Igen, ha az a volna, mindig ott nem volna…
<br>
<br>(Anaforás,10 szavas duó)
<br>Magamban bénán ülök, a mohás padon,
<br>Nézem sötétet, szinte vakon.
<br>
<br>Magamban érthetetlen, élet miért kegyetlen,
<br>Nézem sötétben, kapcsolatunkat helyrehozni lehetetlen.
<br>*
<br>Bánatosan felismerem, sosem ismertem lelkedet,
<br>Lehet, nem vettem figyelembe reményedet?
<br>*
<br>Bánatosan indulok… szó nélkül elhagytál,
<br>Jó így Neked? Ugrottál, elrohantál…
<br>*
<br>
<br>(Senrjú)
<br>Ki ismeri nőt!
<br>Jelentkezzen, meséljen.
<br>Okosságokat…
<br>
<br>(Senrjon)
<br>Aki ismeri nőket,
<br>Mondjon el mindent, így okítson.
<br>Kiokosodnék!
<br>
<br>(Senrjon)
<br>Hetvenegy kipipálva.
<br>Minek kéne még okosodnom?
<br>Hmm… Nem rólam szólt…
<br>
<br>Vecsés, 2019. szeptember 11. – Kustra Ferenc József - A 10 szavast én fejlesztettem tovább duó –vá, a sedoka elvisége alapján! A kettő ugyanazt láttatja, de más szemszögből…
<br>
Fránya
<br>Nyár,
<br>Végig imádtuk már.
<br>
<br>Volt meleg,
<br>Borúsos felleg.
<br>Lecsapott villámlás,
<br>Szélrohamban ébredt kavarás.
<br>*
<br>
<br>Fránya nyár,
<br>Lassan elköszön már.
<br>
<br>Még meleg,
<br>Sötét felleg.
<br>Dühödt villámlás.
<br>Szélroham
<br>Leveleknek hullámvasutazás.
<br>*
<br>
<br>Fránya
<br>Nyár,
<br>Mostanában változik már…
<br>
<br>Elkészülődik,
<br>Lassan így… szedelőzködik.
<br>Szelek állandósulnak,
<br>Esőfelhőt erre hajtanak!
<br>*
<br>
<br>Fránya
<br>Ez a nyár.
<br>Itt hagy bennünket már,
<br>Télig nem vár.
<br>
<br>Magát
<br>Elorozva,
<br>Álmodozva…
<br>*
<br>
<br>Fránya
<br>Nyár
<br>Készül már.
<br>
<br>Zimankót,
<br>Hótakarót,
<br>Őszi szeleket itt hagyja.
<br>Téli-hideghez, nem fűlik foga.
<br>*
<br>
<br>Fránya
<br>Nyár,
<br>Jövőig itt hagy már…
<br>
<br>Őszt, telet ránk hagyja,
<br>Utazna,
<br>Haladna,
<br>Nem maradna…
<br>
<br>Vecsés, 2020. augusztus 16. – Kustra Ferenc József – íródott; a nyárról septolet csokorban.
<br>
Hétköznapi pszichológia… majd sírban sírva…
<br>
<br>(Önrímes, négyszeres belsőrímes 3 soros zárttükrös, leoninusban írva)
<br>Próbálok gondolkozni, de nem tudok sírva olvasni,
<br>Éltem próbálom perforálni… nem tudok sírva olvasni…
<br>Próbálok gondolkozni, de nem tudok sírva olvasni.
<br>*
<br>(10 szavas duó)
<br>Magány, mint egy féktelenül megveszett,
<br>Karmolász a hátamon… éppen eleget…
<br>
<br>Mellkasomon a szőrt tépi,
<br>Így már tudok sírni…
<br>Magányban bárki?
<br>**
<br>(Anaforás, kétsoros duó)
<br>Szinte tűz égeti lelkem, hogy magánytalan legyek,
<br>Szinte nem adatik meg… erősek magány érzések.
<br>
<br>[(Leoninusban, önrímesben írva)]
<br>Szinte minden reggel letámad a magány,
<br>Szinte már reggel érzem, egyrészem magány…
<br>*
<br>(Septolet duó)
<br>Bennem él magány,
<br>Miért? Talány?
<br>Parányi talány…
<br>
<br>Magányon nincs dolmány,
<br>Minden foszlány,
<br>Vagy dágvány?
<br>*
<br>Bennem élő magány,
<br>Tőle bőr, vakarmány,
<br>Így vagy úgy, koholmány?
<br>
<br>Hitvány
<br>Parány
<br>Talány…
<br>Irtvány?
<br>**
<br>(Anaforás, leoninusban írva)
<br>Magányban hátrány, kerti munkában nincs dugvány…
<br>Magányban múlt halotthalvány, szinte csak ősmaradvány.
<br>Magányban a lét, a saját maga ellensége és szemét.
<br>Magányban a szegénység, maga az unott keserűség.
<br>Magányban a szerelem zöldtakarmány, ha jönne van elfogadvány…
<br>Magányban jó lenne szerelem zálogjának, jönnél befogadványnak.
<br>*
<br>(„Selyemút” Huanxistra – Szótagszám = 7, 7, 7, 7, 7, 7, 7 Rímképlet = aaaaaxa (x = végtelen)
<br>
<br>Mocskos magány, megvesztél?
<br>Végre(!) kényszerítettél?
<br>Veszett magány, edzettél?
<br>Veszett magány, elvettél?
<br>Veszett vagy tán’(?), vetéltél?
<br>Veszett! Erőszakos! Pfuj!
<br>Mocskos magány: elmentél…(?)
<br>*
<br>(Anaforás, önrímes sedoka)
<br>Úgy reggelenként:
<br>Ércesen zúg a dalom,
<br>Magányt már nem akarom…
<br>
<br>Úgy estelenként:
<br>Ércesen zúg a dalom,
<br>Te ittléted akarom!
<br>
<br>Vecsés, 2022. január 25. – Kustra Ferenc József
<br>
