Őzekről nyáron <br> <br>Az őzek, könnyű <br>Léptekkel elbóklásznak. <br>Fák közt hűsölnek. <br>* <br>Takaró minek? <br>Erdei fa is szenved. <br>Őzek, mind hanyatt. <br>* <br>Lombkoronák közt, <br>Napsugár játszik széllel. <br>Őzek, fa alatt! <br>* <br>Erdei réten, <br>Őzcsapat csak pihenget. <br>Magányos tisztás. <br>* <br>Zengő-bongó az <br>Erdei tisztás szava. <br>Őzek lagzija. <br>* <br>Andalgó őzbak <br>A szomorúság szobra. <br>Kiöregedett! <br>* <br>Réti virágok <br>Közt, őzikék futkosnak. <br>Az új nemzedék. <br>* <br>Ezer illatát <br>Szórja, zöld rét virága! <br>Őzek tapossák! <br>* <br>Napsütéses rét, <br>Déli látomásokkal! <br>Délibáb őzek! <br>* <br>Távolban dörgés, <br>Őzek fület hegyeznek. <br>Szél is feltámadt! <br>* <br>A horizonton <br>Búza szín olvad kékbe. <br>Őz is arra néz. <br>* <br>Autók zaja, <br>Behallatszik erdőbe. <br>Őzek, félősek. <br> <br>Vecsés, 2016. december 12. – Kustra Ferenc József – íródott: eredeti Baso stílusú haikuban… <br>

Égi meditáció… <br> <br>Az ég kicsapta a bárányokat legelni, <br>Mi vágyón nézzük lentről, merre fognak menni… <br> <br>Tudjuk, ha nem elég az eleség, <br>A nyáj elsírja magát, semmiség… <br> <br>Éjszakára sem mennek az akolba, <br>Sötétben nem látszik a farkascsorda... <br> <br>Vecsés, 2016. július 20. - Kustra Ferenc József <br>

Küszvágó csér a Balatonunk kedves madara, <br>Enni, ráharap a rákokra és a halakra! <br>* <br>A legöregebb <br>Madár huszonöt éves… <br>Meggyűrűzött volt. <br>* <br>Vándormadár ő, és telepesen fészkel, <br>Ivarérettséget kétévesen ér el. <br>* <br>Költés ideje, <br>Május-július hóban. <br>Évente egyszer… <br>* <br>A fészket sekély talajmélyedésben készíti el, <br>Mit a madár, kagylóhéjjal, fűvel, algával bélel. <br> <br>A fészekalj talán két-három, vajszínű tojásból áll, <br>De színe lehet, zöldes, sötéten pettyezett... ideál. <br>Tojásokon, mind a két szülő kotlik, <br>Összesen, huszonegy-huszonkét napig. <br> <br>Fiatal madarak is kívánkoznak a légtérbe ki, <br>Nagyjából huszonkét-huszonnyolc nap után repülnek ki. <br> <br>Vecsés, 2016. március 4. – Kustra Ferenc József - versben és haikuban… <br>

Nyári melegben, <br>Izzadva lebegtem, <br>Árnyékba, mért nem mentem? <br>Tűző napon csak feszengtem, <br>Hideg italra, biz’ nem leltem, <br>Rosszullétet, majdnem át is éltem. <br>Fel-felnéztem, felhőket, látni véltem, <br>A szél másfelé fújta, nem mint reméltem, <br>Kínomban, poros nadrágomat kikeféltem. <br>Aztán unalmamban elszunnyadtam, így nem féltem, <br>S a Nap meg sütött nagyon is és rendesen leégtem. <br>Másnap aztán meg annyira fájt, hogy orvoshoz mehettem! <br> <br>Vecsés, 2018. július 28. – Kustra Ferenc - A lépcsőzetes versformát én alkottam meg. 12 sorból kell állnia. Az első sor 5 szótagos, majd minden sor egy szótaggal több. Minden 3. sor végén kötelező egy mondatlezáró írásjel! Rímképlet: "A". <br>

(3 soros-zárttükrös) <br>A szerelemvágyam ki van szögezve egy hirdetőtáblára, <br>Nincs senki érdeklődő, csak a magány csókol, de két pofára… <br>A szerelemvágyam ki van szögezve egy hirdetőtáblára. <br> <br>Hol vagy, ismeretlen Barbara? <br>Csókod kéne nekem még máma. <br>Testközelben lennénk, <br>Egymás szemét néznénk. <br>Egymást néznénk, hozzám bújnál… ma. <br> <br>Bukkanj föl! Ismeretlen Barbi. <br>Legyen élményünk, friss és mai… <br>Kezed csókolgatnám, <br>Változatban nyomnám. <br>Jöjj! Emléke lenne nap... mai! <br> <br>Ne bujkálj, megy az idő Barbó! <br>Akarhatnád élmény, nincs is hó! <br>Jól hozzám bújhatnál, <br>Hallgatnánk… csend dumál. <br>Hol vagy? Mellettem vagy hiányzó! <br> <br>A szerelemvágyam ki van szögezve egy hirdetőtáblára, <br>Nincs senki érdeklődő, csak a magány csókol, de két pofára… <br>A szerelemvágyam ki van szögezve egy hirdetőtáblára. <br> <br>Vecsés, 2021. május 31. – Kustra Ferenc József – íródott: 3 soros-zárttükrösben és romantikus LIMERIK csokorban. <br>