A lét hullámvasútja mikor ránt vészféket? <br> <br>(leoninus) <br>Eddigi éltem, már jó hosszú volt, de nem létem ki avarnokolt… <br>Ami eddig volt, az a régmúlt, még a vége, mikor lesz kifakult? <br>Ki az ki ismeri a jövőt, bár többel is találkoztam én lökött… <br>Fontos-e, hogy az ember ezt jól megfigyelje? Hogy mikor lesz elege? <br> <br>(HIQ duó) <br>Álom bíz’ <br>A hosszú élet… <br>Mivé lesz? <br> <br>Öregen <br>hosszú életet? <br>Mivé lesz? <br> <br>(Apeva) <br>A <br>létem <br>Ketyereg… <br>Hosszú volt már, <br>Vég… úgyis eljő! <br> <br>(Senrjú) <br>Sors furkálódik? <br>Mintha köze lehetne… <br>Ismeretlen vár? <br> <br>Vecsés, 2026. július 19. Kustra Ferenc József <br> <br>Ui. az olvasóknak: <br>Éber bennem a gondolatom, várni, míg élettavam sors: &bdquo;én kiszárítom”! <br>Csak hullámvasút kerék ne legyen pont épp velem defektes, mert az végzetes… <br>Az biztos: nőmet látva, arcom lesz mosolyos, ha látom és nem válogatós… <br>Asszonyom bizony maga tetszik nékem; jó, ha látlak, még élnénk, mert imádlak… <br>Ó, honfiság, szerelem, asszonyom, Ti lelkemben vagytok… kellene maradnom! <br> <br>Nőm! Emlékszel még… szép volt múltunk, tavunkban lubickoltunk… <br>Nőm emlékszel még? Minden szép volt a tóban… emlékszel még? <br> <br>Kustra Ferenc József <br>

M. Laurens<br>A MEGBOCSÁJTÁS<br>(Parafrázis Juhász Gyula nyomdokain)<br><br>Teremtő istenem, sosem ítélted el őket,<br>A gyűlölettől fröcsögő hazug köpködőket.<br>Szomorúan nézted fentről e tévelygő világot,<br>S átélted velünk, az összes nyomorúságot.<br><br>Mert tudtad, hogy mekkora teher az élet,<br>És mindig is a kezedben volt a végső ítélet.<br>Hatalmas szíved van, végtelen hatalmad,<br>És számtalan lélek alkotta örök birodalmad.<br><br>A megbocsájtás és mindannyiunk terhe,<br>A magos égbe szállt veled: föl a fellegekbe.<br>Ám ma is hallod ott fenn, az isteni magasban,<br>A vak gyűlölet hangját, egyre hangosabban.<br><br>Teremtő istenem, nyugtasd le, odafent őket,<br>A gyűlölettől fröcsögő esztelen köpködőket.<br>Bocsáss meg nékik, mert mégis csak emberek,<br>Nem tudják szegények, mit is cselekszenek.<br><br>Budatétény 2026. július. 09.

M. Laurens<br>A HATALOM JOGÁN<br><br>Térképeket rajzol át, törtető becsvágya,<br>S otthonod mindenestől felszántja.<br>Lövészárkokat ás, ember s ember közé,<br>Egyetlen akaratot helyezve mindenek fölé.<br><br>Családokat szakít el, s pusztít nemzetet,<br>Oly jövőt akar, melyben őszintén élni nem lehet.<br>Összeköt vagy elválaszt? Ez számára nem vita.<br>Fegyverei ellen, nem segít már, semmilyen ima.<br><br>S mert az emberek nem tudták befogadni,<br>Az igazságot egyetlen hatalomként elfogadni,<br>Megtették hát, magát a hatalmat igazságnak,<br>S azóta tanúja e föld, az oktalan pusztításnak.<br><br>A Hatalom, térképeket rajzol át, önkénye jogán,<br>S otthonod pusztítja, szenvtelen-mód: mostohán.<br>Majd lövészárkokat ás, ember s ember közé,<br>Egyetlen akaratot helyezve mindenek fölé.<br><br>Budatétény 2023/2026

Mikor még szűz vadon volt a felhőkarcolók helyett, <br>Akkor még az emberek jól élhették az életet. <br>Amikor még nem ismerték a számítógépeket, <br>Akkor még lóhátról, nyíllal lőtték a verebeket. <br> <br>Ember; technikát szolgálatába állította <br>És ezzel megfeneklett az élete hajója. <br>Egymásra figyelés, emberség, biz’ az elmúlt, ó...! <br>Ennek helyébe lépett a globalizáció. <br> <br>Embernek való, hogy ember embernek farkasa, <br>Hogy előtérbe kerül az embernek a mocska? <br>Modernizációval ember a tömegsírját ássa, <br>Egy van neki az emberség és nincsen is neki mása. <br> <br>Budapest, 2004. november 24. – Kustra Ferenc József <br>

Hamvadós, már a… cigarettavég, <br>Kis szivarka volt… ő bizony nem rég. <br>Füstöt ereget… szürke a légkör, <br>Füstkarika oly’… füst szürke fénykör. <br> <br>Öt centi volt, hej (!)… rövid élete, <br>Négy centi slukk, hej (!)… rövid a vége. <br>Fogy a nikotin… lassan füstölög, <br>Ezért kell inni… kávé gőzölög. <br> <br>Köhög a szomszéd… végét szívjuk már, <br>Hogy lát és honnét… kiderítjük már. <br>Mutatjuk neki… meg nem szereti, <br>Mi is elnyomjuk… kezdjük feledni. <br> <br>Vecsés, 2010. szeptember 9. – Kustra Ferenc József <br>