Nincs arra szó, hogy mit érzek irántad,<br>szívemmel, lelkemmel szeretlek, imádlak.<br>Benned van minden szeretetem,<br>az életemet adnám teérted kedvesem.<br><br>Szavakkal kifejezni sem lehet,<br>az irántad érzett szerelmemet.<br>Öröm táncot jár szívem,<br>mikor rád gondolok kedvesem.<br><br>Itt vagy mellettem és ölelsz engem,<br>csókjaiddal alszom el minden este.<br>Karjaidban boldog vagyok veled,<br>magadhoz szorítasz el nem engedsz.<br><br>Érted élek fogd erősen két kezem,<br>te vagy minden álmom el ne engedd.<br>Karodba bújva megnyugvást találok,<br>ölelésed maga a megtestestült mámor.<br><br>Bújok hozzád szerelmesen kedvesem,<br>karjaid közt boldogságtól epedek.<br>Szoríts magadhoz ölelj szorosan,<br>érezzem szerelmed minél jobban.<br><br>Mellkasodra hajtom fejemet,<br>hallom szíved milyen hevesen ver.<br>Szíved, szívemmel együtt dobban,<br>boldogságom melletted határtalan.<br><br>Kezed a kezemben, szíved a szívemben,<br>minden érintésben veled teljes az életem.<br>Szeretet adni a legjobb a világon,<br>szeretet kapni igazi álom.

Barna szemed csillog a fényben,<br>úgy ragyog mint a nap az égen.<br>Éjjeli égbolt csillagok fényében,<br>este a holdfény tükrében.<br><br>Mint hegedű húrján szívem dallama,<br>neked szól nappal, s érted éjszaka.<br>Szerelem, mely nem varázslat,<br>végtelen, s örök Isten is megáldja.<br><br>Dalol a szívem, mert érzi szívedet,<br>szíved melegét, a szerelmedet.<br>Dalol a lelkem, mert érzi lelkedet,<br>lelked melegét, szíved szerelmét.<br><br>Milyen szép ezt átélni, szerelmedet élvezni,<br>tudni, hogy szeretsz szerelmedet érezni.<br>Élvezni testedet, megadó lelkedet,<br>örömnek kitenni szerető szívemet.<br><br>Boldogságot adok mert szeretve szeretsz,<br>boldogságot kapok mert szeretve szeretek.<br>Olyan szép az élet, ha van kiért élni,<br>ha boldogan szerethetsz nem kell már félni.

Könyvemet rég belepte a por,<br>És rejti buzgón az alagsor.<br>Lapjai közt a levegő sem jár,<br>Csak nyomtatja egy üres pohár.<br><br>Pedig benne megannyi dal ragadt,<br>Elvágták a selyemből szőtt életfonalat.<br>S ahogy íróját magához rendelte az Úr,<br>A könyv azóta ott van; szótlanul.

Szeretünk valakit valamiért egy életen át,<br>lelkünkben ezer fokon ég a vágy.<br>Ábrándok, oly sokszor bolond remények között, találunk lelki örömöt.<br><br>Szeretünk akkor is ha úgy érezzük, <br>nincs tovább mert a szeretet a fellegekbe emel.<br>Igaz a mulandóság néha jeges újjal cibál,<br>a múló idő gyakran sírni lát.<br><br>Összezúz néha belehalunk,<br>mégis forró lánggal élve szeretni akarunk.<br>Szeretünk valakit valamiért egy életen át,<br>akkor is ha néha fáj.<br><br>Szeretünk ezer fokon, őrült szenvedéllyel,<br>néha belezuhanva a szomorúság vermébe. Csalódások néha a bánat útján járunk, <br>ahol sorra elvérzik összes álmunk.<br><br>Szeretünk hol megkeseredve, hol boldogan,<br>hol bolondozva, hol véresen komolyan.<br>Szeretünk valakit valamiért egy életen át,<br>lelkünkben ezer fokon ég a vágy.

Kérlek adj még időt nekem, <br>hogy élhessek Istenem,<br>add, hogy lélegezzek és szerethessek.<br>Add, hogy lássam még a felkelő napot,<br>láthassam még a holdat, s ragyogó csillagot.<br><br>Add meg nekem esedezve kérlek szeretetet,<br>s reményt, hitet, s nyugodt, boldog életet.<br>Egy remény teli szebb jövőt, s világot,<br>ahol békesség, s szeretet honol.<br><br>Legyen erőm és hitem esedezve kérlek,<br>adj még egy kis időt nekem hadd élhessek.<br>Szeretnék egy szebb holnapot kérni,<br>nem pedig remény nélkül élni.<br><br>Reményt, hitet, szerelmet, boldogságot,<br>nyugodtabb életet, s feledve a bánatot.<br>Múljon el minden szív fájdalmam,<br>csak szeretetet érezhessek, s boldog napokat.<br><br>Add meg nekem kérlek, add meg nekem,<br>hogy életem minden perce örömmel teljen.<br>Szeretet lakozik szívemben, s esdekel,<br>ezt az űrt, amit érzek felejtsem el.