Magas falak alatt <br>Vadas falat halad… <br>Marad az akarat <br>A falat hadd halad… <br> <br>Vecsés, 2002. április 15. – Kustra Ferenc József <br>

Felfegyverzett eszmével<br>Nézte a világot,<br>És félelmetes serege<br>Elszánt szívvel csatázott.<br><br>A római birodalom <br>Reszketett tőle. <br>A világ történelmében <br>Örökre lett beszőve.<br><br>Az egész Közép-Európa<br>Volt dicső birodalma,<br>Bizánc leverése után<br>biztos lett az uralma.<br><br>Csak Róma előtt állt meg<br>A pápa kérésére.<br>A kereszt hatalmának<br>Csodás intésére.<br><br>Rővid volt uralma, <br>mert végül meg lett csalva.<br>Csalfa felesége<br>Rútul cserbenhagyta.<br><br>Tőrnek pengéje<br>Hatott a szívébe.<br>Hamar elvérzett,<br>Ez lett gyilkos vége.<br><br>Halála után <br>Eltűnt birodalma.<br>Már csak emlékezetben<br>Maradt meg hatalma.<br><br><br><br><br><br><br><br><br> 

Leállítottad-e a világot,<br>s feladtad-e bajait?<br>Érezted-e szíved tüzét,<br>s arany árnyalatait?<br><br>Hátrahagytad szeszélyeid,<br>s kidobtad a törmeléket?<br>Szembenéztél a világgal,<br>de nem szenvedtél veszteséget?<br><br>Tükrözted-e a világot<br>mely tisztán visszaverődik,<br>é érezted-e teljességét<br>hol minden egybefűződik?

Ügyetlenül evett,<br>és leette magát,<br>gyakorta megbotlott,<br>és néha bepisált.<br><br>Rossz volt a hallása,<br>és már alig látott.<br>Láttál-e már ilyen<br>rút kutyavilágot?<br><br>Felesége szidta,<br>vagy sírva menekült,<br>míg szegényke vakon<br>s süketen csak ült.<br><br>Egy öröme maradt,<br>hű és vén kutyája,<br>mely lábánál feküdt<br>és tovább is imádta.

Nyissátok a kaput!<br>Engedjetek be,<br>mert ha nem,<br>háború lesz belőle!<br><br>Nincs semmi<br>közöm hozzátok!<br>Én szebbnek<br>látom a világot!<br><br>Mint szabad<br>ember születtem,<br>de vasba vertek,<br>s engedtem.<br><br>Most követelem<br>összes jogom.<br>Kihirdetem<br>akaratom.<br><br>Amit teszek,<br>én gondom.<br>Csillogjon<br>szép világom!